A kisebbeket a normandiai műhely XIX. századi kemencéjében öntötték; a Notre Dame északi tornyába kerülnek. A legnagyobb, Marie a hollandiai Astenben készült, onnan szállították Normandiába. A déli toronyban kap helyet, a 330 éves Emmanuel mellett, melyet az egyik legszebb hangú harangként tartanak számon Európában; súlya 13,2 tonna. Ez az egyetlen harang, amely túlélte a Notre Dame viharos történelmét.

                                                               

Az új harangok egy évig készültek, s várhatóan 200–300 évig szolgálnak majd a gótikus művészet gyöngyszemének tartott párizsi székesegyházban.

A francia forradalom óta a Notre Dame-nak hiányos volt a harangsora. A most kiköltöztetett négy harang 1856 óta volt a helyén, de mind a négy gyorsan elhasználódott a rossz minőségű fém miatt, amelyből készítették. Megváltozott a hangzásuk, és diszharmóniában voltak Emmanuellel.

                                                

Hagyományőrzők szerint a XIX. századi bronz harangok a francia történelem pótolhatatlan tanúi, amelyeket Victor Hugo A párizsi Notre-Dame című regényében örökített meg – így ma már a francia kulturális örökség szerves részét képezik.

Forrás: Magyar Kurír

2013. március 22.

Hozzászólások