Történeti és kortárs kárpitok Magyarországon címmel nyitja meg az esztergomi Keresztény Múzeum legújabb kiállítását május 10-én. A tárlat betekintést nyújt az igényes tervezői és nagy figyelemkoncentrációt, társas munkát kívánó alkotói műfajba.


Ipolyi Arnold (1823–1886) nagyváradi püspök műgyűjtői és adományozói tevékenységének köszönhetően az Iparművészeti Múzeum mellett az esztergomi Keresztény Múzeum őriz Magyarországon nagyobb mennyiségben késő középkori és újkori falikárpitokat. A múzeum kötődését a hazánkban is komoly hagyományokkal rendelkező műfajhoz az elmúlt évtizedben több kárpit témájú rendezvény bizonyítja, így a jelenlegi, Történeti és kortárs kárpitok Magyarországon című kiállítás is, amely együttműködésben az Iparművészeti Múzeummal és a 2007-ben elhunyt kárpitművészről és művészetszervezőről elnevezett Dobrányi Ildikó Alapítvánnyal, az európai tradíciójú szövött kárpit múltját és jelenét az összefüggéseket is megvilágítva vázolja fel.

A kiállítás első, Bibliai és mitológiai témájú németalföldi kárpitok a Keresztény Múzeum és az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében című szekciójában a műfaj egyik legjelentősebb – németalföldi – tradícióját a Keresztény Múzeum brüsszeli, oudenaarde-i és tournai-i kárpitjai, valamint az Iparművészeti Múzeumnak a nemzetközi Kárpit2 kiállításáról is ismert Mercurius átadja a gyermek Bacchust a nimfáknak című 18. századi brüsszeli kárpitja reprezentálja. Ez utóbbihoz kapcsolódik a 2011-ben, a magyar EU elnökség évében a brüsszeli Királyi Történeti Múzeumban, majd a budapesti Iparművészeti Múzeumban bemutatott Európa szövete című nemzetközi kortárs műegyüttes, amely a műfaj korábbi kollektív hagyományával szemben a kárpitművészet újabb, autonóm válfaját képviseli.




Magyarországon az új művészeti forma első képviselője Ferenczy Noémi (1890-1957), aki 1951-ben saját alkotómódszerének szellemében a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem jogelőd intézményében, az Iparművészeti Főiskolán a kárpit tanszakot alapította. Itt védte meg diplomáját Ferenczy Noémi egyik tanítványaként Solti Gizella, aki mestere szövőszékén már több mint ötven éve készíti gobelinjeit.

Ferenczy Noémi és Solti Gizella kárpitjai mellett a kiállítás második, Autonóm kárpitművészet Magyarországon című szekciója a magyar kárpitművészet történetében fordulópontot jelentő ±Gobelin hívószavú VI. Szombathelyi Biennálé válogatott anyagát, valamint a Ferenczy Noémi művészi és tanári munkássága nyomán kibontakozott magyar autonóm kárpitművészet nemzetközi kiállításokon díjazott magyar műveit mutatja be.



Az ezredfordulón azonban nem csak autonóm, hanem közös, a műfaj kollektív hagyományát felelevenítő kárpitok is készültek. Ezek közül a kiállítás harmadik, Közös kárpitok elnevezésű szekciójában a Szent István és műve és az Európa fényei címűt láthatjuk. A kiállítás – melyet András Edit, Hegyi Ibolya, Kontsek Ildikó, Schulcz Katalin, Semsey Réka, Solti Gizella tanulmányaival magyar-angol nyelvű katalógus kísér – megnyitását Elsje Janssen, az antwerpeni Királyi Szépművészeti Múzeum gyűjteményi igazgatója vállalta.

A kiállítás 2014. augusztus 24-ig tekinthető meg.

Szöveg és képek forrása: Magyar Kurír

2014. május 9.

Hozzászólások