Lábujjhegyen kel útra a nyár, s észre sem vesszük, beoson az ősz, a szeptember, s vele az új tanév. Reggelente az utcákon megjelennek majd a gyerekek meg az őket kísérő szülők. Ki az óvodába, ki az iskolába siet, melyek felébredtek nyári álmukból, kitárják befogadóan kapujukat, és újra gyermekzsivajtól lesznek hangosak. Izgalommal vegyülő örömmel mindenki készen áll az új feladatokra.

Ahhoz, hogy minden tanuló jól vegye az akadályokat, természetesen szükséges a támogató családi háttér. A szülői odafigyelés, a biztatás, a noszogatás, a segítségnyújtás, a támogatás és az a tudat, hogy a szülőkre mindig számíthat a gyermek, talán a legfontosabb tényező. Közös cél, hogy a tudás gazdag birodalmát együtt építse fel a gyerek+szülő+pedagógus. Apró kudarcok, ha lesznek, senki se felejtse a bölcsességet: „A felhők fölött mindig kék az ég!”

A Montázsmagazin munkatársai nevében kívánunk minden kis és nagy diáknak sok-sok energiát, kitartást, szorgalmat, hogy mindannyian a tudásuk legjavát tudják adni. A pedagógusoknak izgalmas, sikereket ígérő szakmai kihívásokat, jókedvű és csak kicsit huncutkodó „iskolapolgárokat”.

A nemrég elhunyt Kányádi Sándor versével szeretnénk ezt a napot még ünnepélyesebbé tenni:

KÁNYÁDI SÁNDOR: BANDUKOL AZ ŐSZI NAP

Bandukol az őszi nap, s megáll minden fánál.
Bandukol és elidőz minden iskolánál.
Meg-megáll és elidőz… mire is kíváncsi
vajon ez a szelíd, ősz Nap-tanító bácsi?
Meg akarja tudni, hogy rendesek-é, jók-é
akik nála nyaraltak, nincs közöttük kópé.
Nem bújt-é a pad alá az a virgonc Pista,
s vajon az a Bandikó most is olyan lusta?
S följegyzi, ha rosszat lát, föl bizony, barátom, –
s megégeti orrukat majd a jövő nyáron.

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

 

 

Hozzászólások