Szilvásvárad világhírű látnivalója a lipicai lovak otthonául szolgáló Ménesbirtok. Történetük 1580-ban kezdődött, ekkor ugyanis II. (Habsburg) Károly főherceg az 1572-ben alapított bécsi spanyol lovasiskola számára tenyésztő telepet hozott létre a mai Szlovénia területén található Lipicán. Az első lovak Spanyolországból érkeztek, de a génállomány alapját alkották a helyi, keményebb természetű hegyi lovak is. A napóleoni háborúk idején a ménest Magyarországra menekítették (Mezőhegyes). 1912-ben Bábolnára, majd 1952-ben Szilvásváradra telepítették őket.

A Kocsimúzeumban a 18-20. századból származó szekereket, kocsikat állítottak ki. Látványos, a valóság apró részleteit hűen tükröző, mégis művészi fotókiállítás tekinthető meg a múzeumnak otthont adó nagy pajtában. Színek és mozdulatok, ahogyan talán sosem vesszük észre: jelenetek a lovak mindennapjaiból, vágták és pihenés, játék és küzdelem, versenyek és ünnepi alkalmak.

A ménes néhány tagja, többek között a csikók is megtekinthetők az egyik istállóban és az udvaron. Érdemes megnézni a ménes eredetéről és jelenlegi életéről vetített kb. 20 perces filmet is, mert a szép képek mellett sok új információt is tartalmaz.

Szilvásváradról kisvasút robog a Szalajka-völgyi végállomáshoz. Az út rövid, nem tart tovább negyed óránál.  A völgy nevét a 19. században a sal alcali szóból kapta, mely az itt élő emberek fő megélhetési forrását jelentő hamuzsír latin elnevezése.

A nagy rét környékét folyamatosan újítják fel: a vasúti megálló épülete és a bicikliseknek készülő betonút még átadás előtt áll. Az erdei iskola  valódi újdonságokat és természeti érdekességeket mutat be: kipróbálhatjuk például a sétát mezítláb a különböző tapintású természetes anyagokon, megnézhetjük, hogyan közvetíti a hangot egy farönk, illetve milyen a hangzása a különböző fáknak, de összehasonlíthatjuk a madarak szárnyfesztávolságát a miénkkel vagy összemérhetjük tudásunkat távolugrásban az erdő állataival.

A kisvasút végállomásától kb. 800 méterre, egy meredek kaptató végén találjuk az Istállóskő oldalában lévő Ősember-barlangot. 35-40 000 éves leleteket fedeztek fel benne.

Ha vissza akarunk térni Szilvásváradra, érdemes a gyaloglást választani,  hogy a kényelmes sétaúton közelebbről is megcsodálhassuk a pisztráng-nevelő tavakat (a Szalajka-patak medrét mesterségesen duzzasztották vissza néhány helyen, hogy az eredetileg vadon élő sebes pisztrángokat szaporítani tudják).

A Fátyol-vízesés nevét talán a fátyolszerű vízpermetről vagy a csipkemintát formázó mésztufáról kapta. A Szalajka-patakot tápláló karsztforrások (Szikla-forrás, Szalajka-forrás) vizéből kicsapódó kalcium-karbonát alkotja a mintegy 17 m hosszú mésztufagátat. A víz ennek 18 teraszán zúdul le. A vízesés, ha mondhatjuk így, jelenleg önmaga árnyéka csupán, hiszen az esőzések elmaradása miatt teljesen kiszáradt.

Utunk közben álljunk meg a vadaskertnél is, mely dámszarvasok és az 1880-as években betelepített muflonok lakóhelyéül szolgál.

Számtalan túraútvonal szeli át a Bükk-hegységet. Fáradtabbak vagy a kevésbé gyakorlottak számára lehetséges kombinálni az autós és a gyalogos kirándulást. Szilvásváradról kiindulva betonút visz keresztül az erdőn, a megadott állomásokon kiszállva kisebb-nagyobb sétákat, kirándulásokat tehetünk. Megmászhatjuk a Gerenna-vár nevű hegyet (valamikor vár is állt itt, ma már a nyomai is alig látszanak), az Olasz kapu pedig több útvonal kiindulópontja. A kék jelzésen átsétálhatunk a síközpontként ismert Bánkútra (kb. 4-5 km, mely kényelmes sétával egy óra alatt tehető meg). Az edzettebb és éppen nem betegeskedő kirándulók azonban ennél nagyobb kihívást jelentő túrákat is találhatnak.

További kirándulások:

Bélapátfalván található hazánk egyetlen épségben maradt román stílusú ciszterci apátsági temploma.A Béli apátságot a 781 méter magas Bél-kő lábánál II. Kilit egri püspök alapította 1232-ben. A 14-15. században gótikus stílusban átépítették. Kiemelkedő jegyei a nagy, kapubélletes bejárat a főhajónál, a fölötte található rózsaablak, valamint a vörös és szürke színű kövekből rakott kövek ritmikus váltakozása.

A mai berendezés barokk, a középkori berendezés ugyanis elpusztult.

A siroki várban éppen hatalmas munkálatok folytak. Új parkoló, bejárat fogadja a látogatókat. A kiállítótér  és a várfalak menti panorámasétány még nem volt készen, így nem is mehettünk közelebb. A tervek szerint szeptember 30-án adják át a várat a közönségnek.Hamarosan megújult külsővel uralja majd a Bükkalját.

Ha hosszabb időre érkezünk, kalandozhatunk a Mátrában is, de ha csak rövid kirándulásokra van időnk,  érdemes kicsit kiszállni és körbenézni hazánk legmagasabb hegycsúcsával büszkélkedő hegységében is: a Kékestető a tévétoronnyal, Galyatető, Mátraháza, Parádsasvár, vagy Mátraszentlászló és a közeli 3 falu temploma kellemes időtöltést ígér.

További képek a galériában:

{gallery}Szilvasvarad{/gallery}

Weninger Nóra

2012. szeptember 28.

Hozzászólások