Június 27. László napja. A katolikus egyház ezen a napon emlékezik meg az egyik Árpád-házi szentről, László királyról.

1077 és 1095 között uralkodott, és az Árpádok egyik kiemelkedő tagjának tartják. A történelemben a lovagkirály nevet kapta, a magyar történelem zűrzavaros időszakában került trónra. Miután Szent István királynak nem volt fiú utódja, halála után Magyarországon trónharcok, pogánylázadások zajlottak, amelyek megosztották az ország népét. Újra felmerült annak a veszélye, hogy a magyarság idegen függőség alá kerül (német vagy bizánci), és elveszíti nemzeti függetlenségét.

A helyzetet súlyosbította a keletről érkező nomád népek (besenyők vagy kunok) támadása. Az ország végveszélybe került, és nagy szükség volt egy erőskezű, tiszta életű uralkodóra. Ez lett Szent László. A lovagkirály a csatában is megállta a helyét, kiverte Erdélyből az országot pusztító nomád népeket.

Személyes bátorságát, hősiességét számos történet örökítette meg. (A Hősök terén álló szobra alatti dombormű azt a jelenetet örökíti meg, amikor legyőzi a leányrabló kun vitézt.) Olyan népmesék hőse lett, mint a Tordai hasadék legendája, ami a magyar nép szeretetét tükrözi. Mátyás király mellett róla maradt fenn a legtöbb legenda.

Sokszor felróják neki törvényei nagyfokú szigorúságát (a tolvajokra halál várt). De ne feledkezzünk meg arról, hogy Magyarországot nemcsak külső, hanem belső veszély is fenyegette. A belháborúk kaotikus állapotokat idéztek elő, ahol rendet csak a szigor teremthetett.

A korabeli krónikák egybehangzóan vallásos, tiszta életű uralkodónak ábrázolják a királyt, aki egész Európa tiszteletét kivívta. Egyes források szerint őt akarták felkérni a Szentföld felszabadítására induló első keresztes hadjárat vezetésére.

Emberi nagyságát mutatja, hogy ő kezdeményezte István király szentté avatását. Tette ezt annak ellenére, hogy nagyapját, Vazult, István vakíttatta meg. De tudatában volt annak, hogy a szent királyt a körülmények kényszerítették erre a lépésre, az új magyar állam fennmaradásának biztosítása.

Amikor Szent László meghalt, egy megszilárdult, konszolidált országot hagyott utódjára, Könyves Kálmánra. Az új királynak már módjában állt enyhíteni a szigorú törvényeken, ami azt bizonyítja, hogy a rend helyreállt.

Szent Lászlót az általa alapított püspökség székhelyén, Váradon (ma Nagyvárad, Erdély) helyezték örök nyugalomra. 1192-ben avatták szentté III. Béla király kezdeményezésére.

 

Weninger Endre

Hozzászólások