John T. Edsall értékelése szerint Szent-Györgyi Albert „Tudós volt és humanista, páratlan és feledhetetlen”. Szegeden töltött éveiben teljesedtek ki a C-vitaminnal kapcsolatos kutatásai. 85 éve, 1937. október 28-án kémiai és fiziológiai Nobel-díjjal ismerték el munkásságát.
Szent-Györgyi Albert életének csaknem felét, 1947-től az Egyesült Államokban töltötte. Ottani izomkutatásaiért az amerikai Nobel-díjként is emlegetett Lasker-díjjal tüntették ki.
Szent-Györgyi Albert gondolatai
Történetemben van némi irónia: mialatt az életet kutattam, az élő szervezeteket ízeikre szedtem, de eközben kezeim között elsiklott az élet, és végül a molekuláknál meg az atomoknál kötöttem ki, ahol már nyoma sincs az életnek. Most, öregkoromban megpróbálom újra összerakni azt, amit korábban rendkívül nagy gonddal szétdaraboltam.
Élet van, csak nem lehet az anyagtól elválasztani. Az élet az anyagnak egy sajátsága, szerkezetének következménye. Olyan, mint a mosolygás. Mosolygás is van, de nem választhatom le azt az ajaktól, és nem tarthatom egyik kezemben, és a másikban az ajkat, mert a mosolygás nem más, mint az ajak játéka.
Mindenünket, amink van – beleértve magát az életet is – a tudománynak, a kutatásnak köszönhetjük. Ha egyszerre mindent elvesztenénk, amit a kutatás adott nekünk, a civilizáció összeroppanna, és ott állnánk ismét meztelenül, barlangok után kutatva.
A tudomány elsődleges célja, hogy igazságra, méghozzá új igazságra találjon. Ez a kutatás annál eredményesebb, minél inkább arra irányul, hogy az igazságot önmagáért keresse, függetlenül esetleges gyakorlati hasznától és felhasználhatóságától.
A tudományos módszer lényege, hogy a problémákat mint problémákat kezeli, így keresi a legjobb megoldást, előítéletek és sovinizmus nélkül. Nem azt kérdezzük, hogy kinek van igaza, hanem azt, hogy mi az igazság.
Minél alapvetőbb egy felfedezés, annál távolabb esik a gyakorlati felhasználástól, annál kevésbé függ össze a mindennapi problémákkal. Mégis ezek a nagy alapvető felfedezések viszik előre az emberiséget.
Egy modern felfedezés azért felfedezés, mert ellentétben áll az összes ismert tudással. Ha nem áll ellentétben, akkor csak egy kis adalék.
Felfedezni valamit annyit tesz, mint látni, amit mindenki lát, és közben arra gondolni, amire még senki.
~~~~
Amikor egy világ összedől, a sors a lét vagy nemlét kérdését tárja a nemzet elé. Erre a kérdésre tisztán és világosan kell felelni. Akarunk-e élni, s hogyan, milyen legyen az a világ, amelyet építeni akarunk? Kitérni a válasz elől vagy halogatni a feleletet nem lehet, mert ez egyértelmű volna az életről való lemondással.
Az ország határait nem lehet bővíteni politikailag anélkül, hogy az ember másokat el ne tiporna vagy meg ne bántana. A szellemi életben mindenki olyan nagy lehet, olyan nagyra fejlődhet, amennyit az esze elbír. Én ebben az értelemben kívánom, hogy Magyarország tartozzék a legnagyobb országok közé.
Minél alapvetőbb, és minél nehezebben érthető egy új igazság, annál hatalmasabbak és jelentősebbek lesznek gyakorlati lehetőségei.
A tudomány elsődleges célja, hogy igazságra, méghozzá új igazságra találjon. Ez a kutatás annál eredményesebb, minél inkább arra irányul, hogy az igazságot önmagáért keresse, függetlenül esetleges gyakorlati hasznától és felhasználhatóságától.
A tehetségen kívül kell egy olyan társadalom is, amelyik ezt méltányolni tudja.
A sport elsősorban szellemi fogalom. Egy sportcsapat a társadalomnak kicsinyített képe, a mérkőzés az életért való nemes küzdelem szimbóluma. A sport a játék alatt tanítja meg az embert rövid idő alatt a legfontosabb polgári erényekre: az összetartásra, az önfeláldozásra, az egyéni érdek teljes alárendelésére, a kitartásra, a tettrekészségre, a gyors elhatározásra, az önálló megítélésre, az abszolút tisztességre, és mindenekelőtt a „fair play”, a nemes küzdelem szabályaira.
Gazdag az, akinek több a pénze, mint a vágya, és az a szegény, akinek a vágya több, mint a pénze. A boldogság titka nem az, hogy még többet szerezzünk, hanem az, hogy örüljünk annak, amink van, és hogy kitöltsük életünk üres kereteit ahelyett, hogy azokat tovább tágítanánk.
A modern államban a politikus feladata tulajdonképpen nem más, mint a tudomány eredményeinek az életbe való átültetése.
Felvetni egy jó problémát, kérdezni egy jó kérdést – már a munka felét jelenti.
~~~~
A kutatómunka a valódi egoistákat kedveli, azokat, akik a saját örömüket és kielégülésüket hajszolják, de ezt a természet rejtélyeinek megoldásában találják meg.
A természet nagy elvekre épül. A természet nem épít külön elveket egy fának, egy bokornak, egy virágnak, egy embernek. Minden egy közös nagy alapelvre épül, úgyhogy végeredményben mindegy, hogy mit tanulmányozunk, ha elég értelmesek vagyunk ahhoz, hogy az élet alapelveit, szerkezetét megértsük.
A természet tiszta rendszer, abban csak tiszta válaszok vannak.
Az ember agyát nem azért alakította ki a természet, hogy az igazságot keresse, hanem azért, hogy élelem, biztonság és hasonló dolgok után kutasson, hogy felismerje az előnyös helyzeteket, hogy nap mint nap segítse az embert az életben maradásban.
A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért aztán az ember léte attól függ, milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel, mennyire érti meg, és hogyan használja fel erőit saját hasznára.
~~~~
Az egész oktatásügyet az egész világon mindenütt, amerre csak jártam, egy nagy tévedés hatja át, egy óriási tévedés. Azt hiszik, hogy a könyv arra való, hogy az ember a tartalmát belepréselje a fejébe. Nézetem szerint a fej gondolkodásra való. A könyv pedig arra, hogy ne kelljen mindent fejben tartani.
A könyvek azért vannak, hogy megtartsák magukban a tudást, mialatt mi a fejünket valami jobbra használjuk. Az ismeretek számára a könyv biztosabb otthont nyújt.
A szellemi éhség, az a fontos, ez azután megmarad az egész életben. Ha befejezem a tanulást, befejezem az egyetemet, akkor úgyis mindent elfelejtek. Ami megmarad, az a szellemi éhség.
Az agy gondolkodásra való, és nemcsak gondolkodni kell, hanem élvezni, látni a szellemi élet nagyszerűségét, az örömeit is. A tudományokat át kell élni.
Amit mi nevelésnek nevezünk, az nem egyéb, mint az agy programozása abban a korai szakaszban, amelyben még formálható. Az emberiség jövője a neveléstől, ettől a változtatható programrendszertől függ. Csodálatos lehetőségek felé nyit kaput, de ugyanakkor szörnyű veszedelmeknek teszi ki az emberiséget.
Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, és megtalálja a munkát, amit szeretni fog.
Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.
Az ember tevékenységét a boldogságkeresés uralja. A boldogság viszont lényegében beteljesülés, olyan állapot, amelyben minden igény, akár anyagi, akár szellemi, kielégítést nyer. Az öröm nem más, mint egy igény kielégítése, és nagy igények nélkül nagy örömök sem létezhetnek. A képességekkel együtt jár a képességek felhasználására való igény.
Szent-Györgyi Albert
Uram! E drága bolygót adtad nekünk lakóhelyül,
Rejtett, titkos kincsekkel tele,
Képessé tettél művedet megérteni.
Uram! Legyünk társak az alkotásban,
Dolgozzunk tovább műved nyomán,
Hogy bolygónk a bőség, a boldogság
És az összhang erős otthona legyen.
~~~~
Szent-Györgyi Albert gondolatai
A szerző: To’Piro – Sümegiéné dr. Tóth Piroska
- Ady Endre, Apáczai Csere János, Arany János,
- Babits Mihály Balassi Bálint, Bálint Sándor, Batsányi János, Bernáth Aurél, Berzsenyi Dániel, Bessenyei György, Borsos Miklós,
- Csíkszentmihályi Mihály, Csokonai Vitéz Mihály, Csontváry Kosztka Tivadar, Csoóri Sándor,
Deák Ferenc, Déry Tibor, Dsida Jenő, - Eötvös József, Esterházy Péter,
- Fazekas Mihály, Fekete István, Füst Milán,
- Gárdonyi Géza, Géher István, Gyökössy Endre,
- Hamvas Béla, Heltai Gáspár,
- István király,
- János Evangéliuma, Jókai Anna, Jókai Mór, József Attila, Juhász Gyula,
- Kaffka Margit, Kányádi Sándor, Karinthy Frigyes, Kármán József, Katona József, Kazinczy Ferenc, Kemény Zsigmond, Kodály Zoltán, Kossuth Lajos, Kosztolányi Dezső, Kölcsey Ferenc, Krúdy Gyula,
László Gyula, - Latinovits Zoltán, Lukács Evangéliuma,
- Madách Imre, Márai Sándor, Márk Evangéliuma, Máté Evangéliuma, Mikes Kelemen, Mikszáth Kálmán, Molnár Ferenc, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond,
- Nagy Gáspár, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Nemeskürty István, Németh László,
- Örkény István,
- Petőfi Sándor, Pilinszky János
- II. Rákóczi Ferenc, Reményik Sándor, Reviczky Gyula
- Sík Sándor, Sütő András, Cs. Szabó László, Szabó Lőrinc, Széchenyi István, Szenczi Molnár Albert, Szent-Györgyi Albert, Szepes Mária, Szilágyi Domokos, Szilágyi István,
- Tamási Áron, Tompa Mihály, Tóth Árpád
- Vajda János, Vörösmarty Mihály
- Wass Albert, Weöres Sándor
- Zrínyi Miklós
Illusztrációk: Antalffy Yvette-Hildegard
Legutóbbi breviárum:
Tóth Árpád, a magány és borongás lírikusa – Breviáriumok
