A Cambridge Egyetemen megszerezte a második doktorátusát kémiából, ez után egy évig az Egyesült Államokban dolgozott. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter hívására hazajött, és 1935-től 1945-ig a Szegedi Tudományegyetem orvosi vegyészeti intézetének a professzora, majd a budapesti egyetemen a biokémia professzora lett.

A 20-as évek végén Szent-Györgyi ismeretlen anyagot talált a mellékvesében, amit hexuronsavnak nevezett el. Felfedezte, hogy gyógyító hatással van a skorbutra, és azt is, hogy nagy tételben a paprikából nyerhet ilyet.

1937-ben élettani-orvosi Nobel-díjat kapott a C-vitamin és a P-vitamin izolálásáért. Ő az egyetlen tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta ezt a magas kitüntetést.

Magyarországon 1937-ben Corvin-koszorúval ismerték el tudományos munkásságát. Érdeklődése később a rosszindulatú daganatok felé fordult. A Magyar Tudományos Akadémia előbb levelező, rendes majd tiszteletbeli tagjává választotta.

A II. világháborúban Szent-Györgyi Albertet a Kállay-kormány Isztambulba küldte titkos diplomáciai céllal. Feladata lett volna a Magyarország II. világháborúból való kiugrásának előkészítése. Ez sajnos meghiúsult, mivel a németek tudomást szereztek róla. Bujkálnia kellett a németek haragja elől. A háború után hozzáfogott az Akadémia újjászervezéséhez, maga helyett Kodály Zoltánt javasolta elnöknek.

1947-ben a svájci Alpokban töltött néhány hetet, amikor arról értesült, hogy barátját, Zilahy Lajost letartóztatták odahaza. Nem remélt ő sem jobb sorsot magának a szocialista rendszertől, ezért úgy határozott, hogy nem tér vissza Magyarországra. Az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le. Sok kortárs tudós és művész kényszerült az ország elhagyására akkortájt.

Az USÁ-ban folytathatta a Szegeden elkezdett kutatásait. 15 évig az Izomkutató Intézet tengerbiológiai laboratóriumának igazgatója volt, utána a Darthmouth College professzora lett. Élete utolsó két évtizedét a rákkutatásnak szentelte.

Kapcsolatait Magyarországgal mindvégig fenntartotta, és amikor már tehette, az 1960-as évektől kezdve rendszeresen hazalátogatott. Életkedve utolsó pillanatáig megmaradt. 1986. október 22-én, 93 éves korában halt meg Woods Hole-ban. 

Szent-Györgyi Albert Nobel-díj érmét Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban ma is láthatjuk.

Weninger Endréné

Hozzászólások