Ruth Shaw: Könyvesbolt a világ végén – KÖNYVESPOLC

Könyvesbolt a világ végén – Nem tudom, látták-e már a neten az alábbi mondást: ”Sok könyv nincs, csak kevés könyvespolc”. Bizonyára olyan embertől származik, aki szereti, gyűjti, megbecsüli a könyveket. A most bemutatott kötet szerzője éppen ilyen. A könyv műfaja memoár, visszaemlékezés, amely Új-Zéland festői táján játszódik, és egy különleges életút történetét meséli el.

Ez a könyv egy kalandozó könyvmoly igaz története, amely Ruth Shaw saját élményein alapul. Ruth Shaw fiatalkorában hátrahagyta a biztonságot jelentő családi hátteret, hogy kalandokat keressen, független legyen a világ különböző részein. A könyv bemutatja, hogyan válik egy világutazóból hosszú idő és sok kaland után könyvesbolt-tulajdonos, aki nemcsak könyveket árul, hanem embereknek segít megtalálni a saját útjukat.

A könyvek mint gyógyító eszközök: Ruth különleges érzékkel választ könyveket a boltjába betérőknek, mintha olvasmányokat „írna fel” lelki problémákra. Ez a gesztus a könyvet egyfajta biblioterápiás élménnyé teszi. A könyvben számos vendég története is megjelenik, akik Ruth boltjában keresnek válaszokat. Ezek a történetek gyakran megrázóak, mégis inspirálóak, és tükrözik az emberi kapcsolatok erejét. A történet atmoszférája erősen kötődik Manapouri természetközeli világához – hegyek, tavak, csend és nyugalom –, amely tökéletes hátteret ad Ruth belső utazásához.

A könyvesbolt maga is szinte zarándokhellyé válik, ahol az emberek nemcsak könyveket keresnek, hanem megértést, vigaszt és inspirációt. A könyv nemcsak visszaemlékezés, hanem egyfajta vallomás a könyvekhez és az emberekhez.

„A könyvek nem csupán történeteket mesélnek – néha megmutatják, hogyan éljünk tovább.”

Ez a gondolat jól tükrözi Ruth hozzáállását: a könyvek nemcsak szórakoztatnak, hanem segítenek feldolgozni az élet nehézségeit.

„Az emberek nem véletlenül térnek be hozzám. A könyvesbolt nemcsak bolt – menedék is.”

A Három Kicsiny Könyvesbolt nemcsak könyveket kínál, hanem beszélgető hely a betérőknek.

„A világ végén élni nem magányt jelent, hanem szabadságot. Itt minden könyvnek van ideje kibontakozni.”

Ruth a természetközeli életet választotta, ahol a könyvek és az emberi kapcsolatok mélyebbek lehetnek. A könyv rövid fejezetekből áll, amelyek önálló történetként is megállják a helyüket. Minden fejezet egy-egy eseményt, találkozást vagy emléket dolgoz fel – például egy különleges vásárló történetét vagy Ruth múltjának egy darabját. Például egy fejezet Ruth gyászáról szól, amit egy olyan történet követ, ahol egy vendég hasonló veszteséggel küzd.

A szerző gyakran elmélyül az események jelentésében, filozofikus gondolatokat fűz hozzá. A fejezetek nem időrendben követik egymást, hanem érzelmi vagy tematikus kapcsolatok mentén. A könyv nemcsak eseményeket mesél el, hanem érzelmi és gondolati rétegeket is feltár. Epizodikus felépítés és két narratív szál váltakozása rajzolja ki a mű szerkezetét.

Találkozások és történetek kerülnek elénk olyan elevenen, mintha mi is a festői sziget lakói lennénk. A történet középpontjában a Három Kicsiny Könyvesbolt áll a saját telken, ahol kávézni, teázni, sütizni hívják a könyvet vásárlókat. A könyvesbolt vezetője „vadássza” a jó antikvár köteteket. Némelyiket ajándékba adja, más darabokért jelképes árat kér. Mindez Új-Zéland délnyugati részén, Manapouriban történik – egy eldugott, mégis mágikus helyen, ahol a könyvek és az emberek történetei összefonódnak.

Memoár és szépirodalom határán mozog: bár valós eseményeken alapul, irodalmi igényességgel van megírva. Nem fikciós regény, hanem önéletrajzi történetek gyűjteménye, amelyek egy nagyobb narratív ívet rajzolnak ki.

Ez a szerkezet lehetővé teszi, hogy az olvasó bármelyik fejezetnél megálljon, elgondolkodjon, majd újra visszatérjen – mintha maga is betérne Ruth könyvesboltjába egy kis lelki feltöltődésre. Egyik fejezetben Ruth könyvesboltjába betér egy középkorú férfi, aki bevallja, hogy sosem olvasott el egyetlen könyvet sem. Ruth kíváncsian kérdezgeti, és lassan kiderül, hogy a férfi gyerekkorában diszlexiával küzdött, és az iskolai kudarcélmények miatt elfordult az olvasástól.

Ruth nem ítélkezik, hanem ajánl neki egy rövid, könnyen olvasható történetet – egy olyan könyvet, amelyben a főszereplő hasonló nehézségekkel küzd. Olvasás mint gyógyító folyamat: A fejezet központi témája az olvasás ereje – nemcsak tudást ad, hanem önismeretet és gyógyulást is.

Empátia és elfogadás: Ruth nemcsak könyvárus, hanem hallgató és segítő is. A férfi történetét nemcsak meghallgatja, hanem reagál rá – személyre szabott könyvajánlással. A férfi esete azt mutatja, hogy sosem késő elkezdeni olvasni, és hogy a könyvek mindenkihez szólnak.

Egy másik fejezetben Ruth könyvesboltjába visszatér egy fiatal nő, aki évekkel korábban járt ott, amikor épp egy nehéz élethelyzetben volt – friss szakítás után, céltalanul utazva. Akkor Ruth egy olyan könyvet ajánlott neki, amely segített újra hinni önmagában. Most, évekkel később a nő boldog párkapcsolatban él, és hálát mond Ruthnak – nemcsak a könyvért, hanem a figyelemért, amit akkor kapott. Az olvasás mint fordulópont: A könyv, amit Ruth ajánlott, nemcsak szórakoztatta a lányt, hanem segített neki újraépíteni az önbizalmát.

Ruth filozófiája: a könyvek nem csak szavak, hanem hidak emberek között. Az emberi kapcsolatok ereje: Ruth nemcsak könyveket ad, hanem figyelmet, empátiát és biztatást is – ezek sokszor többet érnek, mint maga az olvasmány.

Meleg, közvetlen, őszinte hangvétel jellemzi. Humorral és bölcsességgel mesél az élet nehézségeiről. A párbeszédek természetesek, a leírások érzékenyek, de nem túlzóak.

• Ruth Shaw: Könyvesbolt a világ végén című műve magyar nyelven az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg 2025. szeptember 18-án.

Hasonló olvasmányélményt kívánok Önöknek, fedezzenek fel minél több „építő könyvet”, meséljék el, ajánlják, adják kölcsön, – jót tesznek ezzel embertársuknak.

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

Kapcsolódó cikkeink a szerzőtől