Háry János új köntösben

A magyar zenetörténet egyik közönségkedvencével, a Háry János vadonatúj, Vidnyánszky Attila által színpadra állított változatával várja október 6-ától nézőit a felújított Erkel Színház. A nagyotmondó obsitos népszerűsége 1926 óta töretlen, jóllehet szigorúan véve nem is operai alak. „Mi terem a magyar szívébe’?” – erre a kérdésre mindmáig Kodály Zoltán daljátéka adja meg a választ, a valóságnál igazabb legenda, a költészetté nemesülő lódítás és az álmodozásba menekülő fájdalom érzékletes felmutatásával.

Tiszán innen, Dunán túl” – hangzik Háry János és szerelmese, Örzse kettősének kezdősora, s Tiszán innen, Dunán túl akárki is hallja e dalt (vagy a mű szinte bármely más muzsikáját), nem tudja kivonni magát a hatása alól. Kodály kihagyhatatlan daljátékát októberben láthatja a közönség az Erkel Színházban, az Operaház kiváló énekművészeivel.

A produkció részletei

Megújult Tannhäuser

Nincs Wagner-év, sőt nincs valamire való operaházi repertoár sem a Tannhäuser nélkül. A német zeneszerző öntörvényűségének ünnepe ez a mű, hiszen az 1861-es párizsi bemutatót zajos botránnyá formálta a Jockey Club arisztokratáinak ellenszenve, miután Wagner nem tett engedményt a balettet kedvelő, ám az operai páholyaikba csak későn betévedő urak számára, és az utolsó helyett az első felvonásba komponálta a várva várt balett-betétet.

A Wagner-legendárium e kitüntetett mozzanata a saját művészi elképzeléseihez következetesen ragaszkodó zseni tanúságtétele. S mint ilyen, méltó az opera tárgyához, amelynek középpontjában – az égi és a földi szerelem, a női princípium érzéki és szellemi pólusainak felmutatása mellett – épp a művészsors és maga a művészet áll. Szinetár Miklós 1990-ben bemutatott produkcióját frissíti fel új elemekkel a wagneri bicentenárium alkalmából. A vadonatúj Bacchanália-koreográfia mellett Horgas Péter díszletelemei is láthatók lesznek a bemutatóban.

A produkció adatlapja 

Szöveg és fotók: Magyar Állami Operaház

2013. október 4.

Hozzászólások