A lengyel irodalom egyik nagyságáról emlékezünk születésének 170., halálának 100. évfordulóján. Henryk Sienkiewicz Vala-Okrzejszka falujában született, s itt nevelkedett fel.

 

sienkiewich1

 

Édesanyja szelíd lelkületű, gyengéd és nagyon intelligens nő lévén, hamar felfedezte fiában a könyvek szeretetét. A 16-17. században írt könyvekből tanult meg olvasni, s ezekből tanulta meg a lengyel nyelvet is, melynek aztán később, – amikor anyagot gyűjtött könyveihez, nagy hasznát vette.

Varsóban a Liceumban tanult, kedvenc írói; Dumas, Valter Scott voltak. Újságíróként kezdte pályafutását, később a század egyik legnépszerűbb prózaírója lett. A LINOS Lengyel Naplóba is rendszeresen írt. 1882–ben vette át a STOWO c. napilap irányítását. Először a paraszti életből vett írása, a „Szénrajzok” jelent meg, majd utazásairól számolt be leveleiben, novelláiban, mint például „ A világítótorony őre” c. munkájában.

Színházi kritikái 1869-től jelentek meg. Első regénye a „Hiába” volt. Majd elutazott, s a Kaliforniában írt „Galagonya történetek” c. könyvét Linos álnév alatt adta ki. Ettől fogva a kritikusok s a közönség is dicsérte, s e könyv megjelenése után már saját nevén írt tovább.

 

sienkiewich6

 

Sienkiewicz első hosszabb történelmi regénye a „Tűzzel – Vassal”,  amelyben olyan meggyőző erővel és igazsággal jellemez személyiségeket, hogy látni véljük őket. A regény 1884-ben jelent meg, s azonnal óriási siker lett, mert új életre keltette a letűnt századok legendaszerű alakjait, akiknek képe lassan már elmosódni látszottak az idők folyamán. Következő regénye az „Özönvíz”, majd a „Volodjovszki úr”, amelyekben ébren tartotta az olvasók szívében a leigázott ország nemzeti öntudatát.

Szeretett utazni; Konstantinápoly után Olaszországba, majd Franciaországba és Spanyolországba látogatott el hosszabb-rövidebb időre. E közben írta a „Dogma nélkül” c. regényét. Egyiptomi útja után Zanzibárba látogatott, ahonnét küldte az „Afrikai útileveleit”, majd a „Polaniczki család” c. társadalmi regényét.

 

sienkiewich9

 

1896-ban jelentkezett új nagyszabású történelmi regényével, a „Quo Vadis” – szal, mely a Lengyel Naplóban jelent meg először. Az ókori Rómában lejátszódó cselekménysorozatot mutatja be, mely úgy él az utókorban, mint egy gigászi vízió, ahol az örült cézárok legkiszámíthatatlanabbja, Néro uralkodik. Az író a realista írásművészet legjobb eszközeivel ábrázolja az udvar torz szórakozásait, egész életformáját, az oktalan, eszeveszett keresztényüldözéseket, az örök város, Róma tébolyult felgyújtását.

A hiteles lélekábrázolás mellett a romantika visszfényét is megcsillantja a feledhetetlen alakokban. Szerzőjének meghozta a legnagyobb nemzetközi elismerést, az irodalmi Nobel-díjat is. A könyv lapjairól árad a fénylő szeretet vallásának a diadala. A két óriási ellentét: Néro, a „földi isten”, és Pál apostol, kinek egyetlen „fegyvere” a kereszt, s vele a szeretet, Krisztus, s a túlvilági élet biztos reménye.

 

sienkiewich10

 

Meg kell említeni két másik nagy művét. „A német lovagrend lovagjai”, Jagello László lengyel fejedelem és Hedvig királyné korát bemutató regényében a sötétség századából a napvilágra hozza alakjait, s e bámulatos, remek alkotásában a szellem győzelmét az anyagi világ fölött hirdeti. A „Kereszteslovagok” c. kötetében írói tekintélyét felhasználva védelmezte hazája ügyét.

Henryk Sienkiewicz irodalmi munkásságának jubileumakor már nemzeti hősként ünnepelték az írót 1900-ban. Kötetei közül még néhányat említsünk meg; „ A Muzsikus Jankó”/1880, kisregény/, „A dicsőség mezején” /1906, regény/,és a „Sivatagon és vadonban”/1911, ifjúsági regény/ címmel láttak napvilágot.

 

sienkiewich04

 

Legnagyobb regénye a Quo Vadis, ma is milliók olvasmánya. A regény utolsó mondatai:

„Úgy múlt ki Néro, mint ahogy a vihar, a pestis, a háború, a halál elmúlik. De Szent Péter bazilikája áll a Vaticanna–halom tetején, és uralkodik Róma a világon: Urbi et orbi.”

Nem messze a Capena kápolnától áll egy régi, szerény külsejű kis kápolna, s ajtaja fölött, bár az idő fogától megviselten, elmosódva még mindig olvasható ez a régi fölírás: Domine, quo vadis?”

 

Fenyves Mária Annunziata

Szerkesztette: Weninger Endréné Erzsébet

 

 

Hozzászólások