A Percy Jackson és az olimposziak című könyvsorozat Amerikában 155 hétig vezette a New York Times bestseller listáját a gyerekkönyvek kategóriában. Ezután persze csak idő kérdése volt, hogy mikor filmesítik meg az öt kötetet. Az első rész, a Villámtolvaj 2010-ben került a mozikba. Ott találkoztunk először Percy Jacksonnal, a tinédzser fiúval, aki fölfedezi, hogy a görög mitológiai lények a mai napig léteznek, az ő apja pedig nem más, mint a három leghatalmasabb isten egyike, Poszeidón.

Arra is ráébred, hogy egyáltalán nincs egyedül, mert rengeteg hozzá hasonló félisten van, akik egy táborban tökéletesítik képességeiket. Ott végre barátokra talál, de nem lehet sokáig nyugalma, mert Hermész fia gonosz tervet eszel ki, Percynek pedig meg kell mentenie az Olimposzt. A második részben megint ugyanazzal a fiúval vannak a gondok, ezúttal Kronoszt, a titánt akarja felébreszteni, aki az egész emberiséget elpusztíthatja. Ehhez persze Percynek is lesz néhány szava.

Akárcsak az első részben, most is van egy csomó mágikus lény és érdekes karakter: titánokkal, küklopszokkal, sőt még Kharübdisszel is szembe kell néznie a főszereplőknek. Van számos kreatív megoldás, bár ennek többsége valószínűleg inkább a könyv szerzőjének, mintsem a rendezőnek az érdeme. És ennél több pozitívumot nem nagyon tudok róla írni. Az első rész tetszett nekem, mert érdekes volt ez a fajta világ, a 21. század és a görög mitológia keveredése. Logan Lerman is szerethető volt, mint címszereplő, aki a szerencsétlen kamaszból hőssé válik.

A második részt viszont a néző azonnal elfelejti, ahogy kijön a moziból. Annyira feledhető, hogy még visszaemlékezni is nehéz rá, hogy egyáltalán miről is szólt. Az első rész újdonságának varázsa már a múlté, a történet is gyengébb, a poénok erőltetettek és kiszámíthatóak, és mintha Logan Lerman is unta volna magát újra ebben a szerepben.

Illetve ebből a részből hiányoztak a felnőtt istenek, akik bár keveset szerepeltek az első kalandban, de azért hozzátettek a sztorihoz. Kevin McKidd remek volt, mint Poszeidón, és öröm volt látni Sean Bean-t egy olyan szerepben, ahol végre nem hal meg. (Ő Zeusz volt egyébként.) Most ők sem szerepeltek: Percy hiába kérte az apját, hogy szóljon hozzá, Kevin McKidd nem jelent meg a vásznon. Poszeridón mindössze annyit tett meg, hogy küldött neki egy vízben úszó, csillogó zöld lovat, hogy legyen mivel közlekednie a tengerben. (Persze ennek is volt valami mitológiai neve, de sajnos nem emlékszem, hogy mi volt az.)

Összefoglalva a Percy Jackson: Szörnyek tengere egy nagyon felejthető alkotás. Lehet, hogy a könyv rajongóinak azért tetszeni fog, de én inkább azt tanácsolnám, hogy mindenki jobban jár, ha megnézi újra az első részt.

Weninger Andrea

Hozzászólások