A reformáció eszméi Magyarországon a mohácsi csata után kezdtek terjedni. Az ország északi részén elsősorban a lutheránus, míg Kelet-Magyarországon és Erdélyben a kálvinizmus. A 16. század végére Magyarország lakosságának többsége valamelyik protestáns irányzathoz tartozott, a katolikusok kisebbségbe kerültek. Pázmány Péter apja bihari alispán volt, és a kálvinizmus híve. A fiatal Pázmányt 13 éves korában apja második felesége téríti vissza a katolikus hitre. A fiatalemberben olyan erős volt a vallási meggyőződés, hogy 17 éves korában belépett a Jezsuita Rendbe. Tanulóéveit Krakkóban és Bécsben töltötte. Később Bécsben bölcseletet, majd Rómában teológiát tanult. 1596-ban pappá szentelték, teológiai doktori címet szerzett és a grazi egyetemen tanított.

Pályafutására nagy hatást gyakorolt Forgách Ferenc nyitrai püspök, aki később esztergomi érsek lett. (Esztergom ekkor török uralom alatt állt, ezért az érsekek székhelye Nagyszombat volt.) Pázmány Észak-Magyarországon végzett térítő munkát a főurak között (visszatérítette a katolikus egyházba Eszterházy Miklóst). 1611-ben a nagyszombati zsinat egyik fő szervezője, ahol célul tűzték ki a papság szellemi és erkölcsi megújítását.

A nagyszombati egyetem

V. Pál pápa felmentette szerzetesi fogadalma alól, és 1616-ban esztergomi érsek lett. Mint a magyar katolikus egyház feje, fő céljának tekintette a tridenti zsinat határozatainak végrehajtását és a magyar lakosság visszatérítését a katolikus hitre. Az ellenreformációt nem erőszakos eszközökkel, hanem meggyőzéssel akarta végrehajtani. Ebben nagy szerepet tulajdonított a papnevelés színvonala emelésének. Papnevelő intézeteket alapított Nagyszombaton és Bécsben (ez lett a híres Pázmáneum). Tovább folytatta a térítő munkát a magyar főnemesek között, körülbelül harminc főúri családot térített vissza (például Koháry, Pálffy, Erdődy). Vallási türelmére jellemző, hogy kitűnő kapcsolatot tartott a szigorúan protestáns erdélyi fejedelemmel, I. Rákóczi Györggyel. Állandó levelezésben álltak, és visszatartotta a fejedelmet egy török szövetségben történő, Habsburg ellenes háborútól. Munkásságának eredményeként a 17. században a magyar lakosság többsége újra katolikus lett.

Nemcsak a magyar egyháztörténet, hanem a magyar irodalom kiemelkedő alakja is volt. A protestáns prédikátorok ellen írott vitairatai a magyar irodalom remekművei közé tartoznak. Irodalomtörténészek szerint ő volt a magyar irodalmi nyelv egyik megalkotója. Kosztolányi Dezső a magyar próza atyjának nevezte. Egyik legmaradandóbb alkotása a nagyszombati egyetem megalapítása volt 1635-ben, ahol eleinte filozófiát és teológiát tanítottak. Az egyetemet később Mária Terézia Budára költöztette, és a II. világháború végéig az alapító nevét viselte. Ezt követően a szocializmus időszakában kapta az Eötvös Loránd Tudományegyetem nevet. Az eredeti egyetem mostani jogutódja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem. Az érsek 1637. március 19-én halt meg, és Pozsonyban temették el. Emberi nagyságára vall, hogy még vallási ellenfelei között is tiszteletnek örvendett.

Weninger Endre

2013. október 4.

Hozzászólások