A Kárpát-medence a Karoling-korban és a honfoglalás korában” címmel nyílt és egészült ki a Magyar Nemzeti Múzeum „Kelet és Nyugat határán” című állandó kiállítása. A Kárpát-medence területén feltárt régészeti leleteket bemutató állandó kiállítást teljessé tevő, szeptember 17-től látogatható rész megnyitásával Magyarország legnagyobb és leggazdagabb állandó régészeti kiállítása jött létre.

 

karoling2

Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum

Ritoók Ágnes, a kiállítás főkurátora korábban elmondta, hogy a 9-10. század történetének bemutatása hiányzó láncszem volt eddig a kiállítások sorozatában. Ennek kialakításához azonban nemcsak elméleti, hanem térbeli megoldásokra is szükség volt. A belsőépítészeti beavatkozásnak köszönhetően egy olyan tágas kiállítási teret hoztak létre, ahol a látogatóknak lehetőségük van arra is, hogy leüljenek, megpihenjenek.

Szőke Béla Miklós, szakkurátor kiemelte: a kiállítás egyik célja, hogy bemutassa történelmünknek ezt az eddig kevéssé ismert, de nagyon fontos évszázadának, a magyar honfoglalást közvetlenül megelőző időszaknak minél szélesebb összefüggéseit, beleértve a honfoglalók által itt talált népesség kultúráját, műveltségét, társadalmi és gazdasági kapcsolatrendszerét.

karoling1

Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum

Révész László szakkurátor utalt rá, hogy a látogatók utoljára 1994-ben tekinthettek meg a Nemzeti Múzeumban honfoglaló állandó kiállítást. A honfoglalás témáját dolgozta fel az 1100 éves évforduló alkalmából 1995-96-ban országos összefogással bemutatott tárlat is, ahová az ország számos múzeuma kölcsönadta a legféltettebb kincseit.

„Fontosnak tartottuk, hogy megváltoztassuk a honfoglaló magyarságról az emberekben élő sokszor negatív és előítéletes képet” – emelte ki. Hangsúlyozta azonban, hogy akik az új kiállításon a sumér-magyar, etruszk-magyar vagy a szkíta-hun-avar-magyar rokonság bizonyítékait keresik, csalódni fognak. Kiemelte azt is, hogy nincs könnyű dolga a régészeknek és történészeknek, akik a korszakot kutatják, hiszen a 10. századból nincsenek belső írott források, leírások a honfoglaló magyarok hétköznapjairól, társadalmi szervezetéről. A korabeli nyugat-európai és bizánci leírások többnyire a kalandozó hadjáratokkal foglalkoztak és nem minden elfogultság nélkül, negatívan ábrázolták azokat. Ezért rendkívül fontosak az objektív valóságot megmutató régészeti leletek: hogyan éltek a honfoglaló magyarok, hogyan viszonyultak egymáshoz az itt talált népekkel, hogyan fejlődött a kultúrájuk, és hogyan ötvöződött eggyé az a sokszínű népesség, melynek leszármazottai 1000 körül megalapították a keresztény magyar királyságot.

karoling3

Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum

Néhány érdekes elemet emelnék ki a sok közül, kedvcsinálónak ehhez a színes és tartalmas kiállításhoz:

Az úgynevezett Cundpald-kehely egy térítő püspöknek lehetett az utazó kelyhe, a peremén három helyen át van lyukasztva, tehát egy későbbi időszakban már az oltár fölé felfüggesztve használhatták. Valamikor a 9. század folyamán kerülhetett az Ikva patakba Petőházánál. A díszítőelemek a 9. század utolsó harmadára utalnak, valószínűleg bajor szerzetesi műhelyben készülhetett.

A mai Zalavár határában évtizedek óta zajló nemzeti múzeumi ásatások szenzációs eredményeit ez a tárlat mutatja be először a hazai közönségnek.  A Zalavár-szigeten lévő  Hadrianus-zarándoktemplom, Keresztelő Szent János-fatemplom, és a tőle délre elhelyezkedő, 16. századi leírásból ismert Mária-templom makettjét is meg lehet tekinteni. A Hadrianus-templomból előkerült színezett üvegleletek különlegessége, hogy ezek a legkorábbi festett üvegablak-maradványok.

Mivel fontosnak tartották, hogy a látogatókhoz közelebb hozzák ezt a korszakot, egy 3D-s animáció segíti a templomok rekonstrukciójának elképzelését.

honfoglalo_kiallitas1

A nagyszentmiklósi kincs a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) megújult Karoling- és honfoglaláskori kiállításán. MTI Fotó: Kovács Tamás

Glagolita-feliratos cseréptöredékek is láthatók, melyek Cirill és Metód, a két nagy ortodox szent nevéhez kötődő írás legkorábbi emlékei.

Konyhai és asztali edények széles spektruma került elő: palackok, tálak, fedők, madárfejes fogók, agancsokból készült tárgyak és ötvösmunkák. Fenőkövek, öntőtégelyek, csiszolóeszközök, köszörűkövek, fazekak, csuprok, tároló edények, tálacskák, fedők,  parázsborítók, melegen tartó edény, mely a mai fondükészítő edényhez hasonló. A mediterrán térségből hozhatta magával valaki ezt a fajta étkezési kultúrát, hiszen az a mai Görögország területén, illetve ettől délebbre és keletebbre terjedt el ebben az időszakban.

A kalandozások történetének ismertetéséhez a hadjáratok és a haditechnika hosszas magyarázata helyett egy látványos három dimenziós animáció bemutatását választották. A kisfilm feleleveníti a 899 szeptemberében Észak-Itáliában, Verona környékén, a Brenta folyó mentén, a magyarok és Berengár itáliai király hadserege között lezajlott csatát. A kalandozásokat eredeti tárgyakkal is igyekeztek szemléletesebbé tenni, fegyverek, valamint a kereskedelem révén a magyarokhoz került tárgyak, például arab és bizánci pénzek (dirham, solidus) bemutatásával. Sajnos ezek közül nem maradt fenn sok, mert a magyarok a birtokukba került nemesfém nagy részét beolvasztották, ruhadíszeket, méltóságjelvényeket és ékszereket készítettek belőle.
A tárlat egy ponton ketté ágazik, egyik oldalon a társadalmi elit, a törzsi-nemzetségi arisztokrácia hagyatékából származó válogatást (ékszerek, lószerszámok, méltóságjelvények, fegyverek), a másikon pedig a korabeli társadalom kb. 90 százalékát kitevő közrendű emberek tárgyait (ékszerek, majd a különböző mesterségek: bőrműves, csontfaragó, kovács, fazekas, fafaragó) bemutatva. A különösen értékes, jelentős tárgyak külön vitrinekben találhatók.

honfoglalo_kiallitas2

Szőke Béla Miklós kurátor (középen) tárlatvezetést tart a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) megújult Karoling- és honfoglaláskori kiállításának sajtóbemutatóján. MTI Fotó: Kovács Tamás

A tárlóknak látványos kerettörténetet ad egy újabb animáció, mely egy 10. századi kislány elképzelt napját mutatja be, betekintést nyújtva a kor mindennapi életének eseményeibe.

A kiállítás befejező részén a honfoglaló magyarok vadászati kultúrájába is belekóstolhatnak a látogatók: meg lehet próbálkozni egy eredeti honfoglaláskori íj másolatának kihúzásával, miközben ellenőrizhetjük, hogy az erőkifejtés milyen állat kilövésére lenne elég.

 

Az MNM idén elindította az Élő múzeum-programot, ahol foglalkozásokon, tárlatvezetéseken vehetnek részt az érdeklődők, melyek visszarepítik őket az időben és rég letűnt korok megelevenedő személyei mesélnek életükről és mindennapjaikról. A kiállításhoz múzeumpedagógiai foglalkozások is kapcsolódnak.

A kiállítás leletanyaga alapján a magyarok régmúlt, de mindenkit érdeklő korát  két, a Nemzeti Múzeum gondozásában megjelenő könyv és kiállításvezető is bemutatja, a két évszázadot Szőke Béla Miklós A Karoling-kor a Kárpát-medencében, illetve Révész László A magyar honfoglalás kora című kötetéből ismerjük meg.

 

Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum/MTI

További információ

Hozzászólások