Az 1848.  szeptember 29-én megvívott pákozdi csata egyértelműen jelezte a kortárs politikusok és lakosok számára, hogy a polgári forradalom eredményeit a csatamezőn kell megvédeni a Habsburg udvarral szemben. De milyen politikai és katonai helyzetben érte Magyarországot Jellasics horvát bán támadása?

pakozdi_csata

Az 1848. évi polgári forradalom fontos fordulópontjához érkezett 1848 nyarán, amikor a bécsi Habsburg udvar és a magyar minisztérium konfliktusa egyre nyilvánvalóbbá vált. Ennek egyik eleme éppen Horvátország és Magyarország viszonyát érintette. Nyár elején V.  Ferdinánd felfüggesztette Jellasicsot a báni méltóságból, de augusztus 26-án tudomására hozták, hogy hamarosan visszahelyezik hivatalába, amire szeptember 4-én került sor. Bécs határozottságának hátterében pozíciója megerősödése állt a cseh és olasz forradalom leverése miatt.  Az udvarral folytatott tárgyalások kudarca miatt Batthyány Lajos kormánya szeptember 10-én lemondott. Ugyanekkor lemondott a Dunántúl katonai parancsnoka, gróf Teleki Ádám is, és visszavonta csapatait a Drávától Keszthelyig. Utódja szeptember 22-ig a Habsburg családból származó István nádor lett, aki az udvar nyomására ezen a napon távozott az országból. Ezzel a nádorok leléptek a magyar történelem színpadáról.

Az ország politikai és katonai értelemben a zűrzavar állapotában állt egy héttel a csata előtt. Kormány gyakorlatilag nem volt. A hadvezetést folyamatos személycserék bénították. A sereg nagyobb része rosszul felfegyverzett, kiképzetlen újoncokból állt.

jelasics

Jellasics horvát bán

A Habsburg udvar radikális konzervatív szárnyának szolgálatában álló horvát bán azonban nem élt a kínálkozó lehetőséggel. A horvát csapatok meglehetősen lassan haladtak az ország közepe felé, így maradt idő arra, hogy a nemzetőrség összevonja erőit Pákozd térségében. A szeptember 29-én megvívott ütközetet egyik fél sem szánta döntő összecsapásnak, így a veszteségek mindkét oldalon meglehetősen alacsonyak maradtak. A csata azonban mégis a magyar fél számára hozott több eredményt. A Jellasics háta mögött kibontakozó partizánmozgalom, valamint a nemzetőrség szervezettsége arra kényszerítette a horvátokat, hogy Győr irányába vonuljanak vissza. A magyarok számára rendkívüli lelki erőt adott az első sikeresen megvívott összecsapás a szabadságharc folytatásához.

A harc megindulása a magyar történelemben egyedülálló közjogi helyzetet teremtett. V. Ferdinánd (1835–1848) gróf Batthyány Lajos kormányát törvényes keretek között nevezte ki, és a megbízatást szeptember végéig nem vonta vissza, ezért a magyar kormány törvényesen működött. Jellasics horvát bán számára a magyar kormány elsöprésére vonatkozó parancsot pedig V. Ferdinánd osztrák császár nevében adták ki, ezért az a furcsa helyzet állt elő, hogy V. Ferdinánd osztrák császár gyakorlatilag háborúba keveredett V. Ferdinánd magyar királlyal, azaz önmagával.

Schramek László

Képek forrása: Wikipédia

Hozzászólások