Az Öt lépésben… – Szent Antal-lánc “a káosztól – a feltámadásig”  egy hónapja indított játéksorozatból alakul át most cikksorozattá. 

ot lepesben

 

A Szent Antal-lánc játék lényege, hogy hétről hétre adunk meg szó-fogalompárokat, amelyben az egyik szótól-fogalomtól a másikig minél rövidebb logikai láncolattal kell eljutni öt lépésben.

Ezen a héten már a húsvéti időket megidézve “a káosztól – a feltámadásig”:

a káosz → káosz és kozmosz → az Univerzum tojása → tojás → tojáshéj feltörése → barlangsír előtti kő elhengerítése → a feltámadás

Káosz elmélet

A káoszelmélet olyan egyszerű nemlineáris dinamikai rendszerekkel foglalkozik, amelyek viselkedése az őket meghatározó determinisztikus törvényszerűségek ellenére sem jelezhető hosszú időre előre. Az ilyen rendszerek érzékenyek a kezdőfeltételekre (lásd pillangóhatás). A sok összetevőből álló, bonyolult rendszerekről (például légkör, turbulens folyadékáramlás, lemeztektonika, gazdasági folyamatok stb.) régóta ismert, hogy bonyolult lehet a viselkedésük. A káoszelmélet nagy eredménye azonban annak kimutatása, hogy egyszerű, néhány állapotjelzővel leírható determinisztikus rendszerek is mutathatnak összetett, megjósolhatatlan viselkedést. Determinisztikus voltuk ellenére a kaotikus rendszerek állapotjelzői elsősorban statisztikus módszerekkel írhatóak le.

A kaotikus viselkedést mutató rendszerek determinisztikusak, ellentétben a káosz szó hétköznapi jelentésével, ami totális rendetlenséget sugall. Valójában a káosz a viselkedés lokális instabilitásának és a globális keveredésnek az együttese. A viselkedés lokálisan instabil, ha egymáshoz közeli kezdőhelyzetből indítva a rendszert a különbségek gyorsan nőnek. Globális keveredésen azt értjük, hogy tipikus kezdőfeltételekkel indítva hosszú idő alatt az összes lehetséges állapothoz közel kerül a rendszer.

Klasszikusan a káoszelmélet a determinisztikus rendszereket tanulmányozza, de létezik a fizikának egy kvantumkáosz-elméletnek nevezett területe, amely a kvantummechanika törvényeit követő nemdeterminisztikus rendszerekkel foglalkozik. (wikipedia)

Káosz és kozmosz

A ciklikus időszemléletet valló világképekben a világ teljességét, teremtés előtti és teremtés utáni korszakát, korszakait szimbolizálják. A káosz a világmindenség rendezetlen, belső törvények nélküli, teremtést megelőző állapota, amelynek ellentéte a kozmosz, a teremtés során megalkotott világrend, a szabályos törvények szerint működő univerzum. Míg a káoszt, amely lehet az élet előtti vagy utáni állapot, az oksági viszonyokat kizáró véletlenszerűség, sötétség, üresség vagy formátlanság jellemzi, addig a kozmosz az élet színtere, az egységes egészként működő, térben és időben behatárolt világmindenség képe.

A kozmoszt a rend és a fény; tökéletesség, harmónia és termékenység jellemzi (fény/világosság és sötétség). Létrejötte minden későbbi teremtés archetípusa; az istenek példát adó alkotása; a cselekvés modellje minden lény számára.
• A világ keletkezését vagy megteremtését elbeszélő kozmogonikus mítoszokban gyakran az első, kozmikus méretű ember testrészeiből jön létre a kozmikus rend, amely általában három részre tagolódik (kozmikus ember). A kozmikus fa is ábrázolhatja a mindenség rendjét. Az ég az istenek és az igaz lelkek lakhelye (Paradicsom), a föld, a közbülső világ, az ember otthona, míg az alvilágban a gonosz lelkek és démonok szenvednek. Az alvilág/Pokol káoszként is megjelenhet.
(Forrás)

Kép forrása

Az Univerzum tojása

Bingeni Hildegard tojás alakú Univerzum látomásában teljes bolygórendszerünket felfedezhetjük. Középen van a Föld, purgatórium jellegű felhőrétegeivel. Fölötte a két piros félkör a két hajnal-alkony csillag, a Merkúr és a Vénusz, köztük fehér vonal jelzi a Hold kontúrját. A csillagos égbolt felső felében van Naprendszerünk Napja, az igazi szellemi régió kapuja, ami azonban az egész rendszerben csak a Holdnak imponál. E fölött két piros csillag jelzi a Mars-Jupiter régiót.

Majd a Szaturnusz minőségét a pokoli, bakacsinfekete” nagy sötét űr jeleníti meg. Tüzei hatására csoportosan tisztuló lelkek fehér kupacai bukkannak elő. Az Univerzum Tojásának külső és belső arany sziromszegélye a romlatlan menny szellemi és isteni részét mutatja. Külső, szellemi részében egy csillag (Uránusz), belső, isteni részében egy hatalmas piros csillag, az igazi Szellemi Nap látható két piros csillag kíséretében.

(Ezek a Neptunnak és Plútónak feleltethetők meg – mégpedig egy 12. századból érkező látomásban!). A kódexkép felső szegélyén látható repedés a megnyilvánulatlan világ végtelenségébe átvezető nyílás.

(Forrás)

 

A Tojás

ot lepesben

Képen: a világtojás

Bár manapság leginkább a gyermekek ajándékaként szerepel, a tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Számos teremtésmítoszban a világtojásból ered. A világtojás mondája a legtöbb nép hitvilágában felbukkan. Bár kicsi és törékeny, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi.

Kínában a teremtő sötét, tojás alakú káoszában élt. Tizennyolcezer év múltán a tojás két részre oszlott. A tiszta és világos rész lett az ég, a nehéz és tisztátalan pedig a föld. Ennek a kettősségnek lenyomata a Jin-Yang szimbólum.

A finn Kalevala így mutatja be a világtojás széttörését:

“Tört tojásnak alsó fele

Válik alsó földfenékké,

Tört tojásnak felső fele

A felettünk való éggé,

Sárgájának felső fele

Fényes nappá fenn az égen,

Fehérjének felső fele

A halovány holddá lészen.”

A kereszténységben ott a nyilvánvaló hasonlat: Krisztus úgy törte fel feltámadáskor a sziklasírt, mint a madár a tojása héját. A tojás piros színe Krisztus kiömlött vérét jelképezi.

Hazánkban avarkori sírban találtak már festett, karcolt díszű tojást. Ez a honfoglalás kora előtti idő!

A középkorban a nagyhéten felállított Krisztus-sírba is helyeztek díszített tojást, s ezt a bukovinai székelyek napjainkig megtartották

A tojásfestés nem hungarikum. Népszokásként főként kelet-Európában jellemző ma is. Hajdanán egyszínűek voltak a tojások, idővel aztán kialakultak a feliratos tojások. A szöveg név, üzenet, vagy a keresztény jelkép. A díszítést viasszal írják ma is a héjra, amit festés után többnyire eltávolítanak.

Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása szinte kizárólag a húsvéti időszakhoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott. A tojást osztókörökkel „szelik”fel. Ezt rámázásnak nevezik. Az így kialakított mezők alkotják a díszítés kereteit.

(Forrás)

Feltámadás – Az Örömút első 6 képe

Néhány éve Szász Ilma segítségével végigjártam az örömút stációkat és ennek mentén született meg a lánchaiku, melyet a magam módján virtuális kalligráfiáimmal illusztráltam.

     

A teljes Örömút – Vetités

Forrás

Antalffy Yvette

A cikk forrása: Szent Antal-láncok blog

………………………………………….

A továbbiakban is kíváncsian várjuk az öt lépésben kitalált láncolatokat az új témákhoz is. 

A játék lényege és szabályok itt olvashatók.

 

Hozzászólások