Nemrégiben jelent meg Orosz Margit Vésett idő című verseskötete Madár János válogatásában, a Rím Könyvkiadó gondozásában. Ez már a hatodik kötete, mely új írásokat is tartalmaz a régebben írottakból válogatott művei mellett. Így kissé megismerhetjük a Tűnődés, A csend hangja, A lelkek zenéje, a Percidő és a Gyermektükör című korábbi kötetek gyöngyszemeit is.

orosz margit

Ha az olvasó kicsit is ismeri a szerző lírai alkotásait, sejtheti, hogy nagyszerű élményben lesz része, ha kézbe veszi a könyvet. Az első dolog, ami megfogja az embert a versek olvasásakor, a pozitív életszemlélet. Az élethez való pozitív hozzáállás. A szépség, a gyengédség, a kedvesség, a szeretet kifejezése. Mindez komoly gondolatisággal telítve. Ha valaki szép verset keres, feltétlenül olvassa el Orosz Margit műveit!

Témáit tekintve széles a merítés. Az egyik legfontosabb számára a hazaszeretet kifejezése. Azon belül is – lokálpatriótaként – a szűkebb hazája iránti feltétel nélküli szeretete, s annak hirdetése a műveiben. Bánhorvátiban, a festői szépségű település helyi iskolájában több mint négy évtizede tanít. A Bán-völgyében él, oktat, neveli a gyermekeket, alkot. Természetes hát, hogy verseiben megjelenik e táj szépsége is. Ezért társították hozzá ezt az elnevezést: a Bán-völgye poétája.

Ezt méltatta szülőfaluja, Bánhorváti község, amikor a közelmúltban díszpolgárává választotta. Örökség című versében önmagát érzi a múlt és jelen közötti kapocsnak, az időtlen patak hullámának, a fűzfa gyökerének és lombjának, és szeretettel, aggódva nézi a tájat, vajon milyen lesz annak jövője. Megszemélyesítések és hangulatos hasonlatok, szókapcsolatok teszik érzékletessé a leírást, láttatják velünk is mindazt a szépet, amit a vers írója érez.

ÖRÖKSÉG

A Bán-patak tükrébe nézek,
Mely halkan ringatja a jelent.
Múlt és jövő közt élő fűzfa
A hajnali fényben mereng.

Partjait a nyújtózkodó híd,
Mint hűséges társ összeköti,
S bizalmunk keskeny pallóját
Sötét vihar remegteti.

Dióhéj-csónak süllyedőben?
Messze a part, és nem látható?
Mégis – üzenni kíván nekünk
Olajág, zölden pompázó.

Üzen, mint gyökér a fának,
Mint jövőnek üzen a jelen:
Ami benned egyszerre mozdul,
Bán-patak hulláma – időtlen.

Így nézlek évtizedek óta,
Mint minden anya gyermekét,
Kit ez a föld dajkált, ringatott
Remegve viszi át örökét.

A Bán-patak tükrébe nézek,
Mely halkan ringatja a jelent.
Odvas fűzfák törzsöke élhet
még röptető jövendőt?

Orosz Margit magyar nyelv és irodalom szakos tanár. Hivatása során gondja volt a magyar nyelv szépségeire is felhívni a tanítványai figyelmét. Versenyeket szervezett, zsűrizett a környező falvakban, városokban is. Magyar nyelvünk és irodalmunk a szívügye lett.

Versei üzenetét továbbadják tanítványai ünnepélyeken, író-olvasó találkozókon. Felkérésekre fővárosi, megyei, városi, községi irodalmi, kulturális rendezvényeken vesz részt versmondással, illetve önálló esttel. Olykor előadásokat tart irodalmi témákban általános és középiskolákban. Városi és községi vers- és prózamondó versenyek zsűrijének állandó résztvevője.

orosz margit

Fotó: Magyar Hírlap

A tanórákon kívül tehát sok lehetősége volt és van, hogy kifejezze a magyar nyelvért való aggódás érzését és a versek szeretetét. A Magyar nyelv című versében a modern kor internetes világától félti a fiatalokat. A gyors, ékezetek és ragok nélküli üzenetek megcsúfolják a nyelvünket. Lendületes felsorolásban, szenvedélyes hasonlatok segítségével fejezi ki, mit is jelent számára a magyar nyelv. A költő hitet tesz amellett, hogy megőrzi az anyanyelvét, mert ez magyarsága alapja.

MAGYAR NYELV

„Nyelvében él a nemzet!”
Hiszem, hogy így lesz tovább,
hiába integetnek
szimbólumok ostobán,
internet világában
nyelvet öltenek reám.
Hosszú hangzók ékezet,
rag nélkül futnak tova,
száguldó idő nyelvünk
legyőzi, mint mostoha,
orcátlan, hitehagyott,
becstelen anya hagyja
el egyetlen gyermekét.
Magyar nyelv! Útitársunk
itthon, s idegenben,
kínok között poggyászunk,
dallá válik örömben,
szívem, szemem, szellemem,
konokságom és hitem
lelkemben, mint őrtüzet,
magyarságom meglelem.
Anyanyelvem megőrzöm!

Az irodalmat, annak korábbi költő-képviselőit is jól ismeri a szerző. Közel áll hozzá a Nyírség költője, Váci Mihály, aki tanyasi-falusi tanítóként kezdte pályáját. Sok hasonlóságot érezhetünk ki a versből a két költő között. A szülőföld szeretete, az ott élő emberek tisztelete, segítése mindenképpen az. Mindketten a szelíd szavak tudói és használói.

   

VÁCI MIHÁLY EMLÉKÉRE 

Elmentél bodzafák szülte
nyírségi hullám,
Százhúszat verő szív-élet
feszülő húrján.
A vért köpködő parasztok
megéneklője,
Fiatalok, szerelmesek
védelmezője.
Magyarország szülte harcos!
Parasztok élet-fájának
bokros ágával
rovom le a tiszteletem
és szeretetem
irántad – te fényes ívű
nyárfa-tanító.
… (Részlet)

Az Anyanyelvem című versben pedig Adyt és József Attilát idézi meg. Vallja, hogy az ő nyelvi és irodalmi örökségük folytatójának érzi magát. A verseiket ismerő olvasó rá is csodálkozik egy-egy szókapcsolatra olvasás közben, és megdobban a szíve: Ez itt Attilára emlékeztet, amaz meg Ady verseinek hangulatát idézi…

ANYANYELVEM
(Részlet)
…….
Ady ős, buja szavára
Attila nyugtalansága
Felel, munkál és él bennem.
Nyelvük szült, teremtett engem.

Szívünk kincse, örökségünk,
Élj, virágozz, el ne vesszünk!

Gyermektükör című kötete – a címéhez hűen – gyermekverseket tartalmaz. Margó ismeri a gyermekek nyelvét és lelkét, hiszen választott és egész életében gyakorolt hivatása: pedagógus. Köztük élt, tanított és nevelt egész pályafutása során. Szelíden, kedvesen szólítja meg őket a verseiben is, mosolyt csalva a kicsi arcokra.

orosz margit

GYERMEKKOR c. versében hűen és csodálattal ábrázolja a gyermekek csapongó viselkedését, a mindenség iránti érdeklődését, kedveskedését, játékosságát. Semmi sem szabhat határokat a gyermeki képzelőerőnek. Ezt megtapasztalhatta mint édesanya és mint pedagógus is.

Játék, amiből soha nem elég,
Képzelet, ami csak a tiéd,
Magasság, amit mindig megmászol,
Még akkor is, ha leesel olykor.

Gondoskodsz minden apró állatról,
Öledben Cirmos békén dorombol,
A süni testét megsimogatod,
Nem érted, miért szúr olyan nagyot.
……………………………………………….
Mesét kérsz minden este anyától,
Hozzá bújsz félve a sárkánytól,
Királylány vagy, kit álomba ringat
Anya puha keze, mely simogat.

Csupa karc és horzsolás a lábad,
Nem kerülöd ki a pocsolyákat,
Megcsodálod a hatalmas eget,
A hajad borzoló, szelíd szelet.

Anya, apa körülölel, szeret,
A képzeletből még minden lehet.
(Részlet)

Orosz Margit költőnek azért sem eshetett nehezére a gyerekekről írni, mert két szép kislányt nevelt fel a férjével, akik sok örömet okoztak nekik. Élete minden percében találkozott hát a gyermeki lélek rejtelmeivel, vagy kutathatta azokat.

orosz margit
Mikor még nem voltál című verse mindkét felnőtt lányához szól. Visszaemlékezik benne arra az időszakra, amikor még csak várta a megszületésüket. Nagy szeretettel, gyengédséggel ír a várakozás izgalmáról, szépségéről. A múlt idő után a jelenbe érkezünk, amikor az erős és boldog anya büszkén védelmezi kicsi gyermekeit.

És a jövő? Azt is előre vetíti a vers utolsó szakasza. Ígéret arra, hogy minden bajban, sötétben, keskeny és veszélyes úton mellettük lesz, és segíti őket. A versben a szóismétlések fokozzák az érzelmeket, s minden versszak első sora valami új gondolatot kínál. Nem unalmasak ugyanazok a mondatok, hiszen izgalmas megélni, mit lehet még felsorolni az érzelmek ilyen nagy áramlásában, ebben a felfokozott lelkesedésben.

MIKOR MÉG NEM VOLTÁL 
(Lányaimnak)

Mikor még nem voltál,
Már akkor ismertelek.
Mikor még nem sírtál,
Már akkor féltettelek.
Mikor magamból
enni adtam,
Mikor szomjad
csillapítottam,
Tudtam, már tudtam,
hogy csillag leszel.

Mikor még nem voltál,
Már akkor akartalak.
Mikor még nem hívtál,
Már akkor úgy vártalak.
Mikor lelkemből
lelket adtam,
Mikor szívemből
szívet adtam,
Tudtam, már tudtam,
hogy ember leszel.

Mikor még nem voltál,
Már akkor rezdültél bennem,
Mikor még nem voltál,
Már akkor óvott testem.
Mikor sejtemből
a sejted lett,
Mikor te én
én meg te egy,
Tudtam, már tudtam,
hogy meg nem halok.

Mióta vagy nekem,
Hihető csoda az élet.
Mióta vagy nekem,
Szélvésszel szembenézek.
Mióta gyorsul
szívverésem,
Mióta te vagy
Minden rezzenésem,
Tudom, már tudom,
hogy te vagy a fény.

Mikor elvisz a szél,
Annak sóhajában élek.
Mikor sötét az ég,
Csillag – világítok néked.
Mikor keskeny lesz
neked az út,
Mikor nem tudod,
hova fut…
Tudni fogod már,
hogy veled megyek.

Orosz Margit mély érzésű, nagy empátiával rendelkező költő. A hit is benne gyökerezik a lelkében, és gyakran szólítja Istent a verseiben. Szelíden, bizalommal és hálával fordul felé, és mond köszönetet mindenért. Ez a szelídség, szerénység jellemző egész életére, példát mutatva kicsinek és nagynak.

KÖSZÖNÖM ISTENEM

Uram!
Napsugarak fényét látom,
Fülemben harangzúgás cseng,
Számban nevednek édes íze –
Minden cseppjét kortyolgatom.
Régen tudom, Te vagy a kezdet,
A kezdet, a vég, s a minden.
Te vagy mozdulataimban –
Köszönöm Neked Istenem!
Veled boldog vagyok, szelíd,
Erős, nyugodt, ki mosolyog.
Bár dőlnek, épülnek oltárok,
Te ott vagy, s én is maradok.
Köszönöm a születésem,
Tétova fiatalságom.
Az utat, mit Veled járok,
Hitem, minden szárnyalásom.
Köszönöm, ami vagy, s azt
Amivé formáltál engem.
Szavak nélküli jelekkel
Irányítod az életem:
Hogy legyek a sírókkal is,
Ne mindig a nevetőkkel.
Boldoggá tettél sok széppel,
De a rút sem tántorított el.
A reám rakott terheket
Jó vándorként továbbvittem.
Uram!
Napsugarak fényét látom,
Fülemben harangzúgás cseng:
Hogy Te vagy életem, s majd
Halálom – Istenem! Köszönöm!

A Vésett idő című kötetben a költőnő életének és gondolati-érzelmi világának keresztmetszetét olvashatjuk, láthatjuk. Verseiben elmereng az idő múlásáról is. Több alkotása is foglalkozik ezzel a témával. Ez rádöbbenthet bennünket rá, hogy észrevegyük, mi a fontos, és mi a jelentéktelen mind az életünkben, mind a bennünket körülvevő világban.

„Így lesz az élmény; az öröm és a csalódás, az igazság és az igazságtalanság az ARCUNKRA VÉSETT IDŐ” – vallja a kötet bevezetőjében a szerző.

Jó szívvel ajánljuk Orosz Margit legújabb kötetének verseit elolvasásra. Pozitív érzelmeket és gondolatokat közvetít, üzenete mindenki számára élményt jelenthet.

 

Weninger Erzsébet

 

A Montázsmagazin korábbi kapcsolódó cikke: 

Orosz Margit pedagógus, író, költő, a Bán-völgye poétája

 

Hozzászólások