Október az év tizedik hónapja a Gergely-naptárban. A latin octo szóból származik, melynek jelentése nyolc. Utalva arra, hogy eredetileg ez volt a nyolcadik hónap a római naptárban, mielőtt a január és február hónapokat hozzáadták az évhez. Nálunk régen az októbert Mindszent havaként vagy Őszhóként ismerték. Számos népszokás, hiedelem kapcsolódik a betakarítás, a szüret hónapjára. Ekkor van az őszi vetés ideje is.

„Fürtök lógnak vesszőn, ágon,
muskotállyá ért a nyáron,
szél üstökén avarcsákó,
óbor-színű kecskerágó”.

(Horváth Piroska: Szüreti capriccio)

oktober

E hónap ünnepei a márciusi jeles napok tükörképei. Tehát a halász, a hajós márciusban vízre tolt hajóját ekkor vontatta partra, a földművesek a márciusban elővett s az egész nyáron és ősszel használt szerszámait most eltette, a katona a harcban használt fegyvereit most olajozta be.

Októberi jeles napok

Október 4. – Assisi Szent Ferenc napja – 1182-ben született Assisiben, a ferences rend megalapítója, aki az evangéliumi szegénységet, alázatosságot és irgalmasságot hirdette. Egyes vidékeken úgy vélték, hogy a vetésre a legalkalmasabb a Ferenc-heti búzahét, vagyis az október 4-e körüli napok.

Máshol Ferenc napja szüretkezdő napnak számított, amikor a gazdák kimentek a szőlőbe és kanászostorral durrogtattak a hegyen, hogy elriasszák a gonosz szellemeket. Szokás volt az ezen a napon ültetett kotlós alá egy nyírfaágat tenni, hogy azzal megvédjék az ártó, gonosz hatalmaktól, míg a csirkék ki nem kelnek.

Október 15-e Szent Teréz ünnepe. Ahol nem Ferenc-napon, ott Teréz napján kezdték a szüretet, különösen az egri („terézszedés”) és a Balaton-felvidéki borvidéken, ahol nagy mulatságokat, szüreti bálokat tartottak e nap táján. A Bánságban és Bácskában e nap dologtiltó nap volt. Ilyenkor nem moshattak, és kenyeret sem süthettek az asszonyok, mert mindez bajt, veszedelmet hozhatott a ház lakóira.

Október 16. – Szent Gál napja, aki ír misszionárius volt. Baranyában úgy tartják, ettől a naptól kezdve érik a makk, ami a sertések kedvelt eledele volt. Halászó vidékeken Gál napján tartják az utolsó nagy halászatot, mert utána a halak a folyómeder mélyére ássák magukat, és ezután halat fogni már nem lehet.

Október 20. – Szent Vendel napja – Szent Vendel skót királyfi volt, aki Rómába való zarándoklata után remeteként, koldulásból élt. Miután megfeddték tétlenségéért, Vendel pásztornak szegődött. Szent Vendel ezáltal a pásztorok égi patrónusává vált. Nagy tiszteletét mutatta az a sok szobor, amiket a falvak szélén állítottak föl, és azok az oltárok, amik az állattartásból élő vidékek templomait díszítik.

A pásztorok a szentet maguk közül valónak tartották: köpenyben, széles karimájú kalapban, bottal és juhokkal, kutyákkal ábrázolták. Napját munkaszünettel tisztelték meg. Az állatállományban fejét felütő betegség ellen hozzá könyörögtek, vagy éppen haragját látták a bajban.

Október 21. – Szent Orsolya napja – Október 21-én Szent Orsolyára emlékezünk, aki 383. körül társnőivel együtt mártírhalált halt. Helyenként az ősz legjelentősebb eseményének, a szüretnek az ünnepét tartották Orsolya napján. A káposztát, amit jó minél tovább, az első kisebb fagyokig kint tartani, ezen a napon gyűjtötték be. A takács és a szabó céhek előszeretettel választották Orsolyát patronájuknak. Orsolya napja különlegesnek számított, ugyanis ezen a napon lehetett megfigyelni, hogy milyen lesz a téli időjárás. A hajdúböszörményi pásztorok úgy tartották, hogyha Orsolya-napkor szép az idő, akkor karácsonyig meg is marad.

Október 26. – Szent Dömötör napja – Szent Dömötör, a pásztorok patrónusa a 4. századi nagy keresztényüldözések idején vértanúhalált halt. A pásztornak októberben kellett elszámolnia egész nyári munkájával, vagyis azzal, hogyan vigyázott a rá bízott állatokra. Ezt a legtöbb helyen október 26-án, Dömötör napján végezték el, méghozzá a rováspálca segítségével. Ez egy hosszú, két félből álló bot volt, amelyre tavasszal feljegyezték, hogy mennyi állattal ment el a pásztor. Ha visszatértekor túl sok hiányzott, azzal el kellett számolnia.

Ekkor dőlt el, hogy a pásztor szolgálatát újabb egy évre meghosszabbítják, vagy másik gazdához kell szegődnie. A juhászok elszámolását bezáró mulatságokat juhászbálnak, juhásztornak, juhtornak, juhdérmációnak és dömötörözésnek is nevezték. Gyakran egy álló hétig tartott a mulatság, amit „dömötörhétnek” neveztek. Szent Dömötör időjárásjósló nap is, az e napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartották.

oktober

Október 28. – Simon és Júdás napja – Simon és Júdás napja a magyar gazdasági élet egyik utolsó határnapja, ami a hideg idő megérkezésével a kinti munkák befejezését jelenti. Ahogy a mondás tartja: „Megérkezett Simon – Júdás, jaj már néked, pőregatyás!” Tokaj vidékén ezen a napon, Hegyalja patrónusainak ünnepén indult el a kései szüret. Egyes vidékeken nem Dömötör, hanem Simon-Júdás volt a juhok elszámoltatásának és a juhászok fogadásának napja, amit háromnapos szabadság előzött meg. Az erdélyi szászok között Simon – Júdás a házasodás határnapja. Amelyik holdvilági lány elkésik vele, meg kell várnia a következő esztendőt.

Kukoricafosztás és szüret – Az ősz beköszöntével a földeken egyre kevesebb volt a tennivaló, ennek következtében elsősorban a házaknál akadt munka. Őszi társasmunkának főként a kukoricafosztás és a tollfosztás számított. A kukoricafosztás elnevezés az egyes magyar nyelvterületen változatos: nevezték tengerihántásnak, máléfejtésnek, a székelyeknél bontónak. A résztvevőket a kukoricafosztásra általában meghívták, de például Bácskában a kapura tűzött zöld gally jelezte, hogy abban a házban kukoricafosztás lesz.

Kukorica- vagy tollfosztás közben remekül lehetett énekelni, vigadni, mesét mondani, tréfás játékokat játszani, ünnepelni. Ezt a Mihály-naptól (szeptember 29.) adventig tartó időszakot nevezték kisfarsangnak. Ilyenkor sok kézfogót, esküvőt is tartottak. Az októberi hónap másik nagy elvégzendő feladata a szüret volt, amely szintén nem szűkölködött vidámságban, mulatságokban.

A nők szedtek, a férfiak puttonyoztak. A szedők (lányok,asszonyok) görbe késsel, kacorral (szőlőmetsző kés) vagy metszőollóval vágták le a fürt nyelét. Minden puttonyos kezében ott volt a frissen vágott vessző, amelyre minden puttony szőlő után egy-egy rovást faragtak. A szedők mögött, kezében kis pálcával, a pallér csapkodta a leveleket. Ügyelt arra, hogy ne legyen a tőke szedetlen, és irányította a munka menetét is.

A puttonyból a szőlőt a terhesbe öntötték át, amely mellett ott álltak sorban a gyerekek. Három-négyágú karókkal, az úgynevezett csömöszölővel zúzták a szőlőt. A fárasztó munka kora reggeltől késő estig folyt. Napnyugta után kezdődött a megérdemelt mulatság. A szokásos étel ilyenkor a birkapörkölt vagy marhagulyás volt, és persze a bor végtelenségig. A mulatságot tréfás versengésekkel is színesítették.

Ilyen volt például a csőszjáték. A mulatság színhelyén az egyik termet szőlőskertté alakították át, azaz szőlőfürtöket lógattak fel mindenfelé. A férfiak egyik fele a szőlőcsőszt, másik része a szőlőtolvajt alakította. Ha elkapták őket, bíróság alakult és mókás büntetéseket szabtak ki rájuk.

Szüreti mulatságok – A szürethez kapcsolódó mulatságok közül legjelentősebbek a felvonulások.

oktober

A szüreti bál
Az iparosok, a szegények és a gazdalegények régen külön bálokat tartottak. Később, főleg a kisebb településeken egy-egy nagyobb, közös mulatságon ünnepeltek. A bálokban a szüreti menet szereplői tovább viselték tisztségeiket. A csőszlányok és csőszlegények feladata például az volt, hogy a külön erre a célra felaggatott, vagy dekorációként használt szőlőfürtöket őrizzék.

A bál folyamán ugyanis a résztvevők ezekről „lopkodtak”. Akit „lopáson” értek, azt „megbüntették”. Bírságot kellett fizetnie. Ezt a pénzt aztán a szervezők (korábban a borkirály, vagy bálkirály) a bál rendezési költségeire fordította. Sok helyen egyébként ez a szőlőlopás-játék még az 1970-es években is a szüreti bál része volt. A szüreti mulatság általában reggelig is eltartott.

Népi megfigyelések – Ha októberben a hónap elején sok csillag esik, akkor szép idő lesz – az októberi zivatar szeszélyes telet jelent – sok októberi eső, termékeny eső, vagy sok októberi eső, sok decemberi szél – ha meleg október hónapja, hideg lesz a február, ha októberben fagy és szél van, úgy január hónapja enyhe lesz.

 

Forrás (korkep.sk)

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

 

A szerző korábbi cikke a Montázsmagazinban:

A szeptember nem csak az iskolakezdés hónapja

 

 

Hozzászólások