Számos olyan film van, amit szívesen megnézünk többször is. Ha igazán jót akarunk nevetni és egyben egy korrajzot, szatírát is látni szeretnénk, akkor a már kultikussá vált filmek közül válogathatunk. Megunhatatlan például: A tanú, Indul a bakterház, Legényanya, Régi idők focija… A Macska-jaj (szerbül: Crna mačka, beli mačor) 1997-ben készült romantikus filmszatíra, melynek rendezője Emir Kusturica. Ma is maradandó élményt nyújt a nézőknek.

macska-jaj

A Macska-jaj című filmet 1998-ban a Velencei Filmfesztiválon mutatták be, ahol elnyerte a legjobb rendezésnek járó Ezüst Oroszlán díját. A film zseniálisan bemutatja az igazi balkáni hangulatot, megismerjük, milyen volt a ’90-es évek Jugoszláviája. Benzinhiány, csencselés, háborúk közti állapot, a jugoszláv fizetőeszköz helyett mindenki német márkával üzletel.

Grga Pitic – a cigány keresztapa és szemétdombkirály – és Zarije, egy cementüzem büszke tulajdonosa, régi jó barátok, bár vagy 25 éve nem találkoztak. A már nyolcvanas éveiket taposó, betegségekkel küszködő két zsivány kölcsönös tiszteletben élt át együtt bűnt és bűnhődést. Zarije fia, Matko semmirekellő naplopó.

Mivel saját apját nem meri megkérni, Grgától kér pénzt kölcsön egy vonatrakomány benzin megszerzésére. Matko, sikeres trükkjén felbuzdulva felajánlja Dadan Karambolónak, a cigány gengszterek kábítószeres királyának, hogy beveszi a benzinbuliba. A gátlástalan Dadan azonban becsapja, így nincs más választása, mint elfogadni Dadan kárpótlási kérését, vagyis hogy hozzáadja fiát, Zarét Dadan húgához, Afroditához.

Bővebben itt olvashatunk róla

A legtöbb szereplő amatőr színész, természetes minden gesztusuk. Szinte mindenki főszereplő, mert annyira egyediek, utánozhatatlanok. Vidám hangulat, humor, valódi életképek vegyülnek a szürrealista elemekkel. Semmi sem úgy sikerül, ahogy szeretnék, de a váratlan fordulatok végül azt eredményezik, hogy mindenki azt kapja, amit megérdemel.

Mi pedig jókat nevetünk, és újra megnézzük, mert még mindig találunk új mondanivalót, kritikát. Talán olykor egy-egy élethelyzettel is szembesülhetük, ami megtörténhetett az életünkben vagy a környezetünkben. Számos dal is felcsendül a filmben. A bubamara népszerűsége ma is töretlen.

Felhők alatt születtem
Ütött-kopott sátor az én lakhelyem
Úton-úton útfélen
Bubamara lehet az én esélyem!

Hej, romák és testvérek
Amíg élek, addig én csak zenélek
Úton-úton, útfélen
Bubamara marad az én reményem!

Gyere-gyere, Bubamara, énekelj, életünk
Mit sem ér muzsika nélkül
Gyere-gyere, Bubamara, létezel, elhiszem,
Nem élhetünk zene nélkül

macska-jaj

(Kép forrása: ©EPA-EFE/ETTORE FERRARI)

Emir Kusturica (ejtsd: Kuszturica, Емир Кустурица) (Szarajevó, 1954. november 24. –) szerb filmrendező, forgatókönyvíró, színész, producer, zenész és zeneszerző. Beceneve: Kusta. Az 1980-as évek óta rendez mozifilmeket. Alkotásait a legjelentősebb fesztiválokon díjazták, Cannes-ban például kétszer is elnyerte az Arany Pálmát. Különösen nagy visszhangot váltott ki az Underground (1995) című filmje. Voltak, akik remekműként méltatták, de igen sokan propagandafilmként értékelték. Kusturicát Slobodan Milošević bérencének nevezték, aki szerintük ezzel a filmmel akarta tisztára mosni a Milošević-rezsimet. Alkotásainak valóságos védjegyévé vált barátja, Goran Bregović muzsikája. Hébe-hóba színészi feladatokat is vállal, A sziget foglya (2000) című drámában a magyar közönség is láthatta.

 

A film ITT megtekinthető

 

Lakatos Ilona

 

A szerző korábbi filmajánlója a magazinunkban:

Az idő sodrásában – Filmsorozatok a televízióban

 

 

Hozzászólások