10 éves a Kurultáj, rekordot döntött a Kurultáj látogatói száma – A Magyar Törzsi Gyűlésre a becslések szerint több mint háromszázezren látogattak el. Az idei Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlés már pénteken délelőtt elkezdődött az Országház Felsőházi termében. Tizenkét ország huszonhét nemzetének képviselőit fogadta Lezsák Sándor (FIDESZ), a Parlament alelnöke és a rendezvény fővédnöke, aki beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar, hun és türk tudatú nemzeteknek nem számít a több ezer kilométeres távolság.

Bíró András Zsolt, a Kurultáj főszervezője, a Magyar-Turán Alapítvány kuratóriumi elnöke kiemelte: a rendezvény célja méltósággal emlékezni a nagy közös és saját ősökre. Az antropológia tudományának kiváló képviselője hangsúlyozta, hogy Magyarországnak olyan kormánya van, amely támogatja a magyar nemzet többségének akaratát, hogy megőrizze saját arculatát, kultúráját, és az európai közösségben úgy élhessen, hogy ezt mindenki tiszteletben tartsa.

Darkhan Kydyrali, a Türk Akadémia elnöke köszöntőjében rámutatott a Kurultaj fontosságára, és átadta az akadémia kitüntetését Lezsák Sándornak és Bíró András Zsoltnak.

A Seregszemlén idén is a Kárpát-medence legjobb hagyományőrző lovasai vonultak fel. A Magyar-Turán Alapítvány célja az volt, hogy minél hitelesebben, tudományos alapokon mutassa be a magyar történelmet a közönségnek. Az ünnepi beszédében Kövér László, a Magyar Országgyűlés Elnöke kiemelte :

“Akit alávetettségbe akarnak taszítani szülőföldjén, akit ki akarnak forgatni anyagi és szellemi javaiból, annak akaratát úgy akarják megtörni, hogy először megtörik és összezavarják a tudatát. Megtámadják a nemi, családi, vallási és nemzeti önazonosságát, meg akarják hamisítani a múltját, és el akarják venni a jövőjét, vagyis az áldozatot úgy összezavarják, hogy már szó szerint azt se tudja, fiú-e vagy lány, honnan jön, hová tart és kihez tartozik. Ezen harcmodorral szemben csak a lélek, a szellem és az akarat erejével védekezhetünk, csak így őrizhetjük meg önrendelkezési jogunkat, azon készségünket és képességünket, hogy életünket ne a mások, hanem a magunk érdekei szerint éljük.”

A bugaci programsorozaton – a magyarországi díszvendégek között – Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkára és Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet vezetője is jelen volt.

A külföldi díszvendégek között az ünnepre érkezett Saparbayev Berdibek, a nyugat-kazakisztáni Aktöbe megye kormányzója, Ualiyev Kuatzhan, a Kazak Köztársaság kulturális és sportminiszterhelyettese, a TIKA magyarországi képviselője, Ayşe Saraç. Hüsein Sözlü, Adana város főpolgármestere, Hasing Akca, a Yörük Türkmén Kulturális Elnöke; Ganire Pasayeva, Azerbajdzsán felsőházi képviselő; és Kazakisztán, Törökország, Azerbajdzsán, és Mongólia nagykövetei.

A hőség ellenére sokan voltak kíváncsiak az antropológiai, régészeti és történelmi előadásokra. A Turán Fórumon Darhan Kydyrali, a Nemzetközi Türk Akadémia Elnöke előadást tartott, majd aranyérmes kitüntetést adott át Bíró András Zsolt antropológusnak, a Magyar-Turán Alapítvány Elnökének, a rendezvény főszervezőjének. A szép kitüntetést a türk népek tudományos kutatásainak összehangolása, valamint a legnagyobb hun-türk hagyományőrző ünnep megrendezésének elismeréséért kapta.

Amit a MONTÁZSMAGAZIN szemüvegén át láttam…

A Kurultajra érkezve megható pillanatokat éltem át, mert a bejáratnál korhű ruhákba öltözött harcosok sorfala fogadott. A fiúk keményen tűrték a hőséget és a villanó vakukat fényét. Tovább lépdelve hatalmas tömeg nézte a lovasbemutatót. Közben díszes, csodás ruhákba öltözött lányok sétálgattak, és mosolyogva pózoltak a kamerák előtt. A bazárban, a vásársoron hihetetlen kézügyességű magyar mesteremberek árulták meseszép portékáikat. Az árak a Kurultáj egész területén barátságosak voltak, akárcsak az emberek és a környezet. Egyetlen egy papírdarabot vagy csikket nem láttam eldobva. Az is igaz, hogy mindenki a dohányzásra kijelölt helyen dohányzott, és ha megtelt egy szemeteszsák, akkor öt percen belül ki lett cserélve. Senki nem tolakodott, nem volt türelmetlen. Magyar módra ünnepeltünk.

Emlékszem, két évvel ezelőtt a Regélő Fehértáltosok jurtájába kaptam meghívást. Most Kovács László, ismert nevén Fehérholló Őskü, a KaraBaksa alapítója, Baksa, gyógyító, szertartásvezető költő és énekes invitált a Kurultáj területén felállított „vászonbirodalmába”.

Miközben keresgéltem, találkoztam Sólyomfi Nagy Zoltánnal, aki tanító, szertartásvezető, költő, zeneszerző, regős-énekes, dob- és csörgőkészítő. Szeretteivel érkezett, és körülvették a kíváncsi tanítványai. Éppen a dobokról akartam beszélgetni , amikor hallottam, hogy a színpadon Kovács László, azaz Fehérholló Őskü és társai következnek. Rövidre zártam a beszélgetést, és siettem a színpad felé, A KaraBaksák szó szerint megrázták a forróságtól dermedt levegőt.

Név szerint: Miskovics-Kobza Zuzsanna, Égető Andrea, Perjés Alina, Fehérholló Öskü, Sütő Annamária, Ormay Zsolt, Morvai Tony. Információim szerint nem volt teljes a csapat, hiszen Szedresi Attila, aki szintén Baksa (gyógyító táltos, dobkészítő, költő, énekes) és a Maghari Táltos Dobkör alapítója, csak az utolsó napon, vasárnap tudott csatlakozni a KaraBaksákhoz.

A vérpezsdítő ének és dobszó után Holló megtisztelt azzal, hogy beléphettem gyönyörűen feldíszített Jurtájába, amely főleg a felesége, Perjés Alina keze munkája. Ő példakép lehet sok fiatal nő számára. Civilben környezetvédelmi szakember, neveli két éves kisfiukat, Kendét, vezeti a farmot, ahol gyermekeket is lovagoltat, és mindig a férje mellett áll.

Holló, Kende, Alina

Lassan búcsút vettem vendéglátóimtól, ahol rengeteg szeretetet kaptam, és beálltam a hosszú sorba, amely Attila sátrába vezetett. Mindenki türelmesen várt.  Az idegenek beszélgettek csendben egymással, így gyorsan eltelt az idő. A világ legnagyobb jurtájában elámultam a régészeti és antropológiai kiállítás anyagán. Hunok hagyatéka! Megható volt ott állni és olvasni őseink szokásait, nézni a kézzelfogható, egykor élt ember emlékeit, leleteit.

Azután az előadások sátrába tértem be, ahol már gyülekeztek az emberek. Akinek nem jutott hely a székeken, az a földre ült. Csendes várakozás volt, ám néhány perc múlva szerényen megérkezett az Országgyűlés alelnöke, Lezsák Sándor Kossuth-díjas költő, s a tavaly megjelent Csaba Királyfi című könyvéről beszélt.  Elmondta, hogy mennyi szertettel írta ezt a művet, és milyen gyorsan elkészült.

A KaraBaksa család

Mielőtt azonban dedikált volna az író, a Kurultáj szellemiségéhez kapcsolódva elmondta, hogy mennyire fontos a magyarok és rokon népeink összetartozása. A Lakitelki Népfőiskolán a különbözö kollégiumok létrehozásával már elkezdődött a nemzeti összetartozás reneszánszának megszületése. A magok már facsemetékké serdültek, de a kisarjadt növényt is öntözni, gondozni kell ahhoz, hogy hatalmas, erős fává váljék – fejezte be gondolatait Lezsák Sándor, a rendszerváltó politikus, aki egész eddigi életében azon fáradozott, hogy a Magyar Nemzet Reneszánsz fája óriássá nőjön. 

Örülök, hogy sikerült ilyen szép gondolatokkal befejeznem a beszámolómat a bugaci Kurultájról. Köszönet és hála! Isten Áldja meg a magyar nemzetet és rokonainkat!

 

Szeli Sára

 

Hozzászólások