Béla és Zsófi születése, avagy: lufihajtogatás látás nélkül – Azt hiszem, Kalocsán, de még a város környékén is sokan kapják fel a fejüket és mosolyodnak el, ha ezt hallják: tudod, Norbi, a Vaklufis! Hiszen az egyre szélesebb körökben ismert fiatalember kalocsai születésű.

Lakatos Norbi ősszel elmesélte a Békés Kalocsáért Egyesület által szervezett beszélgetés-sorozat keretében élete – benne látása elvesztésének – történetét. Ezen kívül is többször találkozhatunk a Kalocsáról elszármazott, jelenleg a Baranya megyei Kisharsányban élő vaklufissal különböző városi vagy iskolai rendezvényeken, ahol kicsiket és nagyokat elkápráztat a szebbnél szebb lufi figurák elkészítésével. (Mint ahogyan teszi ezt országszerte, küldetésnek tekintve, hogy a vakságot, a vak embereket közelebb vigye a látókhoz.)

a vaklufis norbi

Norbi, a Vaklufis a karantén heteiben sem tétlenkedik. Legutóbb két fantasztikus, ember nagyságú figurával lepte meg a rajongóit. Béla és Zsófi alakja főhajtás részéről az egészségügyben dolgozók előtt.

– Norbi, hogyan jutott eszedbe B-t (Bélát) megalkotni?

– Egy miskolci barátommal, Koleszár Péterrel éppen a vírusról beszélgettünk, amikor felvetette: én is járok rendszeresen a kórházba, hát miért nem köszönöm meg a dolgozóknak, hogy most is helytállnak értünk? Körülbelül két napig gondolkodtam azon, hogy tudnék-e valami nagyon nagyot, egyben különlegeset hajtogatni. Ekkor jött képbe, hogy egy biztonsági ruhába teljesen felöltöztetett figurát készítsek. Miután a fejemben összeállt a kép, egy napig csak a hajtási technikákat gyakoroltam: hogyan készül a feje, a keze és a teste, majd hozzáfogtam.

– Na, jó, de egy ekkora alakot egyáltalán hol kezdesz el?

– Fantitól („Fanti” kalocsai üzletében parti-kellékeket forgalmaz, rendezvényeken lufi-figurákat készít) megtanultam, hogy először mindig a testtel kell kezdeni, mert ha a fejével kezdek, úgy járok, mint ő egy alkalommal, vagyis hogy három méteres lesz a figura! 🙂 Aztán meg az is nehezítette a feladatot, hogy minden lufiba egy zselés anyagot tettem, hogy ezzel hosszabb élettartamot adjak a figurának. Béla figurája csaknem 90 darabból áll, amit 6,5 óra alatt hajtogattam meg!

– Mi késztetett arra, hogy megalkosd Béla társát, Zsófit is?

– Amikor a facebook oldalamra (Lakatos Norbi, a Vaklufis) feltettem a képet, nem is gondoltam, hogy ilyen gyorsan eljut rengeteg helyre. Sokan megkérdezték hozzászólásukban, hogy nem szándékozom-e hajtogatni neki egy párt. Mivel a karantén miatt ráérek, úgy döntöttem, hogy miért is ne. Hisz úgyis szerettem volna már teljes életnagyságú figurákat hajtogatni, ami eddig még kimaradt az életemből. Így született meg Zsófi, „aki” az unokahúgom után kapta a nevét.

– Hol „laknak” most ők?

– B, vagyis Béla a pécsi négyszázágyas kórház transzplantációs ambulanciáján, ahova minden hatodik héten járok ellenőrzésre. Zsófia pedig a falunkba került egy hölgyhöz, aki nagyon sokat segít a faluban, még most is majdnem mindenben.

– Béla miért pont Pécsre került?

– A négyszázágyasba azért, mert imádom őket, és természetesen nagyon sokat köszönhetek nekik, hogy most itt lehetek. Ugyanúgy, mint számtalan sorstársam, akik szervátültetés után is folyamatos gondozásra szorulnak.

– Említetted, hogy zselét töltöttél a lufikba. Milyen anyagokkal dolgozol?

– Csakis teljesen környezetbarát anyagokat használtam. A lufik, amikkel dolgozom, olyan gyorsan bomlanak le, mint egy tölgyfalevél. Ahonnan a lufikat vásárlom – Ballon World Hungary -, erre nagyon odafigyelnek.

– Korábban érzékenyítő előadásokat tartottál, de most a járvány miatt önkéntes karanténban élsz immár 4-5 hete. Miért vállaltad? Miért jelent neked fokozott veszélyt a korona vírus?

– Ötödik hete vagyunk karanténban. Három éve átestem egy vese- és hasnyálmirigy transzplantáción, és így a veszélyeztetettek körébe tartozom a legyengült immunrendszerem miatt. Édesanyám pedig a kora miatt tartozik bele ebbe a csoportba. Egyébként is az összes rendezvényemet lemondták érthető módon, ezzel viszont minden anyagi bevételem csupán az 52.000 Ft rokkantellátásom… Ha nem otthon laknék, nem is tudom, hogy mi is lenne velem.

– Norbi, te olyan sokat tettél már különböző közösségekért, ez a rengeteg lufi sem kevés pénzbe kerülhet. Tudunk segíteni most mi is neked, ha már az előadások elmaradása miatt a bevételeid is ennyire lecsökkentek?

– Elkészítettem a kalocsai Szent Kereszt Kórház számára Zsófia kettőt. 15-én, szerdán adtam át az intézményben. Ha módomban áll, még több ilyen figurát is készítek az egészségügyben dolgozók előtti főhajtásként. Ha szeretne ebben bárki támogatni, akkor a következő számlaszámra tud utalni: Lakatos Norbert, OTP bank 11773322-00461625, vagy www.paypal.me/vaklufis. Segítségüket köszönöm.

– Szeretném megkérdezni tőled, te hogyan viseled a bezártságot. Mit tudsz arról, hogy a környezetedben élők miként viselkednek, mennyire tartják be a korlátozásokat?

– Rohadtul idegesítő, hogy én itthon vagyok, mások pedig bandáznak kint, mintha rájuk nem vonatkozna a rendelet egyik szabálya sem. Itt nem csak a fiatalokra gondolok, hanem az idősekre is. Hiszen miattuk hozták jórészt azt a rendeletet, hogy maradjon mindenki otthon. Sajnos, van a mi családunkban is olyan idős ember, aki még mindig jár a boltba annak ellenére is, hogy elküldtem a telefonszámát a segítőknek, akik ugye bevásárolnának helyette…

A bezártság lelkileg nagyon megterhelő. Főleg akkor, ha egész nap semmittevés van, mert megunja az ember a tévézést, a számítógép előtt ülést kb. két nap alatt. Egy vak mit csináljon otthon a négy fal között? Talán ezért is keletkezett a két figura, és remélem, hogy még sok fog. 🙂

Csatlakozunk Norbi reményeihez, és örömmel várjuk az újabb lufi-embereket meg az alkotó szárnyaló fantáziájából megszülető figurákat!

 

Gábor Erika

 

 

Hozzászólások