A
Táncegyüttesről igen sok internetes anyagot találhatunk akár Youtube
videók formájában a különböző fellépéseikről, de készült már átfogó
riport az Újbuda Televízióban, és a Magyar Katolikus Rádióban is hallhattunk róluk. Idén elkészült saját bemutatkozó filmjük,  amellyel a néptáncot tanulni
vágyókat kívánják megszólítani.

– Mesélj, kérlek a táncegyüttes kezdeti időszakáról!

– 2000-ben, a millennium évében alakult az együttes. A Csillagszemű Táncegyüttesnek volt egy kisebb csapata, akik ide a XI. kerületbe tartoztak. Amikor a próbák helyszíne átkerült az I. kerületbe, a közlekedés nehézkessé vált a kisiskolások számára. A táncos gyerekek szülei így Timár Sándortól és Timár Böskétől, a Csillagszemű Táncegyüttes vezetőitől kértek tanárokat, hogy itt is lehessen indítani helyi csoportot. Így kerültünk mi (Gubikné Rikassy Barbara és a férje, Gubik József – a szerk.) ide.

Kezdetben 25 fővel indult a csoport, 13 év alatt 150 főre bővült a létszám. Jelenleg öt csoportban működünk: a Harmatocska nevű csoportban az óvodás korú gyermekek táncolnak, a Kék nefelejcs táncosai alsó tagozatos diákok, a Kis Garabonciás csoportot a felső tagozatos tanulók alkotják, a középiskolás-egyetemista korú fiatalok csoportja pedig a Garabonciás. Ehhez jön még hozzá az Albertfalvi Közösségi Házban működő Kezes-lábas baba-mamás néptánc csoportunk, ami a Babszemnek egy mellékcsoportja.

– Ez a 25 fő egyébként a mai napig tagja az együttesnek?

– Igen, a Garabonciás csoportba járnak az alapító tagjaink.

– Miért pont Babszem lett az együttes neve?

– A válasz erre igen egyszerű: a sok kicsi „babszem”, vagyis a kisgyermekek miatt.

Mikor kerültél kapcsolatba a néptánccal?

– Már nagyon régen. Balettosnak indultam, aztán így lettem táncos. A Magyar Állami Népi Együttes meghirdetett annak idején Sanyi bácsi (Tímár Sándor) vezetésével egy utánpótlás csoportot, amibe jelentkeztem és felvételt nyertem. Ott alakult ki ez a kis csoport, akikkel később aztán dolgoztam. Tagja voltam a Corvin Táncegyüttesnek, a Tímár Kamara Táncegyüttesnek majd a Csillagszeműnek. Én tulajdonképpen Tímár Sándor kezei alatt nőttem fel, tőle és feleségétől tanultam meg, hogy is kell tanítani. A Sanyi bácsi által megalkotott oktatási módszerrel, az ún. Tímár-módszerrel tanítunk mi is az iskolákban és az óvodákban.

Ez pontosan mit jelent?

– A táncot úgy tanítjuk a gyerekeknek, mint az anyanyelvüket. Minden lakókörnyezetben megvan az adott tájegység tánca: Budapesten ez a Galgamente vidékét jelenti. Mindig ezzel kezdjük a tanítást. Ez az a tánc, ami genetikailag bele van kódolva a gyerekekbe. Utána jöhet a többi tánc. Minden tájegységnél az alaplépéseket tanulják meg a gyerekek, abból építünk össze egy lépésfolyamatot, illetve ők maguk is össze tudják rakni, ez lesz az improvizációs tánc. Nem megkötött folyamatokat tanítunk nekik, hanem az alaplépéseket. Így bármikor hallják a zenét, akkor ők improvizálva tudnak rá dolgozni, fel tudják építeni a táncot.

Ez a folyamat hasonlítható egyébként a magyar nyelv tanulásához: a betűkből lesznek a szavak, a szavakból a mondatok és így alakul ki a beszéd. A koreográfia pedig olyan, mintha verset írnánk, ez már a költészeti része. Ott már kötött folyamatok vannak, mint a versben a rímek. Ezért is hívjuk táncos anyanyelvnek.

Szó esett már a galgamenti táncokról. Milyen táncokat tanultok még az együttesben?

– Elsősorban a mai Magyarország területéhez köthető táncokkal kezdjük a tanítást: galgamenti, dunántúli, az ún. lenthangsúlyos táncok közé tartozó alaplépésekkel. Utána jöhetnek a fenthangsúlyos táncok, mint például a szatmári és az észak-magyarországi. A nagyobbak pedig már az erdélyi táncokkal is megismerkedhetnek.

Van-e „háttérstáb”, vagy a férjeddel, Gubik Józseffel „viszitek ketten a vállatokon” ezt a létszámában is tekintélyes együttest?

– Szerencsére elmondhatjuk, hogy vannak komoly segítőink: az említett alapító tagok jelentik ezt számunkra. Ők most már egyébként egyetemisták, és valamilyen sugallat révén mindenki pedagógus pályára készül. Velünk nőttek fel, ebbe a módszerbe tanultak bele, szerintem máshogy nem is tudnának tanítani. Óvodás csoportokat vezetnek, asszisztenskednek nálunk. A táncegyüttesen belül ők az utánpótlás.

– Milyen állandó fellépései vannak a táncegyüttesnek?

– A különböző kerületi rendezvényeken mindig részt szoktunk venni, illetve nagyobb országos programokon is fellépünk, mint például a budavári Húsvéti Sokadalom, vagy a bajnai viseletfesztivál, de ide sorolható a Könyvhét is. Az augusztus 20-i rendezvényeken is szoktunk táncolni, de VB-selejtezőkön, birkózóbajnokságon, illetve idén a Budapesten megrendezett Judo Európa Bajnokságon is felléptünk.

Van kapcsolatotok más táncegyüttesekkel?

– Igen, a gyerek tánccsoportunk tagja az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesületnek. Ez a szervezet fogja össze az összes magyarországi néptáncegyüttest, évente egyszer egy találkozót is szerveznek számukra. A testvérvárosi, külhoni együttesekkel is tartjuk a kapcsolatot. Van minden évben ezen kívül egy külön fesztivál a budai tánccsoportok számára.

Milyen további céljaitok vannak?

– Elsősorban a hagyományőrzés és az, hogy minél több helyre eljusson a Timár-módszer általi oktatás. A 2014-es év nyarára szeretnénk egy nemzetközi tábort szervezni. Sanyi bácsiék sokat járnak külföldre tanítani, több külföldi táncos csoportot és sok táncost ismerünk általuk. E kapcsolatokra alapozva kívánjuk majd egy nemzetközi táborban összehozni a csoportokat.

Legközelebb hol láthatunk benneteket?

– November 9-én tekinthető meg a Táncegyüttes őszbúcsúztató műsora a próbák helyszínéül szolgáló Fonó Budai Zeneházban. A Szent Mihály naptól Márton napig tartó őszi ünnepkör jeles napjai és szokásai elevenednek meg a műsorban. A másik biztos időpont a november 11-i kerület napi rendezvény. Ugyanakkor – így a szüreti időszakban különösen – elképzelhető más további felkérés is.

Hol érhetnek el titeket a hozzátok csatlakozni kívánok?

– Elsősorban a honlapunkat ajánlanám. Itt megtalálható telefonos és e-mail elérhetőségünk, illetve facebook oldalunk címe is. A különböző csoportok próbáinak időpontja is megtalálható itt. A próbák helyszínén, a Fonó Budai Zeneházban (1116, Budapest, Sztregova u.3.) szintén megtalálhatóak vagyunk a kiírt időpontokban.

Köszönöm szépen az interjút, további sok sikert kívánok az Újbudai Babszem Táncegyüttesnek!

Néhány további videó az együttes fellépéseiről:

Magyarbődi karikázó

Somogyi tánc

Egy fellépés előkészületei

Budai Babszem Óvodás Csoport

Gaálné Barcs Eszter

2013. november 7.

Hozzászólások