A népi kultúrában az ember a természettel harmonikus egységben alkotott. A hagyományőrzés örömökkel átélt aktivitás, amely megteremti az egyensúlyt a régi és a mai világ között, értékmegőrző, értékközvetítő szerepe van.  A hagyományainkban őseink tetteit éljük meg: örömüket, bánatukat és hitüket. Ezért fontos, hogy hagyományaink az olyan jeles napokon is részesei legyenek az ünnepnek, mint a karácsony és az azt megelőző időszak.

karacsonyi_nepszokasok1

A karácsonyi ünnepkör az egyik leggazdagabb szokásokban, hagyományokban. Advent első vasárnapjával kezdődik, és vízkeresztig, azaz január 6-ig tart. Az olyan kellékek, mint az adventi koszorúk, terítők, díszítések, mind fontos szerepet játszanak ebben az időszakban. A hagyományos népi énekek és drámajátékok gazdag kincstárából válogathatnak a népművészet szerelmesei.

A legjelentősebb jelkép, az advent és a várakozás szimbóluma a koszorú. A katolikus liturgia szerint a három lila és egy rózsaszínű gyertyát az egymást követő négy adventi vasárnap gyújtjuk meg, míg eljön a karácsonyfán is a gyertyagyújtás ideje. A négyes szám a hit, a remény, a szeretet és az öröm jelképe. A világító gyertyák növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, melyet Isten a Jézusra várakozónak ad karácsonykor. Az ünnepre való felkészülés akkor válik teljessé, ha nem csupán meggyújtjuk a gyertyákat vasárnapról vasárnapra. Az ünnepi gyertya fényénél énekelhetünk, imádkozhatunk, mesélhetünk, elmélkedhetünk és beszélgethetünk is. Fontos, hogy gyermekeinkkel, családunkkal éreztessük, hogy a karácsony csodás családi ünnep, s törekedjünk arra, hogy a várakozás heteit egyfajta titokzatosság hassa át.

A karácsonyi népszokások közül a betlehemezés emlékezik meg leginkább a Megváltó Jézus születésnapjáról. Ez a fajta népi színház, mely a szimbólumok nyelvén és eszközeivel hat, már alig-alig lelhető fel a falvakban és városokban. Pedig a betlehemezés ritka nemzeti örökségünk, ezért  különös figyelmet érdemel. Európa más népeitől eltérően a misztériumtörténetből a nép a pásztorok köszöntését helyezi a középpontba, a szálláskeresés és a három királyok mellett. A játék kellékét: az istállót, vagy a kis templom alakú ládikát a benne berendezett jelenettel betlehemnek nevezik. Ezt a kis istállót vagy templomot veszik körül az élő szereplők: főként a pásztorok és az angyalok, hogy eljátsszák a kisded meglátogatását, köszöntését és megajándékozását.

karacsonyi_nepszokasok2

A pásztorok az emberek közül elsőként indulnak a betlehemi jászolhoz. Kucsmában, bundában képzeljük el őket, de az első és második pásztor ruhája fehér, akár az angyaloké. Csak a mellükön átkötött szalag színe piros. Ennek az öltözéknek jelzésértéke van. A pásztorok az angyalok szintjére emelkednek. Kezükben láncos bot, mellyel hitük szerint elűzik a rossz szellemeket. Sok szerepük van, ők vezetik be a játékot, énekelnek, táncolnak s csörgős botjukkal a taktust is ütik. Csillag van a süvegükön, mint ahogy a királyokat is a csillag vezette Betlehembe.

A pásztorok domináns alakja az Öreg, aki a régi rend leghívebb képviselője, a Bibliában nem lelhető fel. Legtöbbször álarcot visel, fején kucsma, testén suba, szövegét, hangját elváltoztatva adja elő. A láncos bot csörgetésével a gonoszt űzik el, ráülve pedig a termékenységre utalnak. Sapkájuk mellé tűzött tollseprű árulkodik arról, hogy repülni is tudnak. Szerepük szerint elnépiesedett tréfás elemekkel tarkítják a pásztorjáték tartalmát. Az angyalok fehér ruhája kék szalaggal átkötve a tisztaság jelképe. Fejükön fényes csillagok, ők viszik a betlehemet. Nem avatkoznak bele a történésekbe, de éneklésükkel csatlakoznak a pásztorokhoz.

,,Ezt a kincset nem lehet médiára, könyvre, kazettára bízni. Véren át és lelken át, tenyérből tenyérbe, testtel és testhez érve, zöldellő búza fölé hajolva, vagy épp az ünnepi gyertyát gyújtva, csak az együttes élmény során adható át a hagyomány. Itt és most mutasd neki, tedd meg vele, amikor annak a tettnek ideje van.”  (Gabnai Katalin)

Ádám Orsolya

 

Hozzászólások