„Nem minden növény gyógynövény, nem minden gyomnövény gyógynövény” – vallja Horváth Lászlóné Terike gyógynövény- és gombaszakértő, a Slow Food-CE projekt keretén belül minden hónap utolsó péntekén megrendezett Termelői piac egyik meghatározó résztvevője, aktivistája. Elhivatottsága a nemes cél iránt példaértékű.

– Honnan jött a gyógynövények ismerete és minek köszönhetően tart még most is a hozzájuk fűződő kötődés?

– A gyógynövények szeretete lelkemben gyermekkoromban eresztett gyökeret, ugyanis abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy városszélen laktunk. Így már gyermekként megismerhettem szüleimnek, ismerőseimnek köszönhetően a kökényt, a csipkebogyót, a galagonyát, a gyermekláncfüvet.

Később,  2004-ben egy betegségnek köszönhetően kerültem komolyabb kapcsolatba a gyógynövényekkel egy kecskeméti füves bácsi, Kovács Sándor jóvoltából. Kaptam tőle egy csomag teakeveréket, aminek elfogyasztása után jobban lettem. Évekig jártam hozzá tanulni.

2007-ben megalakítottuk a Gyógynövény Klubot. Eleinte ő tartotta az előadásokat, én pedig tanultam: tőle, könyvekből, ismerősöktől. Egy idő után, mikor már elég felkészültnek ítélt meg a feladatra, átadta nekem az előadó szerepét.

A klub által nagyon sok helyre meghívtak, hívnak a mai napig előadásokat, kiállításokat tartani. Többek között ennek köszönhetem azt is, hogy részt vehetek Slow Food-CE projektben. A legutóbbi kiállítás, melyen bemutathattam az érdeklődő közönségnek a gyógynövényeket és gombákat, illetve népszerűsíthettem magát a Slow Food projektet, a Hírös Agora Turisztikai kiállítása volt.

– A Slow Food-CE projekt legfontosabb célközönsége a gyermekcsoport. Ön több szemléltető előadást tartott iskolákban. Miért tartja fontosnak, hogy már gyermekkorban megismerjük a természet erejét?

– A gyerekek nagyon befogadóképesek, érdeklődőek. Megkóstolnak mindent, még ha számukra nincs is jó íze a felkínált gyógynövénynek. Szívesen foglalkozom velük. Több kecskeméti iskolában tartottam sikeres interaktív gyakorlati foglakozást.

Évek óta tartok előadásokat a Barangoló sorozatban ötvenfős gyermekcsoportoknak, ami napi háromszáz főt jelent. Minden évben megrendezésre kerül a gomba- és gyógynövény-kiállítás, melyet többek között iskolák által szervezett gyermekcsoportok látogatnak.

Rendhagyó órákat is tartok, ami tulajdonképpen egy tárlatvezetés. A bejelentkezett osztályokat körbekísérem, és közben magyarázatot fűzök a kiállított gyógynövényekhez, gombákhoz. Egyértelműen látszik rajtuk, ki az, akit a szülei már megismertettek a természettel, és ki az, aki ezzel az élménnyel el van maradva.

Otthon a kertemben is fogadtam már csoportokat. Hihetetlen, de volt olyan kisgyermek, aki nem látott még kakast, és félt a macskától. Az a tapasztalatom, hogy a városi gyerekek sokkal nagyobb hátrányban vannak, ezért több hasonló jellegű, természettel kapcsolatos programot kellene nekik szervezni az iskolák által. Lehetne velük fűszerkerteket kialakítani, vetélkedőket rendezni, még több rajzpályázatot szervezni. Játékos formában sokkal könnyebben tanulnak a gyerekek.

Igazán nem nagy ördöngösség megszerettetni velük a természetet. Ha van kertünk, ott taníthatjuk nekik a növényismeretet. Bérházak balkonjain is kilehet alakítani csodálatos mini kerteket, melynek gondozásában részt vehetnek.

Az is elgondolkodtató, hogy felnőttek, akik gyermekkorukban ismerték a gyógynövényeket és fogyasztották, mint például a papsajtot, felnőttkorra elfelejtették. Ezeket kellene nekünk visszahozni a köztudatba, ez lenne a célunk, a feladatunk. Nyilván akkor tudnánk igazán jól működni, ha ehhez az eszméhez minél több ember csatlakozna.

– Mi az, amit a gyógynövényekről fontos tudni?

– A világon több ezer gyógynövény létezik. Európában több mint háromszázféle kerül felhasználásra. Nálunk ebből általánosan kb. száz félét alkalmaznak rendszeresen.

A növények között vannak a gyógynövények, és léteznek közöttük olyan növények, melyeknek nincs gyógyhatása. Másik csoportba tartoznak a gyomnövények. A gyomnövények között is nagyon sok a gyógynövény. Tavasztól őszig közel százféle gyógynövény terem a kertemben. Ebbe természetesen beletartozik a gyomnövény is, mint a gyermekláncfű vagy az útifű. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a gaznak ismert növény is lehet gyógynövény.

Amit tudni kell róluk: nem minden növény gyógynövény, nem minden gyomnövény gyógynövény. Fontos a pontos ismeretük, a felismerésük, melyik milyen szervre hat. Hiányos tudással súlyos problémákat okozhatunk magunknak vagy másoknak.

– Miben lenne képes változtatni a Slow Food szemlélete?

-Mindenképpen az emberek életminőségében. Kevesebbet lennének betegek. Én magam is a Slow Food szellemiségét, céljait követem,  és ezt helyezem a gyakorlati élet mindennapjaiba.

Számomra is fontos a hagyományos, a népi, a tisztán természetes. Még időben jöttem rá, hogy változtatnom kell. A gyógynövényeknek köszönhetem, ők döbbentettek rá, hogy még egészségesebben kell élni. Tudatosan próbáltam az adalékanyagokat, tartósítószert tartalmazó élelmiszereket lecsökkenteni minimálisra. Kevesebb húst fogyasztani sok zöldséggel.

Természetesen az sem volt mindegy, a zöldség hogyan van megtermelve. A kertünkben mi a mai napig nem használunk permetezőszert, hagyományos kíméletes növényvédelmet folytatunk, mint például a növénytársítás.

– Milyen terveket dédelget még a jövőre nézve?

– 71 évesen ugyanazt az utat szeretném folytatni, mint amit eddig is jártam. Ugyanezzel az erővel, egészséggel, hittel, amit magamnak, környezetemnek és a természet kincseinek köszönhetek.

 

Hozzászólások