II. Harold nem volt túl népszerű az alattvaló körében, sőt kiemelkedő hadvezéri képességekkel sem rendelkezett. Több stratégiai hibát is elkövetett. Amikor Észak-Angliába betörtek a vikingek, a király fő erőivel ellenük vonult. A Stamford hídnál vívott csatában győzött is felettük, ekkor kapta azonban a hírt, hogy Vilmos herceg átkelt a Csatornán, és partra szállt Angliában. A vikingek elleni harcban kifáradt seregének kisebb részével azonnal útnak indult dél felé.

                                                                

Az angolok vereséget szenvedtek, mely alapvetően a fegyelmezetlen népfölkelőknek volt köszönhető. A hagyomány szerint a király halálát egy szemébe fúródott nyílvessző okozta.

A történészek eddigi tudása szerint a Hastingstől 10 kilométerre északnyugatra található Senlac-dombon folyt az ütközet. A hajdani csatatéren apátság (Battle Abbey) épült a körülbelül 8000 halott emlékére.

Újabban azonban brit történészek kétségbe vonják az eddig biztosnak hitt színhelyet: egyikük szerint az összecsapás valójában másfél kilométerrel északabbra, Caldbec Hillnél zajlott, másikuk pedig öt kilométerrel délebbre, Crowhurst falu mellé helyezi.

Többféle érvet sorakoztattak fel elméletük helytállósága mellett: a csata eddigi hivatalosan elfogadott helyén, az apátság környékéről sohasem kerültek elő sem emberi csontok, sem tárgyi leletek a földből.
Másrészt Senlac Hill, a döntő csata vélt helyszíne szelíd lejtésű, megművelt föld volt már akkor is, ám a korabeli tanúk szerint meredek terepen, megműveletlen területen folyt az ütközet. Ez a leírás inkább Caldbec Hill-re illik. Tény az is, hogy a domb tetejét Mountjoynak hívják, és azt is tudjuk, hogy a normannok örömkőhalmot – franciául mount-joie-t – emeltek diadaluk örömére és emlékére. Mindemellett egy korabeli forrás 9 mérföldre teszi a csata helyét Hastingstől, Caldbec Hill pedig épp ennyire van tőle.

                                                                

Számos korabeli és valamivel későbbi dokumentum – köztük Hódító Vilmos birtok- és lakosság-nyilvántartási könyvének, a kétkötetes Doomsday Booknak – tanulmányozása alapján merült fel az a lehetőség is, hogy az ütközet Crowhurstnél (magyarul: Varjúligetnél) volt.

A brit Csatatér Szövetség (Battlefield Trust) tudósai két hónapon át vizsgálgatták az eltérő nézeteket, eddig azonban egyik alternatív elmélettel sem értettek egyet.

A csata nemcsak sorsfordító kimenetele miatt került be a köztudatba (ez volt az utolsó sikeres partraszállás Anglia ellen), hanem művészettörténeti érdekessége is van: előzményeit és magát az ütközetet a világhírűvé vált bayeux-i kárpiton örökítették meg, melyet Hódító Vilmos testvére, Odo bayeux-i püspök készíttetett.

Forrás: MTI

Weninger Nóra

2013. január 24.

Hozzászólások