A Varázsfuvola leghíresebb áriái vagy a Figaro házassága emblematikus dallamai már a középiskolai énekórákon is előkerülnek. Az Éj királynője, a szerelmes Tamino és Pamina, a mulatságos Papageno vagy éppen a menyasszonyt elcsábítani készülő Almaviva grófot megleckéztető Figaro alakja a köztudatba is bekerült, és hosszan sorolhatnánk a számtalan közismert dallamot, melyek Wolfgang Amadeus Mozart nevéhez fűződnek.

A mindössze 35 évet élt Mozart 1756. január 27-én született Salzburgban.

Klasszikus értelemben vett csodagyerek volt, 5 évesen már improvizált, kisebb zongoradarabokat gondolt ki. 6 testvére közül egyedül felnőtt kort megélt nővére, Maria Anna (becenevén Nannerl) visszaemlékezéseiben leírja, hogy öccse egy óra alatt megtanult egy teljes szonátát, fél óra alatt pedig egy menüettet.

Édesapja, Leopold Mozart, a salzburgi érseki udvar muzsikusa gondos zenei nevelésben részesítette gyermekeit. Hegedűjátékra és éneklésre oktatta őket, de elméleti képzést is kaptak: kottamásolás, orgonajáték, karmesteri és zeneszerzői ismeretek tették teljessé a zenei tanulmányokat.

Vándorévek

Fia különleges tehetségét felismerve hosszas európai koncertkörutakon mutatta be őt és nővérét az előkelő közönségnek. Német fejedelemségek, Bécs, Párizs, London, Hollandia és Itália királyi és főúri udvaraiban léptek fel. A csodagyerekek híre mindenhol elterjedt, ahol megfordultak. A kis Mozart első nyilvános hangversenyére Linzben került sor 1762. október 1-jén, melyet számos újabb követett Európa legkülönbözőbb pontjain.

Tizenegy évesen már vígoperát, 14 éves korában pedig komolyabb témájú és hangvételű, úgynevezett opera seriát szerzett.
Apjuk fő feladatának azt érezte, hogy gyermekei tehetségét kibontakoztassa, mellesleg saját maga számára is reménykedett egy jobb állásban. Három és fél évig tartó körútjukat anyagilag egy jómódú salzburgi kereskedő, a család jó barátja támogatta.

Mozart a salzburgi érseki udvarban folytatta zenészi pályafutását, de a szűk lehetőségek miatt nem érezte jól magát. Munkaadója elengedte őt egy újabb utazásra, ezúttal azonban édesapja nélkül. Anyja tartott vele Párizsba, útközben azonban súlyosan megbetegedett, és a francia fővárosban meghalt.  

Wolfgang az érsek hívására hamarosan Bécsbe került. A fiatal muzsikust megaláztatások érték a császárvárosban, egy alkalommal pedig annyira összekülönbözött a pártfogójával, hogy szó szerint kidobták a palotából.
Tanítással próbálta megkeresni a megélhetését. Nem kapott jól jövedelmező állást, holott tehetsége és jelentős zenei múltja ezt lehetővé tették volna számára. Nehéz természete miatt azonban nem jött ki jól az emberekkel, sokan eltávolodtak tőle.

Házassága Constanza Weberrel

Albérlőként került a már korábban, az utazások során megismert Weber családhoz. A fiatalabb lány, Constanza és Mozart között szerelem szövődött. Sem Mozart apja, sem a lány anyja nem nézte jó szemmel a kapcsolatot. Apja sokáig a házasságot sem tudta elfogadni, később azonban megbékélt menyével. A házaspár gyermekei közül ketten érték meg a felnőtt kort. 

Operái elismerést hoztak számára, Bécsben és Prágában is nagy sikerrel játszották darabjait. 

Egy rövid életút vége

Mozart rövid élete során több súlyos betegségen ment keresztül. Az utolsó években egyre többet betegeskedett, végül nem sokkal A varázsfuvola bemutatója után ágynak esett. 1791. december 5-én hunyt el. Sokáig tartotta magát az a pletyka, hogy zenei vetélytársa, Antonio Salieri féltékenységből megmérgezte, ám a feltevés alaptalannak bizonyult, hiszen saját korában az olasz zeneszerző sokkal nagyobb hírnévnek és elismertségnek örvendett.

Halhatatlanság

Legismertebb és ma is játszott operái: Mithridatesz, Pontosz királya; Idomeneo, Szöktetés a szerájból, Figaro házassága, Don Giovanni, Cosi fan tutte, A varázsfuvola, Titus kegyelme

Az Éj királynőjének áriája a Varázsfuvolából

Figaro házassága: nyitány

Kis éji zene (részlet)

Requiem (Lacrimosa)

Weninger Nóra

2013. január 28.

Hozzászólások