Kedves betűszerető, olvasást kedvelő Montázs-olvasók! Vannak, akik szórakozásból olvasnak, és vannak, akik műveltségüket akarják olvasmányaikkal gyarapítani, de én a harmadik olvasóra gondolok, arra, akinek az olvasás életfunkció és ellenállhatatlan kényszer – csak ez az igazi olvasó. –írja Szerb Antal: A világirodalom története c. művének előszavában.

mikszath kalman

A járvány miatt zárva vannak a könyvtárak. A polcokon kényszerű téli álmot alszanak a kötetek. A betűéhséget érző olvasók azonban feltalálhatják magukat: tegyenek egy fürkésző „sétát” a saját könyvszekrényük előtt! Egész biztos, hogy a polcokon szunnyadnak olyan regények, verseskötetek, tanulmányok, elbeszélések, amit oly régen lapozgattak. Vegyék le, porolják le képletesen, OLVASSÁK ÚJRA!

Ma Mikszáth Kálmán : Akli Miklós című regényét ajánlom.

Akli Miklós – Történet

Évtizedekig hasztalan kerestek egy megfelelő bolondot szanaszét az udvaroknál. Szerencsére két bolondja volt a bajor választó-fejedelemnek, s az önként átengedte az egyiket Ferenc császárnak. Egy Akli Miklós nevű magyart, aki az akkori udvari kalendáriumban Mikos Akli néven jegyeztetett fel. A bécsi Hofburgban csakhamar nélkülözhetetlen lett Akli Miklós, aki zseniális fickó volt. Hat nyelven beszélt, ismerte az irodalmat és a tréfás anekdotákat; otthonos volt a mágiában, bűvészetekben, jóslásokban.

mikszath

Nem csoda, hogy hamar behízelegte magát a jószívű uralkodónál, akivel gyakran felkeresték az ischli fürdőt. Egy szeptemberi napon éppen vadászgattak Ischl környékén, amikor egy rettentő vihar elől a közeli vendéglőbe menekültek. A vendéglő azonban tele volt gyanús alakokkal, így Akli tanácsára Kovács ezredes helyet cserélt a császárral. Reggel az ezredest halva találták a szobájában, valaki az ablakon át lőtt rá. Az uralkodó másnap könnyezve kísérte a meggyilkolt huszártiszt koporsóját a temetőbe.

A császár gondoskodott az önfeláldozó ezredes gyermekeiről: a fiút egy bécsújhelyi katona-iskolába küldte, a leányt pedig egy bécsi nevelőintézetben helyeztette el. Ilonkát – ha majd felnő –, illően férjhez adja, és a hozományát is biztosítani fogja. Kovács Ilonkát az uralkodó megbízásából Akli is rendszeresen látogatta. A gyámapa és a kislány közt eleinte az apa-gyerek viszony volt a jellemző, mely később észrevétlenül alakult át nagy szerelemmé. Stadion gróf intrikái és a cinikus Szepessy István báró ármánykodásai azonban akadályokat gördítenek a szerelmesek elé.

Valós szereplők: Metternich, Ferenc császár

mikszath

Ízelítő, szórakoztató részlet a műből:

Egyszer valami cercle alkalmával azt kérdezte a császár Grassalkovich hercegtől:- Milyen messze van Gödöllő Pesttől?- Két órajárás jó lovakon – felelte a herceg.- És Pest Gödöllőtől? – folytatta a császár szórakozottan.A cerclenél levő urak elmosolyodtak, de különösen Stadion gróf vágott gúnyolódó arcot, csak Grassalkovich herceg tartotta meg hódolatból lojális komolyságát.- Ugyanannyi, fölség. A császár elpirult, az udvari bolond közbeszólt, Stadionhoz intézve a szót:- Milyen messze van húsvéttól pünkösd, kegyelmes uram?- Úgy gondolom, lehet vagy ötven nap.- És pünkösdtől húsvét milyen messze van?Stadion és a császár elnevették magukat – mert pünkösdtől húsvét már nem ugyanannyi.- Lássa, kedves Grassalkovich – szólt a császár -, milyen jó, hogy van a környezetemben egy bolond, aki be tudja bizonyítani, hogy nem mondtam egészen bolondot. (részlet)

A kisregényből 1986-ban csehszlovák–magyar koprodukcióban 95 perces színes filmvígjáték készült Hirtling István főszereplésével, Révész György rendezésében.

Az Akli Miklós – 28 oldalas – képregényt Cs. Horváth Tibor szövegével és Korcsmáros Pál rajzaival a Füles közölte folytatásokban 1965-ben és 1985-ben.

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

 

 

Hozzászólások