„Ez az intelligencia legjobb fokmérője: akinek van humora, buta már nem lehet.” (Kordos Szabolcs)

Életünknek vannak olyan pillanatai, amelyek komikusak és vidámak. Egy igazi szívből jövő nevetés megvidámítja a napunkat. Nevetni sok mindenen lehet, van, amikor éppen az embertársunk rovására. Olyan is van, hogy hisztérikus nevetés, ami viszont már nem az egészséges öröm megnyilvánulása. Nehezebb napok után is jólesik egy kis lazítás, és ilyenkor inkább megnéz az ember egy vígjátékot, vagy éppen fordulatos kabaré jelenetet, ahol időnként kicsit önmagán is tud nevetni. Hiszen az igazán nagy nevettetők úgy be tudják mutatni az emberi természetet, az élet fonákságait, időnként olyan elegáns pikírttel, hogy igazán szívből tudunk nevetni akár önmagunkon is.

Sok tehetséges magyar volt és van ezen a területen is. Joe Stan? Bizony, igencsak el kell gondolkodnunk, hogy vajon kit rejthet ez a művésznév, és nem igazán tűnik ismerősnek.

„Bagaméri, ki a fagylaltját maga méri!”

Ez a mondat viszont már sok mindenkinek ismerős. Csukás István író Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényének egyik közismert szereplője, Bagaméri alakja elevenedik meg előttünk. A könyv ITT olvasható. A Csukás-műből született Keménykalap és krumpliorr című film 1975-ben a hollywoodi X. Televíziós Fesztiválon megkapta a fesztivál nagydíját és az év legjobb gyermekfilmje címet. Csukás István egyébként valós személyről mintázta hősét. Kisújszálláson teltek gyermekévei, és valóban élt ott egy Bagaméri Mihály nevű fagylaltárus.

Bagamérit ábrázoló bronzszobor Kisújszálláson

– Arra emlékszem belőle, hogy mindig mosolygott, és nagyon szerettük – jellemezte az igazi Bagamérit a régi emlékfoszlányok alapján Csukás István. A szobor az igazi Bagaméri Mihályt ábrázolja a róla fennmaradt egyetlen fotó alapján, bár emlékeztet Alfonzóra, aki a filmben felejthetetlenül megformálta őt.

Alfonzó, Markos József, Joe Stan egyik nagy nevettetőnk, akinek fanyar mondatai, sajátos arckifejezései, kabaréjelenetei mai is megnevettetnek, már klasszikusak ezen a területen. Talán az irodalomórákat is még vonzóbbá tette számunkra, ha megnéztük Alfonzó (Markos József, Budapest, 1912. február 28. – 1987. május 31. magyar artista, színész, humorista) „Ványadt Bácsi” alakját az egyik Csehov paródiából. Felébredt a kíváncsiság a mű iránt. Alfonzó – Ványadt bácsi kabaré jelenet:

A sakkozás játékának is megismerhettük új stratégiáját a győzelem felé. Szívesen megkóstoltuk volna Bagaméri fagylaltját is, a Mézga család is vele vált felejthetetlenné, és még tovább lehetne sorolni azokat a humoros jeleneteket, amelyeket Alfonzó hagyott örökül számunkra. Kalandos természete volt, örülünk, hogy megállapodott a Vidám Színpad tagjaként, hiszen a magyar művészeti paletta egy színnel kevesebb lett volna nélküle. Életrajza ITT olvasható.

A Latyi – A rajongók szeretetét fejezi ki ez az elnevezés. Latabár Kálmán (Kecskemét, 1902. november 24. – Budapest, 1970. január 11.) Kossuth-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész, a 20. század egyik legnépszerűbb magyar komikusa volt. A híres színészdinasztia leszármazottja: dédapja Latabár Endre, nagyapja Latabár Kálmán Árpád, apja id. Latabár Árpád, akik mindannyian neves színészek voltak. Fia, ifjabb Latabár Kálmán ugyancsak színész lett. Életrajza ITT olvasható.

Kiváló tánctudású komikus volt, akinek rögtönző és karikírozó készsége féktelen komédiázó kedvvel párosult. Méltatlankodó hanghordozása, félszeg mozgása, virtuóz „ügyetlensége”, egyéni humora óriási népszerűséget szerzett számára. Árpád testvérével gyakran lépett fel groteszk duettszámokban. Minden szerepére hallatlan gonddal készült; színpadi „rögtönzései” sikerének titka a sokszoros próba, a pontos begyakorlás volt. Játékával senkit sem állított pellengérre, szerette az embereket, a felszabadult kacagásukat. A szenesember

„A bohóc, ha meghal is: azonnal föltámad. Elterül – és máris játszik tovább.” Részlet Körmendi János „Utolsó figyelmeztetés” című könyvének fülszövegéből. Körmendi János (Szeged, 1927. október 21. – Budapest, 2008. január 6.) Kossuth-díjas magyar színművész, érdemes és kiváló művész. 1945-ben Szegeden végzett színművészeti tanulmányokat. Kazimir Károly hatására jelentkezett színésznek. 1946–1951 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt. 1951–1987 között a Madách Színház tagja. Pályája kezdetén sok konfliktusa volt, s többször javasolták neki, hogy keressen magának más pályát. 1958-59-ig nem nagyon kapott szerepeket. Emiatt fontosnak tartotta a kis szerepek megoldását is.

Körmendi János

1987–89 között a Mikroszkóp Színpad tagja volt. Emellett fellépett még a Thália Színházban, a Radnóti Színpadon, a Budapesti Operettszínházban, sőt az Operaházban is. Először 1954-ben filmezett, majd kisebb epizódszerepek után a Büdös víz című, Szerb Antal regénye nyomán készült filmben kapott nagyobb szerepet. Tehetsége főként komikus, szatirikus karakter-, illetve epizódszerepek megformálásában érvényesült. Számtalan bohózatban játszott. A színjátszáson kívül írással is foglalkozott. 2010. október 9-től a Turay Ida Színház állandó „játszási” helyén, az Óbudai Kulturális Központban Körmendi János bérletsorozat indult.

„Dolgozni fogunk, dolgozni.”
„Mért van az, hogy az ember mindig azt utálja, amit éppen csinál?”
„Ma valósággal sugárzol, gyönyörű vagy, Mása is gyönyörű, és én se nézek ki rosszul.”

Olyan mondatok ezek, amelyek hallatán felelevenedik előttünk a jelenetek sora is, amelyekben elhangzott. Márkus László-Haumann Péter-Körmendi János zseniálisan eljátszotta, annyira, hogy amikor a “rendes” Csehov darabot akarták előadni, a közönség fuldoklott a nevetéstől, amikor a kabaréban szereplő jeleneteket játszották. Le is kellett venni a műsorról a Három nővért, mert a nézők annyira nem tudtak elvonatkoztatni a kabarétól. Ez a kabaréjelenet a Madách Színház produkciója volt, ott is vették fel, a benne játszó összes színész a Madáchban játszott akkor. A színházban abban az évadban játszották a Három nővért, és innen vette Márkus László az ötletet, hogy a darabból készítsenek egy szilveszteri kabarét. Körmendi János írta meg.

 

 

 

Folytatása következik…

 

Lakatos Ilona

 

 

Hozzászólások