Nyolc óra munka, Nyolc óra pihenés
Nyolc óra szórakozás.
(Beatrice – 8 óra munka, dalszöveg részlet)

Május elseje táján – korosztálytól függően – sok régi emlék az eszünkbe juthat. Felvonulások, a virsli és sörjegy, a körhintás, különböző programok. Persze, a humor minden területet megérint, így meg sem lepődünk, amikor kiváló művészeink bemutatják, hogy mit kértek a felvonulók május elsején. Gálvölgyi János is ízelítőt ad számunkra a felvonulók kéréseiről.

Gálvölgyi – Felvonulók kérték

A munka ünnepe (korábban a munkások ünnepe) a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt ünnepnap. A legtöbb országban hivatalos állami szabadnap, amely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokról hivatott megemlékezni. A legtöbb országban május elsején, az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában viszont szeptember első hétfőjén ünneplik.

Robert Owen gyártulajdonos 

Előzményei egészen a brit ipari forradalomig nyúlnak vissza, amikor is egy gyártulajdonos, Robert Owen 1817-ben megfogalmazta és közzétette a munkások követelését, benne többek között az addig 10-16 órás munkaidő nyolc órára csökkentését, a hangzatos „nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció, nyolc óra pihenés” (Eight hours labour, Eight hours recreation, Eight hours rest) szlogennel.

Markos György és Nádas György is vidám pillanatokat szerez számunkra.

Markos Nádas – Felvonulók (nem) kérték


Mindig jó visszaemlékezni, ami kellemes, szép emléket hagyott az emberben. Az évek múlásával másképpen értékeljük az ünnepeinket is. A mai időkben is vonzzák az embereket a május elsejei programok, – igaz már nem nagyszabású felvonulásokkal -, de jó a barátokkal, családtagokkal, munkatársakkal kikapcsolódni, eltölteni ezt a napot.

Azonban, ha otthon töltjük el ezt a napot, akkor is feleleveníthetjük Koltai Róberttel ezeknek az időknek az emlékét, ha megtekintjük a Csocsó, avagy éljen május elseje!, egy 2001-ben készült színes, magyar filmvígjátékot.

Csocsó, avagy éljen május elseje!, egy 2001-ben készült színes, magyar filmvígjáték, melynek főhőse Csomai “Csocsó” Gusztáv (Koltai Róbert). Acélváros főtitkárának barátja, de többször büntették, mivel kommunistaellenes volt. A film jeleneteit Dunaújvárosban, illetve a pilisvörösvári vasútállomáson forgatták.

Rohamosan épülő szocialista város valahol a Duna partján, az ötvenes évek elején. Ott tanárkodik, szervezi a piros betűs ünnepeket, vigyáz a focisták erkölcsére, és teszi, amit tenni jónak lát Csocsó, született Csomai Gusztáv. Ez a történet leginkább róla szól, az életvidám, optimista és örökké tevékeny Csocsóról, aki minden üldözés, macerálás és egyéb zaklatás ellenére is ember maradt az embertelenségben. Az eseményeket elsősorban a tizenhárom éves Pék Zsoltika naplójából ismerjük meg, aki számára Csocsó nemcsak oroszul kevéssé beszélő orosztanár, hanem atyai jó barát és példakép is.

Csocsó, avagy éljen május elseje!!


 

 

Jó szórakozást kívánok!

Lakatos Ilona

 

 

Hozzászólások