Málta tipikus mediterrán sziget, a déli emberek temperamentumával és életszemléletével. Kétarcú ország: lenyűgöző az összkép, emberibb és szerethetőbb, mint számos európai nagyváros. A részletek azonban nemegyszer kiábrándítóak. Az épületeknél sehol máshol nem él együtt ez a patinásan bájos régimódiság a zajosan harsány modernséggel. Befejezetlenség és évszázados szilárdság egymás mellett. A pusztulás jelei, másfelől a hagyományok szigorú őrzése.   
Lélegzetelállító panoráma, örökzöldek és ezerszínű virágok pompája, a történelem ma is érezhető hatása, emellett szemetes utcák, koszos járdák, törmelékes udvarok.

Valetta, a főváros

Itt szinte minden kő a lovagok jelenlétére emlékeztet. Hosszas vándorlás előzte meg letelepedésüket az aprócska szigeten. A Szentföldön, a betegek és elesettek védelmére alapított Szent János (johannita) lovagrend később a muszlimok elleni fegyveres harcokba is bekapcsolódott. A XIII. század végén a kereszteseknek távozniuk kellett Palesztinából. Vereségük után rövid ideig Cipruson, később Rodoszon rendezkedtek be, majd miután ez utóbbit elfoglalták a törökök, V. Károly spanyol király, német-római császár, a kor egyik leghatalmasabb uralkodója 1530-ban a lovagoknak adományozta Máltát. Cserébe ajándékot is várt: évente két máltai sólymot kellett biztosítani a részére.

A várost La Valette nagymesterről nevezték el, aki a máltai köztudatban igazi nemzetformáló hőstettként élő 1565-ös ostrom idején spanyol segítséggel visszaverte a török támadást. Mérnöki pontossággal tervezték meg az új várost, amely a főváros rangját is átvette az addigi központtól, Mdinától.

A Nagymesterek Palotájának díszes termei, fegyvertára felidézik ezt a kort, csakúgy, mint a hosszan kiépített erődrendszer, mely a valettai kikötőt és a vele szemben felépült Háromvárost védte vastag falú bástyákkal és őrtornyokkal.
Különösen érdemes még megcsodálni a Szent János katedrális pompás, aranyozását, díszes freskóit, és a múzeumi részben Caravaggio remekművét, a Szent János lefejezését; a Szent Elmo –erődöt, a mediterrán növényekkel és szunyókáló macskákkal teli Barakka-kerteket, a hangulatos szűk utcákat, a Manoel Színházat, mely Európában a harmadik legrégibb, folyamatosan működő színház; valamint a kikötővel szemközti egy-egy félszigetre épült három várost, melyek szintén elvarázsolnak középkori hangulatukkal.  Utóbbiak egy kikötői hajókázás vagy egy 50-es évekbeli oldtimer busszal való sétakocsikázás keretén belül is felfedezhetők. Ezekben az öblökben pazar jachtok horgonyoznak: alacsony a helypénz és a szolgáltatások díjai is.

Mdina, a meseváros

Várfallal elkerített, az olasz középkori városkákra emlékeztető, dombra épült település a sziget közepén. Szűk utcák és sikátorok tagolják az egykori fővárost, a Szent Pál-katedrális, paloták, interaktív történelmi kiállítás és csodálatos panoráma várja a látogatókat  
A kis távolságok miatt a várfalakról egész Málta belátható, ha körbenézünk, szinte az összes nevezetesség kiemelkedik az enyhén dombos környezetből.

Hangulatos tengeröblök és halászfaluk

Ha varázslatos tájat szeretnénk látni, keressük fel a Kék Barlang öblét vagy a gozói Azúr ablakot. Különleges sziklaalakzatoknak lehetünk tanúi ezeken a tüneményes helyszíneken, és a tengeröblök látványa is megér egy kirándulást.
Marsaxlokk halászfalu kies fekvése mellett a Máltáról készült fényképeken gyakran feltűnő színes csónakok miatt nevezetes: a halászok járművei zöld, kék, piros és sárga színekben pompáznak.

Megalitikus templomok

Ha időrendi sorrendben haladnánk, először a Kr.e. 3600 és 3000 között, több szakaszban épült őskori templomokat kellene megemlítenünk. Tarxien, Hagar-Qim és Mnajdra templomai régebbiek, mint az egyiptomi piramisok, és hasonló rejtélyek övezik, mint az angliai Stonehenge építését, amelynek megépítéséhez egyes feltételezések szerint mintát is szolgáltattak. A Gozo szigetén található Ggantija templomok neve is tükrözi csodásnak vélt eredetét: jelentése „óriás”, mert a legenda szerint óriások építették.

Gozo szigete

Málta kisebb testvére. 25 perces kompozás után juthatunk át a lekvár-és méztermeléséről híres, sziklás partszakaszokkal tagolt szigetre. Központja Victoria városa katedrálisával, és fallal körülvett várkerületével.  Mindenképpen említésre méltó az Azúr ablak (ablakot formázó sziklaalakzat az azúrkék vízben), a kőkori Ggigantija-templom, a zarándokhellyé vált Ta’ Pinu templom és Xlendi festői tengerparti városkája.

 

Érdekességek Máltával kapcsolatban:

  • Apró mérete miatt a szigeten kicsik a távolságok, a nevezetességek könnyedén bejárhatók tömegközlekedéssel vagy a jellegzetes kétszintes (double-decker) buszokkal. Az előbbivel nem árt vigyázni: déli szokás szerint a menetrendet nagyvonalúan értelmezik, a kétszintes turistabuszok viszont nagyjából megbízhatóak, és ha befizetünk egy túrára, bárhol leszállhatunk, majd a városnézés során csatlakozhatunk egy újabb járathoz (hop on – hop off).
  • A sziget eredeti neve Melita, a latin „méz” szóból, hiszen az ókortól kezdve híres méztermelő vidék volt.
  • Máltán mindenki tud angolul, hiszen a máltai mellett az angol is hivatalos nyelv. 1964-ig a sziget angol gyarmat volt, a turisták között ma is az angolok képviseltetik magukat legtöbben.
    A máltai nyelv egyébként igen közel áll az arabhoz. 870-ben a szigetet arabok hódították meg, a mai máltaiak az ő leszármazottaik. Később az évszázadok során erős olasz, majd angol hatás miatt a szókincs jelentősen átalakult. Sok szó került át ebből a két nyelvből. A máltai az egyetlen keresztény sémi nép, és az egyetlen latin betűkkel írt sémi nyelv.
  • Kalüpszó-barlang: Homérosz eposza szerint a leleményes Odüsszeusznak 10 évig kell bolyongania, mielőtt hazatérhet otthonába, Ithakába. Egyik „veszedelmes” megállója Kalüpszó nimfa szigete. A hölgy hét évig szerelmi rabságban tartja a görög hőst, aki pedig már szívesen visszatérne feleségéhez és időközben felnőtt fiához. Zeusznak megesik rajta a szíve, és parancsot ad Odüsszeusz kiszabadítására, akire egyébként még további kalandok is várnak. A legenda szerint a mesebeli sziget nem más, mint a Málta melletti Gozo, ahol még egy tengerparti sziklabarlangot is mutogatnak a turistáknak, mint Kalüpszó barlangját.
  • Ha eredeti kézműves ékszereket, kerámiákat, üvegtárgyakat, bőrárukat szeretnénk vásárolni vagy csak megnéznénk, hogyan dolgoznak a XXI. századi mesterek, látogassunk el Ta ’Qali falujába. Itt a II. világháborús repülőgép-hangárokból kialakított műhelyekben mi magunk is szemtanúi lehetünk az üvegfújás, ékszerkészítés vagy a kerámiaégetés technikájának.
  • Ha különleges strandon szeretnénk napozni, részt vehetünk egy rövid hajókázáson Comino szigetére, ahol a híres Kék Lagúna kristálytiszta vize fogadja a látogatókat.
  • A Biblia szerint Szent Pál is megfordult Máltán. Róma felé utazva hajótörést szenvedett, de az utasok közül mindenki sértetlenül partot ért. Pál betegeket gyógyított, és sok embert megtérített három hónapos máltai tartózkodása alatt. Ezeket az epizódokat a sziget számos templomának freskóin megörökítették, és Pál alakja nagy tiszteletnek örvend a szigeten.
  • Egykoron (14 ezer évvel ezelőtt) törpeelefántok és törpevízilovak is éltek a szigeten. 1-1,5 méteres magasságúak voltak.

Az alábbi képek jól érzékeltetik Málta különleges hangulatát:

{gallery}malta{/gallery}

Weninger Nóra

Hozzászólások