Október 8-án Kaiser Ottó Testvérvárosok: Budapest-Firenze című fotókiállítása nyitja meg a magyar kulturális események sorát a firenzei Villa Finalyban. Egy nappal később a firenzei San Marco múzeum Michelozzo-könyvtártermében megnyílik a Corvin Mátyás és Firenze című kiállítás, másnap az Uffizi Képtárban a Magyar önarcképek az Uffizi Galériában című tárlat.

Szintén október 10-én a képtárban Medgyesi Zsolt Junior Prima-díjas zongoraművész Liszt-koncertet tart. A Mátyás király korát, a magyar reneszánsz kultúrát és a Mátyást és Lorenzo il Magnificót párhuzamba állító kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) és a vendéglátó San Marco Múzeum közös rendezésében valósul meg. Vitéz Jánoson és Janus Pannoniuson kívül bemutatják azokat a firenzei humanistákat is, köztük Marsilio Ficinót, akik szoros kapcsolatot tartottak a budai udvarral. 

A firenzei tárlathoz az Egyesült Államok, Ausztria, Franciaország, Lengyelország, Németország, Magyarország, Nagy-Britannia, Olaszország, Svájc és a Vatikán harmincöt gyűjteményéből kölcsönöztek műtárgyakat. A január 6-ig látható kiállításon lesznek corvinák, festmények, szobrok, érmek, építészeti töredékek, ötvöstárgyak, majolikák és fegyverek. Kiállítják a Magyar Nemzeti Múzeum féltett kincsét, Mátyás trónkárpitját, amelyet Firenzében szőttek a 15. században és most készült el a restaurálása. A kiállításhoz csaknem négyszáz oldalas olasz nyelvű katalógus készült.

Mátyás király arcmása (Corvina-kódex miniatúrája)

Az Uffizi-képtár évszázadokra visszanyúló történetében ez az első olyan kiállítás, amely a magyarországi művészet egy szegmensének bemutatását vállalja fel” – mondta Fehér Ildikó művészettörténész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem tanára, a kiállítás kurátora. A 16. századtól kezdve a Mediciek, illetve a később megalapított Uffizi Képtár hozta létre a világ legnagyobb önarckép-gyűjteményét, amely jelenleg több mint ezerhatszáz darabból áll. Közöttük huszonhárom mű magyar festő alkotása, ezeket mutatják be önálló kiállítás keretében. Az önarcképek között sok olyan festmény szerepel (Markó Károly, Nemes Eliza, Barabás Miklós művei), amelyek teljesen publikálatlanok, ismeretlenek még a hazai művészettörténészek számára is. “Több portrénak korábban még a létezését sem sejtettük, több éves előkészítő munkálatok, levéltári kutatások eredményeként bukkantunk ezekre” – tette hozzá Fehér Ildikó.

MTI

2013. szeptember 27.

Hozzászólások