A fjerát, vagyis a város napjait a Rabot a velenceiek uralma alól felszabadító Nagy Lajos király tiszteletére 1364. július 21-én hirdette ki a város tanácsa. A rabiak az ünnepséggel egyúttal a város védőszentje, Szent Kristóf előtt is tisztelegnek, akinek csodatévő hatalma mentette meg a várost a helyi legenda szerint.

A középkori ünnepnapok hagyományát 2002-ben elevenítették fel először Rab városában. Azóta az esemény alkalmanként több tízezer turistát csalogató látványossággá nőtte ki magát.

Az eredetihez képest rövidített, háromnapos modern kori fjera idején a zegzugos óvárost múltidéző kosztümökbe öltözött kézművesek, iparosok népesítik be, akik a részben ma is élő hagyományos mesterségeket mutatják be. A mesterek mellett korhű ruhákba bújik a város apraja-nagyja is, este kilenc és éjfél között sajátos, középkori “életképekkel” várják a látogatókat a hangulatos utcákon, udvarokon. A rendezvény leglátványosabb eleme a muzsikusokkal, zászlóvivőkkel tarkított felvonulás és a lovagi torna, amelyen a “vitézek”, helyi hagyományőrző számszeríjászok a “rabi főúr” által adományozott díjért küzdenek.

A több mint 120 éves idegenforgalmi hagyományokkal rendelkező Rab városa az azonos nevű észak-adriai sziget központja, leginkább homokos strandjai miatt közkedvelt.

MTI

2013. július 24.

Hozzászólások