Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Kecskeméti Katona József Múzeum tisztelettel meghívja Önt és kedves családját, ismerőseit a Kulturális Örökség Napjai alkalmából szervezett épületvezetésre és előadásokra 2019. szeptember 21-én, délelőtt 10.00 órára a Rákóczi út 3. szám alatt lévő egykori Városi Kaszinóba, melynek nagyterme jelenleg – a Városháza felújítási munkálatainak befejezéséig – a polgári házasságkötési szertartások helyszíne.

Kecskemét, Városi Kaszinó 1932 körül – Bajtay Ferenc fotója

Köszöntőt mond:

Hörcsök Imre önkormányzati képviselő, az Értékmegőrzési Bizottság elnöke

Előadások:

  • Az egykori Városi (Úri) Kaszinó épülete – ifj. Gyergyádesz László művészettörténész, Móra Ferenc-díjas főmuzeológus, a KKJM Képzőművészeti Osztály vezetője
  • Városi Kaszinó, Kecskemét kulturális életének jeles helyszíne – Hajagos Csaba történész-muzeológus, a KKJM Történeti – Néprajzi Osztály vezetője

A Kulturális Örökség Napjai logója

Jánszky Béla és Szivessy Tibor számos jelentős alkotással (pl. katolikus egyház II. bérháza; művésztelepi épületegyüttes) kötődik Kecskeméthez. Az 1910-es évek elején a város legfoglalkoztatottabb építészei voltak, így őket bízták meg a Városi Kaszinó tervezői feladataival is.

Az 1911 decemberében lakhatási engedélyt kapott épület nem csupán a kaszinó székháza volt, hanem egyben bérház – s Kecskemét új, modern „sugárútjához” igazodva – a földszintjére üzleteket és egy kávéházat is terveztek. A Kaszinó gyakorlatilag egyszerre és egybekapcsolódva épült fel a Gazdasági Egyesület szomszédos épületével.

Kecskemét, Városi Kaszinó 1932 körül – Iványi Grünwald Béla Triptichonja – Bajtay Ferenc fotója

A Városi Kaszinó épülete a szecesszió ideáinak megfelelő, valódi Gesamtkunstwerk csúcsteljesítmény volt, melynek létrehozatalában jelentős szerepe volt a Kecskeméti Művésztelep tagjainak. Kisfaludi Strobl Zsigmond a külső plasztikai díszítéssel, Iványi Grünwald Béla kívül is (a főhomlokzat hármas oromzatára festett, és az azóta elpusztult allegorikus kompozícióival) és belül is (a díszterem órás kandallója fölött elhelyezett pannójával) gazdagította az épületet, míg a színes üvegablakokat minden bizonnyal Jánszky Béla tervei alapján kivitelezhették.

Az enteriőr fő alakítója pedig Falus Elek volt, így ő tervezte 1911-ben a – később számos társadalmi eseménynek helyet adó, jelenleg pedig házasságkötő teremként is funkcionáló – nagyterem dekorációját is a kandallóval és a díszítőfestéssel.

 

 

Hozzászólások