Egy barátom érdekes kérdésekkel bombázott a minap. Arról érdeklődött, hogy milyen a Jupiter vagy éppen a most vizsgált Plútó. Ezért eldöntöttem, hogy mivel sokak számára ismeretlen ez a téma, vagy legalábbis ismereteik részlegesek, megpróbálom összefoglalni, hogy mit is tudunk a Naprendszer külső régióiról.

 

naprendszer2

 

Először tisztáznunk kell, hogy mi az a külső Naprendszer. A Naprendszer övezetes. Belül találhatók a kőzetbolygók, melyek többé-kevésbé a Földhöz hasonlóak. Ilyen a Naptól való távolságuk sorrendjében a Merkúr, Vénusz, Föld és a Mars. A Mars mintegy 220 millió km-re van a Naptól. A Marsot követi a jó 400 millió km-es kisbolygó öv, melyben olyan törpebolygók vannak, mint a Ceres és számos aszteroida. A nagyobbak a Júnó, Vesta, Eros. Ezen túl kezdődik a Naprendszerünk külső része, mely 700 millió km-től egészen kb. 4000 millió km távolságig terjed. Itt foglal helyet a Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz. Ezen túl a legkülső Naprendszer van, a Kuiper öv és az üstökösök zónája.

 

naprendszer1

Jupiter

A külső Naprendszer 4 bolygóját két külön csoportba osztjuk: a gázóriások (Jupiter és Szaturnusz) valamint a jégóriások (Uránusz és Neptunusz). Minderre azért van szükség, mert felépítésük és összetételük alapján a két csoport jelentősen különbözik egymástól. Nézzük először a két gázóriást.

A Jupiter a Naprendszer legnagyobb bolygója. Átmérője 140 ezer km, tömege a Földének 318-szorosa. Több mint 60 holdja van, ezek közül a 4 legnagyobb az úgynevezett Galilei-féle holdak távolságuk sorrendjében: Io, Európa, Ganymedes, Callisto. Ezek a holdak mind 3000 km-nél nagyobbak átmérőjüket tekintve, sőt a Ganymedes a csúcstartó kb. 5000 km-rel. Ő a Naprendszer legnagyobb holdja, nagyobb, mint a Merkúr bolygó. A Jupiternek halvány gyűrűje is van.

 

naprendszer5

Szaturnusz

A Szaturnusz valamivel kisebb, átmérője 120 ezer km, tömege a Földének 95-szöröse. Neki is számtalan holdja van, melyek közül a legnagyobb a Titan, mely még a Merkúr bolygónál is nagyobb, valamivel több, mint 4000 km az átmérője. A Szaturnusz legfeltűnőbb jegye a gyűrűi, melyek jégből és sziklákból, valamint porból állnak. Ezek a gyűrűk úgynevezett főgyűrűkbe rendeződnek, melyeket rések választanak el, bennük alig van anyag. A rések neve: Cassini és Encke-rés.

Most térjünk rá, hogy ez a két bolygó miért egy csoportba tartozik. Azért, mert főként hidrogénből és héliumból állnak. Akad bennük más anyag is, metán, etán, ammónia, de ezek mennyisége csekély. A Jupiter például ezektől az anyagoktól nyeri csíkosságát. A két bolygó szerkezete a következő: A legkülső néhány ezer km gázból álló légkör, mely befelé, a bolygó belseje felé egyre sűrűsödik. A hőmérséklet a felhők tetején még mínusz 140 Celsius fok, azonban lentebb a nyomás és a hőmérséklet is nő. Amikor a nyomás elér egy szintet, akkor a hidrogén folyékony fémes jellegű állapotot ölt fel. Olyasmi lesz, mint a higany.

 

naprendszer6

 

A külső naprendszer szerkezete

Azért nevezik fémes hidrogénnek, mert vezeti az áramot. Ebben a köpenyben elektromos töltések mozognak, amitől a bolygónak erős mágneses mezeje lesz. Itt a hőmérséklet és a nyomás már nagyon nagy. A középpontban a sziklás mag található, mely a bolygóhoz képes kicsi, de a Jupiter esetében is mintegy 10-20 Földtömegű. A Szaturnuszé valamivel kisebb lehet. A középpontban a hőmérséklet elérheti a 20 ezer Celsius fokot is. Tehát téves az az elképzelés, hogy a gázbolygón egyszerűen – mint egy gázlabdán – át lehetne menni.

A Jupiter holdjai közül az Io kénben és szilikátokban gazdag. Rajta az ár-apály súrlódásnak nevezett jelenség miatt nagy vulkánok találhatók, melyek több száz km magasba lövellik az anyagot. Az Európát ezzel szemben jég borítja. Külső rétege fagyott, de alatta folyékony óceán rejtőzhet, melynek vastagsága elérheti a 100 km-t is. Ebben a folyékony sós vízben talán élet is van.

 

naprendszer7

 

Titán-hold

A Szaturnusz legnagyobb holdja a Titan. Azért is különleges és egyedülálló a Naprendszerben, mert vastag nitrogén légköre van. A Titan sziklás magját jégkéreg övezi. Itt a hőmérséklet nagyon alacsony, körülbelül mínusz 170 Celsius fok. Így a jég olyak kemény, mint a kőzet. A metán és etán pedig folyadékként viselkedik, esőként aláhull és tavakat, tengereket tápláló folyókba gyűlik. A legnagyobb ilyen tenger a Kraken mare. A Szaturnusz másik érdekes holdja az Enceladus, mely csak 500 km átmérőjű, mégis a jégkérge alatt folyékony, sós víz van, mely a déli pólusánál gejzírekben tör fel és azonnal megfagy. A jégkristályok hóként hullnak alá.

 

naprendszer8

Uránusz

Most nézzük meg a másik két bolygót, az Uránuszt és a Neptunuszt. Ők a jégóriások. Átmérőjük 51 ezer és 49 ezer km, tehát majdnem egyforma nagyok. Tömegük is hasonló, 14-17 Földtömeg körüli. Összetételükben is hasonlók, főként hidrogén, hélium, de jelentős mennyiségű a metán és a víz. A szerkezetükben különböznek a gázóriásoktól. Nevezetesen a néhány ezer km-es légkör alatt egy köpeny található, mely vizet és szerves anyagokat tartalmaz.

 

naprendszer3

Neptunusz

Legbelül pedig egy kicsiny sziklás mag foglal helyet. Gyűrűik és számtalan holdjuk van. A holdak többsége kicsi, egyedül a Neptunusz Triton nevű holdja nagyobb, 2700 km átmérőjű. A triton jégből és kőzetekből áll. A jég alatt nem csak vízjeget értünk, mivel itt már egyes gázok is jéggé fagynak. Például a Nitrogén is.

 

naprendszer4

Plútó

Érdemes még néhány szót ejteni a törpebolygóvá minősített Plutóról, mely most nagy figyelmet kapott, mivel meglátogatta az Új Horizont szonda. A Plútó mindössze 2300 km átmérőjű, még akkora sincs, mint a Föld holdja. Mégis nagyon érdekes. A sziklás magját víz és más jegekből álló köpeny övezi. Vékony légköre is van. Felszínén pedig nitrogén gleccsereket fotóztak. Ez a gáz itt jéggé fagy a mínusz 200 Celsius fokos hidegben.

 

 

Garzó László dr.

Szerkesztette: Weninger Endréné Erzsébet

 

 

 

 

Hozzászólások