A Külső-Kelenföldi Református templom a szakrális építészet kiemelkedő magyar alkotása. Most újabb legendás helyet mutatunk be a fővárosban.

A templomépítészetben mindig érdekes, ahogy a fénnyel játszanak a tervezők, a fény és a szakralitás kapcsolatának építészeti megjelenítése a spirituális élmény felfokozására a gótikus katedrálisok hatalmas üvegablakain át egészen Le Corbusier Ronchamp-i kápolnájáig, ami egy Szűz Máriának szentelt katolikus zarándoktemplom a francia Ronchamp községben, Belfort közelében. Az 1950 és 1955 között a francia-svájci építész, Le Corbusier tervei alapján felépült templom a modern építészet talán leghíresebb alkotása. Példaértékűsége miatt a modern építészet ikonja.

Nem kell olyan messzire utaznia annak, aki hasonló építészeti bravúrt szeretne látni. Könnyen megközelíthető a Külső-Kelenföldi Református templom, – e legendás építészeti unikum a vallási épületek között.

Amikor először látták, évekkel ezelőtt – akkor még csak távolról –, hosszasan találgatták az arra lakók, mi is lehet ez a furcsán álló szürke hasáb. Valamilyen kutatóközpont, esetleg indulásra kész, titkos űrhajó vagy földre pottyant ufó? Hogy a ’70-es évek fordulóján épült, Szabó István tervezte meghökkentő épület egy templom lenne, nos, erre kevesen voksoltak volna. Ez a különleges építészeti alkotás Budapest valószínűleg legkülönlegesebb szakrális épülete.

A panelek és a kertváros határán, az Ildikó tér közelében áll Budapest talán legfurcsább temploma, amelyik olyan, mintha egész testével az ég felé fordulna. Tervezője Szabó István, aki nyugdíjba vonulását követően idejét és tehetségét a szakrális építészetnek szentelte (Csaba László és Török Ferenc mellett). A Kádár-kori, éppen csak nem tiltott, de nem is nagyon tűrt templomépítés élharcosa, az ő nevéhez kötődik a szocializmus alatt épült első templom is (Mindenszentek temploma, 1977) a Farkasréti temető mellett. Ő a modernista irányvonalat képviseli: nála az elemi tömegalakítás és nem a részletképzés veszi át a főszerepet az épületek alakításában. Jellemző a református épületek egyszerű alakja: az előbbi egy ferde hatszögből, az utóbbi pedig egy csúcsára állított, két oldalt lenyesett kockából jött létre. A fém tartószerkezet a csomópontokban kálvinista csillagokat formál.

Előtörténet:

A Budapest-Külső-Kelenföldi Református Egyházközség önálló élete 1950. január 1-jével kezdődött, amikor a Budapest-Kelenföldi Egyházközségből kiválva megalakult a Budapest-Külső-Kelenföldi Missziói Egyházközség. Az első istentiszteletek már korábban elkezdődtek a Bartók Béla út 141. szám alatti általános iskola tornatermében, majd 1949-től a Bartók Béla út 158. szám alatt, az ottani kovács- és bognárműhelyekből kialakított imaházban. A templom épülete Szabó István Ybl-díjas építész tervei alapján 1981-ben épült, a parókia pedig 1996-ban épült fel.
https://www.kkfref.com/rolunk

A Külső-Kelenföldi Református Egyházközség templomának szokatlan formáját és megoldásait ez a szükségszerűség és az építész ötletessége hívta életre. A síkjára 45°-os szögben megdöntött hatszög alaprajzú épülettömb első pillantásra azokra a rajzokra emlékeztet, ahol a vizuális trükk miatt az agyunk kicsit „kiakad”. Az épületnél használt térrács a korszakban nem volt szokatlan, csak teljesen más épülettípusoknál találkozunk ezzel a megoldással. A leggyakrabban nagy területű csarnokok, kiállítási pavilonok szerkezete készült így (Szabó István pályája során ezeknek nagy mestere volt). Olcsó és gyors megoldás, és a maga nemében látványos is, ha a megfelelő formába rendezik.

A református templomoknál a centrális tér alkalmazása szembetűnő. Ezáltal lehet legjobban megvalósítani a reformátusok prédikáló típusú templom iránti igényét. A gyülekezet az úrvacsora helyszíne köré települ, hallgatja a szószékről a szentleckét, ahogyan régen Krisztust hallgatták követői, ez gazdag szimbolikus tartalommal bír.

Az 1950-ben megalakult egyházközség temploma 1979-81 között épült fel. A helyi legendák szerint a környékbeli lakosok, látva a furcsa vázszerkezetet, megkérdőjelezték templom-voltát. Úgy tűnik, a fővárosiak szeretik a fura hasonlatokat a templomokra, Árkay Aladár szerint a Bertalan városmajori templomát is „Isten betongarázsának” „becézték”.

Az épület tetejét, amire a legtökéletesebb rálátás a környező panelházakból adódik, árnyékolt polikarbonát táblákkal fedték be, így a belső tér éteri fényben fürdik, de nem bántóan világos. Míg kívülről az alumíniumlemezek elfedik, a templomba lépve jól látszik a hófehér rácsos szerkezet, amit semmi nem takar. A királykék csempével borított szószék és a mögötte álló fal visz színt a belső térbe, hogy ne legyen túl steril érzésünk. Kívülről már a nagyobb fák miatt kevésbé meghökkentő az épület, mint építése idején volt, de még így is dobogós helyen van a város legkülönösebb építményei között. A templom melletti hajlított csövekből készült térplasztika (Bartha Zsuzsa alkotása) pedig a templom „harangtornya”, a csövek elektromos működésű harangcsöveket rejtenek.

Most Bódis Krisztián szép fotói vezetik az olvasókat e virtuális templomi sétán. Ha valakiben megszületett a vágy, hogy közelebbről szeretne megismerkedni ezzel a „csodás”  imahellyel, a vasárnapi istentiszteletek, azon belül különösen is a Nyitott ajtó sorozat jó kezdet ebben. Cím: Budapest-Külső-Kelenföldi Református Egyházközség, 1115 Budapest Ildikó tér 1. A templom megközelíthető az M4 metróval, 19-es, 49-es villamossal, és a Kelenföldi Pályaudvarhoz érkező buszokkal (58, 103).

A metrókijárattól balra kell tartani át az Etele téren, és az Etele út, vagyis a Kelenföld városközpont irányába kell indulni. A Somogyi úton átkelve balra a panelházak mögött kell haladni a Vahot utcában, és az első saroknál balra található a templom, az Ildikó utca és a Vahot utca sarkán. A templom épületébe két bejáraton keresztül is megérkezhetünk: a Vahot utca felől, és az Ildikó utca 28. felől.

A templom nem klasszikus kinézetű, mint olvashattuk fentebb, és így, mellette állva is nehéz ráismerni. De ha még valaki ránk is köszön egy „Áldás, békességet”, akkor abszolút biztosak lehetünk benne, ez lesz az 🙂 ! Térjünk be e hajlékba egy imára, egy kis elcsendesülésre, gyönyörködni, élvezni a fények játékát, s a fotózás kedvéért is.

Ne hagyják ki ezt a lehetőséget, töltődjenek lelkileg, s vigyék hírét e nem mindennapi Isten házának!

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

 

 

Hozzászólások