Ez a kérdés az egyik legfontosabb, amikor valamelyik nyugdíj előtakarékossági forma mellett döntünk. Mert nem mindegyik való bárkinek. Mint az élet nagyon sok területén, ebben az esetben is érdemes jó alaposan utánaolvasni az előnyöknek, hátrányoknak és úgy alapjában véve annak, hogy melyik az a forma, ami igazán nekünk való.

Miért van szükség nyugdíjmegtakarításra?

Legfőképpen azért, mert a mostani rendszer nem fenntartható hosszútávon, és az állam által nyújtott nyugdíj finoman szólva sem fogja fedezni a későbbi megélhetésünket, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a sok, munkával telt év után a nyugdíjas éveink már békében és nyugalomban teljenek, mindenféle problémáktól mentesen.

nyugdij elotakarekossag

A mostani felosztó-kirovó rendszer már nagyon recseg-ropog. Rengeteg tanulmány és cikk jelent már meg arról, hogy nem lehet erre alapozni a jövőt. A lényeg, hogy szinte nem lesz a jövőben, aki kitermelje a nyugdíjakat.

Ennek a mostani rendszernek az a lényege, hogy az aktív dolgozók által befizetett járulékokra alapoz. Tehát az egy kardinális kérdés, hogy hogyan alakul a társadalmon belül az aktív dolgozók és a nyugdíjasok aránya. Nyilván az az ideális, ha sok dolgozónak kell eltartania kevés nyugdíjast, viszont a valóságban ez pontosan fordítva van. Sőt, a trendeket megfigyelve egyre több keresőnek kell eltartani majd egyte több nyugdíjast.

Ez miért van így? Erre többféle magyarázat is van. Egyrészt nagyon sok európai országban az a jelenség figyelhető meg, hogy egyre kevesebb gyermek születik. Régebben sokkal jellemzőbbek voltak a többgyermekes családok, viszont ma már kettő vagy egy gyermeket vállalnak a párok, vagy az is jellemző, hogy egyet sem. Ennek az egyik legtipikusabb magyarázata, hogy nagyon drága a megélhetés, és egy vagy több gyerekkel meg pláne jóval nehezebb. Így logikusan csökken azoknak a száma, akik a jövőben majd mint aktív dolgozók lépnek be a munkaerő piacra.

Másrészről az is nagyon tipikus, hogy a legtöbb európai társadalom elöregszik, vagyis egyre több a nyugdíjas, akik hosszabb ideig élnek, mint elődeink. Az egészségügynek, a tudatos életmódnak és a megelőzésnek köszönhetően ma már jóval tovább élnek az emberek, mint akár 100 vagy 200 évvel ezelőtt. Ez azt is jelenti, hogy az államnak több és több nyugdíjast kellene eltartania, és több ideig kellene fizetnie a nyugdíjakat is. Viszont ezt valamiből ki is kell termelni, és itt jön a probléma.

Ezekből is világosan látszik, hogy a mostani rendszer nem fenntartható, így mindenképpen nekünk is lépnünk kell annak érdekében, hogy ne csak az állami nyugdíjra kelljen majd támaszkodni.

Mi tehát a megoldás? Megoldás lehet a nyugdíj előtakarékosság.

Ez az egyik legkedveltebb módja annak, hogy megtakarítsunk a jövőnkre. Ma Magyarországon háromféle olyan megtakarítási forma létezik, amelyeket az állam is támogat adókedvezmény formájában. Ezek a következők: az önkéntes nyugdíjpénztár, a nyugdíjbiztosítás és a nyugdíj előtakarékossági számla.

Kiknek éri meg, és melyik konstrukció?

Az önkéntes nyugdíjpénztár azoknak ajánlott, akiknek a munkáltatója vállalja, hogy fizeti a tagdíjat, valamint emellett csupán olyan 10-12 év van még hátra a nyugdíjkorhatár eléréséig. Ebből adódik, hogy akkor viszont nem ajánlott, ha nekünk kell fizetni a munkáltató helyett, illetve még olyan 15 év van hátra a nyugdíjig.

A nyugdíjbiztosítás akkor ajánlott, ha még legalább 13-15 év van hátra ahhoz, hogy elérjük a nyugdíjas kort, valamint egy magas és stabil hozamot biztosító megtakarítási formára vágyunk. Azonban abban az esetben, ha kevesebb, mint 10 év van még hátra, és jobban preferáljuk az állam által nyújtott gondoskodást, akkor inkább nem ajánlott ez a forma.

Végezetül a NYESZ, vagyis nyugdíj előtakarékossági számla abban tér el a másik kettőtől, hogy ezzel rendszeresen kell foglalkozni. Ez azt jelenti, hogy csak annak szabad ezt választani, akinek van befektetési tapasztalata, és tudja, hogy hogyan kell az értékpapírokkal kereskedni. Logikusan, ha nincs rá időnk, vagy nem értünk hozzá, akkor nem érdemes ezt választani, hanem inkább valamelyik másikat.

Milyen időtávban kell gondolkozni ezekkel a lehetőségekkel kapcsolatban?

A nyugdíjbiztosítás esetében legalább 3 évig kell fizetni, és alapvetően a tényleges nyugdíjkorhatár elérésekor jár le. Viszont itt alapvetően egy biztosításról beszélünk, így nem csak a lejáratkor fizet, hanem például halál vagy legalább 40%-os rokkantság esetén is. Mind az önkéntes nyugdíjpénztár, mind pedig a nyugdíj előtakarékossági számla lejárata a nyugdíjas kor elérésekor jár le, de legalább 10 évig kell fizetni, korábban nem éri meg hozzányúlni.

Mekkorák a költségei az alábbi konstrukcióknak?

Az önkéntes nyugdíjpénztár teljes költségmutatója nagyjából 0,9 és 2,5% között szokott mozogni. A nyugdíjbiztosítás költsége attól függ, hogy mekkora kockázati szintről és mekkora időtávról beszélünk, de általában 1,5 és 4% között szokott alakulni. A NYESZ esetében a költségek 0,2 és 4% között alakulnak, de ez mindig a befektetési alapok költségeitől függ.

Hogyan alakulnak a hozamok?

A hozamokat tekintve teljesen változó a képlet. A nyugdíj előtakarékossági számla hozama alapvetően annak a személynek a szaktudásától függ, aki az értékpapírokkal kereskedik. Nyilván, ha jól forgatják az adott értékpapírokat, akkor a hozam is annál nagyobb lesz. A nyugdíjbiztosításnál az adott eszközalapok teljesítményétől függ a hozam. Az önkéntes nyugdíjpénztár esetén a magyar gazdaság teljesítményétől és így a magyar állampapíroktól függ, hogy mekkora hozamra számíthatunk.

Milyen befektetési formákról beszélhetünk?

Abszolút jogosan merülhet fel a kérdés azzal kapcsolatban, hogy a befizetett tagdíjakkal és összegekkel mit kezdenek ezekben a nyugdíj előtakarékossági formákban. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjakat általában fele-fele arányban szokták álllampapírba és magyar értékpapírokba fektetni. A nyugdíjbiztosításnál befizetett összeget vegyes befektetési alapokba szokták tenni, míg a nyugdíj előtakarékossági számla esetében mind európai, mind pedig haza értékpapírokba.

Emellett mind a három konstrukcióra igaz, hogy az állam megtámogatja. Ezért is érdemes ezeket választani, hiszen ki ne szeretne egy kis támogatást kapni az államtól. Mindhárom esetében évi 20%-os adókedvezmény vehető igénybe. Azonban ennek maximális mértéke eltérő. Az önkéntes nyugdíjpénztárnál maxiumum 150 ezer forint lehet ez az összeg, amelyhez éves szinten minimum 750 ezer forintot kell befizetni.

A nyugdíjbiztosítás tekintetében maximum 130 ezer forint lehet az adókedvezmény mértéke. Ehhez viszont legalább 650 ezer forintot kell fizetni a biztosítónak. A nyugdíj előtakarékossági számlánál van a legalacsonyabb összeg, amely maxiumum 100 ezer forint, és amelyhez legalább évi 500 ezer forintot kell befizetni a NYESZ számlára. Nyilván, ha ezeknél kevesebb az éves befizetés, akkor az adókedvezmény össszege is kevesebb lesz.

Érdemes hát minél hamarabb és minél alaposabban átgondolni, hogy kinek melyik konstrukció éri meg, és annál hamarabb elkezdeni a takarékoskodást a békés boldog nyugdíjas évekre.

 

SZPONZORÁLT TARTALOM

 

Hozzászólások