A körülöttünk levő világ ma nagyon sokszor a sötétség útját járja. Krisztus a Világosság Fia, és a keresztények hivatása követni Krisztust. Ennél fogva mindannyian arra vagyunk hivatva, hogy a Világosság Fiai legyünk. A fény az újjászületés. A Kisjézus születésekor, karácsonykor vajon mi is újjászületünk?

De előbb kezet emelnek rátok, és üldözni fognak benneteket. Kiszolgáltatnak a zsinagógáknak és börtönbe vetnek, királyok és helytartók elé hurcolnak a nevemért, azért, hogy tanúságot tegyetek. Véssétek hát szívetekbe: Ne törjétek fejeteket, hogyan védekezzetek. Olyan ékesszólást és bölcsességet adok nektek, hogy egyetlen ellenfeletek sem tud ellenállni vagy ellentmondani nektek. Kiszolgáltatnak benneteket a szülők, testvérek, rokonok és barátok, s némelyeket megölnek közületek. Nevemért mindenki gyűlölni fog benneteket. De nem vész el egy hajszál sem fejetekről. Kitartástokkal megmentitek lelketeket. (Lukács 21(12-19)

Szembe kell néznünk azzal, hogy a körülöttünk levő világ ma nagyon sokszor a sötétség útját járja. Azok a dolgok jelentik a sötétséget, amelyek azért nem láthatók, mert szégyent keltenek. Az erőszak, a korrupció, a hazugság, a bűn visszavet minket a sötétségbe. Egy férj, aki megcsalja a feleségét vagy elárulja a kapcsolatukat, eltitkolja szégyenletes cselekedetét. A fiának hazudó apa vagy az apának hazudó fiú igazán nem akarja, hogy leleplezzék. A rossz orvos, a hazug ügyvéd, a tisztességtelen politikus, az ittas autóvezető, valamennyien a sötétségben élnek. A fény az, ami leleplez. Ha egy ház piszkos, de a villany le van kapcsolva, az emberek nem veszik észre a gondatlanságot, a tisztaság hiányát. Ám amikor felkapcsolják a villanyt, a piszok elkezdi zavarni őket. Ilyen ma Európa. De ilyen a mai magyar élet is.

Krisztus a Világosság Fia. És a keresztények hivatása követni Krisztust. Ennél fogva mindannyian arra vagyunk hivatva, hogy a Világosság Fiai legyünk. A fény az újjászületés. A tájat csak fényben csodálhatjuk meg. Ha nem homályosítja el látásunkat a piszok. Hogy megértsük, egy rövid történetet mondanék el!

Szeretném elmondani annak a két családnak a történetét, amelyek egymással szemben éltek. Az egyik férj minden egyes alkalommal, amikor hazatért, a feleségét az ablakban találta, amint a szomszédban kiteregetett, kimosott ruhákat nézi. Az asszony fel volt háborodva. Nem értette, miért nem képes a szomszédasszonya először rendesen kimosni, és aztán kiteregetni a ruhákat. Mindezt türelmetlenül, és azzal a szent meggyőződéssel ismételgette, hogy a szomszédasszony rendetlen és koszos. Egy idő után a férj belefáradt a felesége állandó panaszáradatába, és egy egyszerű és világos javaslattal ált elő. Azt mondta a feleségének, hogy pucolja meg a szoba igencsak koszos ablakát, és akkor majd meglátja, hogy nem a szomszédasszony ruhái a szennyesek.

Egyszerű, de mély értelmű tanítást fogalmaz meg a történet. Nem a szomszédasszonynak voltak gondjai a tisztasággal. Nagyon könnyű a mások bűnei felett ítélkezni. A nehézség és gond mindig a másikkal van. A Világosság Fiának lenni annyit jelent, hogy világosságot hozunk az életünkbe, hogy megoldjuk a fájdalmainkat és meggyógyítjuk sebeinket. De ehhez el kell ismernünk a sérültségünket. A történetben az asszony nem is gondolta, hogy az ő ablaka lehet koszos. És ez a nagyon fontos kérdés. Ha nem látom a saját hibáimat, akkor biztosan nem tudom megoldani őket. Az első lépés a felemelkedés irányába az, ha észrevesszük, ha elbuktunk.

Amikor erre gondolunk az adventi időszakban, akkor azzal is szembe kell néznünk, hogy a szobánkon több ablak van. Melyik mennyire koszos? Talán meg kellene tisztítani, hogy világosan tudjunk látni. Mennyire torzult el a látásunk? Nem félünk-e a világosságtól?

 

Görbe László piarista

 

 

Elhangzott a Kecskeméti Televízió Örömhír című adásában 2018. december 4-én.

 

 

Hozzászólások