Majd eszembe jutott, hogy nemrég az egyik barátnőmtől kaptam egy gyönyörű összeállítást az épülő katedrális belső tereiről.

A Heti Válasz egy korábbi számában egy buddhistából katolikussá vált japán szobrászról, Etsuro Sotoo-ról olvastam, aki immár 34 éve farag szobrokat a Sagrada Familia tereibe, ornamentikájába. Ahogy Gaudi beköltözött a Sagrada Famíliába, amikor elkezdődött az építkezés, úgy költözött be Etsuro Sotoo-ba Gaudi, és ő pedig Gaudiba. (1991-ben nyilatkozta ezt magáról).

Gaudi halotti maszkjának másolatából készült mellszobra „nézi”, ahogy dolgozik.

Gaudit elgázolta egy villamos, halála előtt három napig szenvedett. Amikor meghalt, a sok szenvedés ellenére olyan kifejezés ült ki az arcára, mintha egy szép álmot látna. Amióta ezt a halotti maszkot láttam, arra gondolok, hogy amikor befejezem az életemet, én is ilyen arckifejezéssel szeretném átélni. Valóra szeretném váltani azt az álmot, amit szerintem Gaudi a halála pillanatában látott.” (részlet a Heti Válasz cikkéből)

Végül a képek nézegetése közben felidéződött bennem egy emberi szemeket ábrázoló makrofotó-sorozat, valamint egy részlet Coelho-tól.

„…amikor Narcissus meghalt, előjöttek az oreádok, az erdő tündérei, és látták, hogy a forrás édesvizű kis tava sós könnyek kelyhévé változott.
– Miért sírsz? – kérdezték az oreádok.
– Narcissus miatt – felelte a forrás.
– Ó, nem vagyunk meglepve, hogy gyászolod Narcissust – folytatták az oreádok. – Hiszen mi is mindannyian kábultan követtük őt, amerre csak járt az erdőben, de egyedül te csodálhattad meg a szépségét közelről.
– Hogyhogy, Narcissus szép volt?
– Ki tudná ezt nálad jobban? – döbbentek meg az oreádok. – Hiszen a te partodról hajolt a víztükröd fölé nap mint nap!
A forrás egy ideig hallgatott, majd így szólt:
– Narcissust siratom, de hogy szép volt, azt sosem vettem észre. Azért sírok, mert amikor fölém borulva rám vetette pillantását, láttam, hogyan tükröződik szemének mélyén az én szépségem.”
….

„Nemcsak az ember nézi a képet,
A kép is nézi az embert.”

(Hamvas Béla)
….

Isten a mi szemünkön keresztül tekint végtelen Önmagának arra a részére, ami általunk is látható.

Antalffy Yvette

2013. október 8.

Hozzászólások