Hunyadi János a XV. század egyik kiemelkedő magyar történelmi alakja. Származásával kapcsolatban több vélemény is kialakult. A történészek egy része azt állítja, hogy a román eredetű család a XV. század elején Havasalföldről költözött Magyarországra, ahol Zsigmond királytól Hunyad várát kapta hűbérbirtokként. Innen származik a család későbbi neve.

Mások szerint ez nem magyarázza azt, hogy a Hunyadiak nagyon rövid időn belül az ország legnagyobb földbirtokosai és leghatalmasabb főurai lettek. Szerintük Hunyadi János Zsigmond király törvénytelen fia volt, ezért részesült kivételes királyi kegyben. Ez több száz év távlatából már nem bizonyítható, de figyelembe véve azt, hogy Zsigmond igazi reneszánsz uralkodói személyiség volt, nem is zárható ki. Tény, hogy Hunyadi János ifjúkorának nagy részét a királyi udvarban töltötte, először apródként, majd a királyi testőrség tagjaként. Sokat utazott Zsigmond király, majd később császár kíséretében. Ennek köszönhette, hogy megismerkedett a korabeli modern európai hadművészettel (olasz, huszita). Magas országos tisztségeket kapott (szörényi bán, erdélyi vajda), és az 1430-as években már az ország leghatalmasabb bárói közé tartozott. A déli határok védelmében egyre nagyobb hírnevet szerzett a török elleni harcok során. Észrevette, hogy a nehézlovasság támadásával szemben a törökök könnyűlovassága, a szpáhik tehetetlenek. Ez nagy szerepet játszott későbbi sikereiben.

Vajdahunyad vára

1440-ben támogatta a lengyel trónkövetelőt, akit I. Ulászló néven királlyá választottak. Hunyadi János hatalma tovább nőtt, és 1442-ben óriási sikert ért el, amikor legyőzte az Erdélybe betörő nagy török sereget. A csatában a török vezér, Mezid bég is elesett. Még ugyanabban az évben a szultán egy jóval nagyobb sereget küldött Erdély ellen. Hunyadi nem várta be a török betörést, átkelt a Kárpátokon, és Havasalföldön döntő vereséget mért a magáénál jóval nagyobb török seregre. Ez a győzelem nevét egész Európában ismertté tette.

Zsigmond király

Hunyadi győzelme után felmerült a török Európából való kiűzésének a gondolata. Ez indította el a „hosszú hadjáratot” 1443-ban. A pápa pénzügyi támogatása mellett Hunyadi szövetséget kötött a szerbekkel és a havasalföldiekkel. A hadjárat névleges vezetője a király, Ulászló volt, de valódi vezére Hunyadi. Mélyen benyomultak a szultán birodalmába, elfoglalták Nist és Szófiát, de a végső cél, a török főváros, Drinápoly elfoglalása nem sikerült. 1444 elején a sereg visszaérkezett Szegedre. A szultán tíz évre szóló békét ajánlott, megígérte, hogy visszaadja Szerbia függetlenségét és a korábban elfoglalt várakat.

Várnai csata

A béke nem valósult meg, mert a pápa sürgetésére újabb hadjárat indult 1444-ben. Az olasz városállamok (Velence, Genova) nem tartották be ígéretüket, miszerint tengeri haderejükkel megakadályozzák az ázsiai török hadsereg átkelését. Így Várna mellett Hunyadi serege túlerővel állt szemben, amelyet a szultán személyesen vezetett. Bár a csata jól indult, mert Hunyadi nehézlovassága sikert ért el, de a fiatal király meggondolatlanul megtámadta a szultán testőrségét, és életét vesztette. Amikor a sereg meglátta a király fejét a lándzsán, megfutamodott, és ezen Hunyadi sem tudott segíteni. Kalandos úton került haza.

Ulászló halála után az ország király nélkül maradt. A másik trónkövetelő, V. László még gyermek volt, így az ország rendjei kormányzót választottak Hunyadi János személyében, aki 1446 és 1452 között töltötte be ezt a tisztséget. 1448-ban új hadjáratot indított a törökök ellen, de a szerb fejedelem, Brankovics György árulása miatt a rigómezei csata magyar vereséggel ért véget.

Nándorfehérvári csata, a festmény közepén Kapisztrán János

1453-ban az új szultán, II. Mohamed elfoglalta Konstantinápolyt, majd hadjáratot indított Magyarország ellen. 1456-ban óriási sereggel megkezdte Nándorfehérvár ostromát, ami kulcsfontosságú erődítmény volt. A várat Hunyadi sógora, Szilágyi Mihály védte. A pápa elrendelte, hogy délben szólaljanak meg a harangok, és Európában mindenki imádkozzon Magyarországért. Kapisztrán János ferencrendi szerzetes Magyarországra érkezett, és keresztes hadjáratot szervezett. Hunyadi sikeresen áttörte a török hajóhad dunai blokádját, és bejutott a várba. A törökök így két tűz közé kerültek, a várvédők és Kapisztrán keresztesei közé. Súlyos harcok után vereséget szenvedtek, a szultán a hadsereg felszerelésének nagy részét hátrahagyva elmenekült Nándorfehérvár alól. Ez volt Hunyadi János legnagyobb diadala törökellenes harcokban, ami hosszú évekre biztosította a békét Magyarország számára.

Hunyadi János halála

Sajnálatos módon a diadal után vérhasjárvány tört ki a magyar seregben. A járványnak a diadal mindkét hőse, Kapisztrán és Hunyadi is áldozatul esett. Hunyadi János 1456. augusztus 11-én hunyt el Zimonyban. A magyar történelem egyik legnagyobb hadvezére volt, akinek emlékét máig őrzi a déli harangszó.

Hunyadi János szobra Pécsett

Weninger Endre

2014. augusztus 13.

Hozzászólások