Mesék, táncok – A MÁV Szimfonikus Zenekar 2024. február 22-én, a Filharmónia Magyarország szervezésében Kaposváron a Csiky Gergely Színházban, majd másnap, február 23-án, Budapesten a Zeneakadémián – Mesék, táncok címmel – ad hangversenyt Csaba Péter, a zenekar állandó vendégkarmesterének vezényletével és a fiatal, tehetséges hegedűs, Abouzahra Amira közreműködésével.

MÁV Szimfonikus Zenekar – Mesék, táncok

Csaba Péter – MÁV Szimfonikus Zenekar – Fotó: Steirer Máté

MÁV Szimfonikus Zenekar – Mesék, táncok

Csaba Péter karmesterhez nagyon közel állnak Brahms (1833-1897) művei, köztük a magyar táncok, különösen a kevésbé ismert darabok. Manapság legtöbbször az 1., az 5. és a 6. magyar táncot játsszák a koncerttermekben, a MÁV Szimfonikus Zenekar február 22. és 23-i hangversenyein azonban megismerkedhet a közönség a kevésbé ismert No. 17 – 21-es darabokkal is.

Brahmsot Reményi Ede hegedűművész ismertette meg a kor magyar zenéjével. Bár, mint Lakatos István: Magyaros elemek Brahms zenéjében című, 1935-ben Kolozsvárott megjelent tanulmányában írja, már gyermekkorában a hamburgi matrózkocsmákban is igen népszerű volt a magyar eredetű zene. Brahms huszonegy magyar táncot komponált, eredetileg zongorára négy kézre, az első tízet 1869-ben, a következőket 1880-ban.

Lakatos István említett tanulmányában a következőket írja: „Mik ezek a magyar táncok tulajdonképpen? Cigányzenekaroktól játszott népdalok és műdalok, melyeket igen szerencsésen és magyarosan tudott hangszerelni. Bizonyos, hogy egyik-másik melódiát ő költötte vagy hallotta, és a feljegyzett dallamokat ügyesen átalakította.”

Az est folytatásában Henryk Wieniawski (1835-1880) I. Hegedűversenye csendül fel. Wieniawski híres hegedűművész volt, és kitűnő művekkel gazdagította a hegedű és a vonós kamarazene irodalmát. Első hegedűversenyét 1853-ban, 18 évesen komponálta, amelyet Lipcsében mutattak be. A három tételes mű zenéje tökéletesen beleillik korának stílusába. Leginkább talán Mendelssohn hatása érződik rajta, de jól felismerhető szerzőjének szláv zenei anyanyelve is.

A Hegedűverseny szólistája Abouzahra Amira, aki 2005-ben született magyar-egyiptomi családban. Szülei neves zongoraművészek. 4 éves korában kezdett hegedülni, öt évesen már nyilvánosan szerepelt. 2017-ben a Magyar Televízió Virtuózok című tehetségkutató versenyén korosztálya első díját nyerte. Fellépett hazájában, Németországban, Európa több nagyvárosában, továbbá Ománban és természetesen számos alkalommal Magyarországon, többek között a MÁV Szimfonikusokkal is.

MÁV Szimfonikus Zenekar – Mesék, táncok

Abouzahra Amira – Fotó: Andrej Grilc

Csaba Péter karmester jelenlegi hazája Franciaország, műsoraiban előszeretettel mutatja meg a francia zene kincseit is. Az est második részében Maurice Ravel két műve hangzik el. Elsőként a Lúdanyó meséi című táncjátéka, amit négykezes zongoradarab formájában komponált 1908-ban, eredetileg egy baráti család két gyermeke számára.

Minden nép mesekincsében szerepel egy jellegzetes, visszatérő mesemondó figura, a franciáknál ilyen az öreg lúdanyó. Vele mondatja el Ravel az ismert, sok változatban létező régi meséket, melyeket Perrault, d’Aulnoy grófnő és Beaumont a XVII. és XVIII. században leírtak.

Ravel egészen kis zenekart használ e művében, néhány fúvóssal és ütőssel. A zene mindvégig áttetsző, pasztell-színű, de a hangszínek végtelen és gyönyörű színskáláját alkalmazza.

A műsor zárószámaként Ravel, La Valse (A keringő) című darabja hangzik el.  Az a tánc, amely ifj. Johann Strauss fénykorában meghódította és megszédítette a világot. Valósággal mágikus erőt tulajdonítottak neki, komolyan hitték, hogy hipnotikus hatása van. Ravel ezt a jelenséget igyekezett megragadni.

Az általa újrateremtett keringő természetesen nem egy újabb, posthumus Strauss-valcer, nagyon is saját témái, harmóniái és főleg saját zenekari hangszerelése szólal meg e műben, de a ritmus és a tánc önkívületig való fokozásával hódol a valcer szellemisége előtt. A La Valse bemutatója 1919-ben volt hatalmas sikerrel.  Érdekesség, hogy a megrendelőnek, a párizsi Orosz Balett vezetőjének, Gyagilevnek nem tetszett, és a bemutató után megszűnt a kapcsolata a zeneszerzővel.

Jegyek a Zeneakadémiára: ITT

MÁV SZIMFONIKUS ZENEKAR – MESÉK, TÁNCOK

  • Kaposvári Csíky Gergely Színház – 2024. február 22.
  • Budapest Zeneakadémia – 2024. február 23.

Közreműködik: Abouzahra Amira – hegedű

Vezényel: Csaba Péter

MÁV Szimfonikus Zenekar – Mesék, táncok – Műsor:

  • Brahms: Magyar táncok Nr. 1
  • Wieniawski: 1. Hegedűverseny, fisz-moll, op. 14
  • Ravel: Lúdanyó meséi
  • Ravel: La Valse

……

MÁV Szimfonikus Zenekar – Mesék, táncok

Csaba Péter – Fotó: Rózsa Zsuzsanna

CSABA PÉTER karmester

1952-ben született Kolozsvárott. Hegedű, zeneszerzés és karmesteri tanulmányait a bukaresti Porumbescu Zeneakadémián fejezte be. Több nemzetközi versenyen ért el értékes helyezést (pl. Paganini Verseny, Genova) és évtizedeken keresztül rendszeresen hangversenyezett, mint hegedűművész. Néhány évvel később sikerrel mutatkozott be karmesterként is.

Világjáró muzsikus, több mint 80 országban lépett már színpadra. 1983 óta Franciaországban, Lyonban él, a Solistes de Lyon és a finn Virtuosi di Kuhmo Kamarazenekarok alapítója és karmestere, a svédországi Lappföldi Fesztivál és Musica Vitae zenekar művészeti igazgatója is volt.

Fiatal zenei tehetségek támogatását célzó kezdeményezését Svédország után Spanyolországban fejlesztette tovább, a santanderi Ecuentro de Música Y Academia fesztivál keretei között. E munkája révén sok kiváló ifjú muzsikusnak (köztük több magyarnak is) volt alkalma bemutatkozni. Svédországi tevékenységének elismeréseképpen 2002-ben a Svéd Királyi Akadémia tagjává választották.

A Lyoni Zeneművészeti Főiskola professzora és zenekari osztályának vezetője. 1994-től 2010-ig a Besancon-i Szimfonikus Zenekar igazgatója és állandó karmestere. Számos lemezfelvétele készült, 1994-ben Finnországban készült Sibelius-lemeze az USA-ban elnyerte Az év legjobb felvétele címet. Sok kortárs zeneszerzővel dolgozott együtt, mint például Krzysztof Penderecki, Alfred Schnittke, Henry Dutilleux, Sofija Gubajdulina, Kurtág György, akik közül sokan ajánlották neki kompozícióikat. A nemzetközi és a magyar zenei élet számos kiválóságával lépett pódiumra.

2017-ben a francia köztársasági elnök a Francia Becsületrend Lovagja címmel tüntette ki Csaba Pétert. Finnországban pedig a „Finn Fehér Rózsa Lovagrend” kitüntetésben részesült a finn zene és művészet terén végzett kiemelkedő tevékenységéért.

2012-től 2019-ig a MÁV Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője és vezető karmestere volt, jelenleg a zenekar állandó vendégkarmestere.

 

Hasonló cikkeink