Reméljük, nem kéreti soká magát a Tavasz, s ajándékait: napsütés, madarak, rügyek, virágok hamarosan elénk tárja. Mit is kell tudnunk erről a hónapról? Március az év harmadik, 31 napos hónapja a Gergely-naptárban. Március nevét Marsról, a háború római istenéről kapta. Az ókori Rómában szerencsét hozónak tartották, ha a háborút ez idő tájt indítják. A 18. századi nyelvújítók szerint a március: olvanos. A népi kalendárium böjt máshavának (vagy másképpen böjtmás havának) nevezi. Megszokott neve még a kikelet hava.

honapsorolo

Az erdőszéli fák között kopog
s tavasz-hívót rikolt a tarka-harkály;
alattunk száraz ág s levél ropog,
éhes tavaszi tűznek jó takarmány.

Ott fenn a réteken még szerteszét
a napnak ellenálló hódarabkák,
mintha vetkőző szórta volna szét
mindenféle ruhadarabját.

Hallod, hogy kántál a rigó!
A hegyekben most bújnak ki a medvék,
s a park Flórája – válla, mint a hó –
nyírfák között épp emelinti leplét.

(Jékely Zoltán: Tavasz-hívó)

Jeles napok márciusban:

március 08. Nőnap
március 10. A székely szabadság napja
március 15. Nemzeti ünnep
március 20. Nap-éj egyenlőség; a csillagászati tavasz kezdete
március 22. A víz világnapja

honapsorolo

Március – népi mondóka

Gergely-napi szél
Szent György napig él.
József kezessége
Jó év kedvessége.
Fehér Nagycsütörtök
Indán sül meg a tök.
Márciusi por fűnek jó,
Neki fáj márciusi hó.

Az elnevezés a latin Martius hónapnévből ered. Annyit tesz: Mars (isten) hava. Rómában az ősidőkben az év kezdő hónapja volt, megfelelően a mediterráneumban elterjedt tavaszi – napéjegyenlőségi — évkezdési szokásnak. Az ősi Róma a tavasz-újévet március Idusán, holdtöltekor ünnepelte. Március 14-én kergették ki a városból az elmúlt évet jelképező, agg Mamurius Veturiust (vö. „télkiverés”, „télkihordás”), és másnap köszöntötték az év megújulásának istennőjét, Perenna „anyát”. Anna Perenna ünnepe később amolyan „marciális” jellegű tavaszköszöntő népünnepéllyé vált.

Március régi magyar neve Böjtmás hava. Az elnevezés arra utal, hogy március a böjt második hónapja. A nagyböjt java többnyire valóban márciusra esik. Hónapunkat nevezték Kos havának is a március 21-ével kezdődő új csillagászati év első hónapjáról.

Márciust – mint Ripától tudjuk ,– régente tüzes ifjú személyesítette meg (a Kos eleme a csillaghitben a tűz volt). Marshoz illően sisakban, vörös és fekete ruhában ábrázolták, vállán szárnyakkal. Jobbjában a Kos jelét tartotta virágkoszorúban, baljával serleget emelt, színültig töltve a mediterrán tavasz terményeivel. Az allegorikus alak antik előképe vasba öltözött katona volt, lándzsával, pajzzsal. Ez Marsot, illetve a hónapra jellemző teendőt, a hadba vonulást jelképezte.

A mezőgazdasági tennivalók szerint is ábrázolták márciust. Szintén ifjú képében, amint épp szőlőt kapál, – szemben a szőlőt metsző, agg februárral –, mellette a lova, mely a tavaszi napéjegyenlőséget jelképezi. ITT olvashatunk róla többet. 

A kiskerti tennivalók adnak a levegőzésre, szabadban való mozgásra lehetőséget. Átültethetjük friss virágföldbe a szobai növényeket is. Megkezdődik a szőlők nyitása, aztán a metszés, karóigazítás. Március elején a legsürgősebb feladat a gyümölcsfák, a díszfák és díszbokrok, a szőlőoltványok és a rózsatövek ültetése. De ne feledkezzenek meg ezek alapos megöntözéséről sem, mert folyamatos és bőséges vízellátás nélkül a csemeték nem gyökeresednek meg.

honapsorolo

Sok munkát követelnek ilyenkor az idősebb, termő gyümölcsfák. Ezek törzsét és vastagabb ágait a kertészek a téli, kellemesebb időjárású napokon szokták megtisztogatni a felváló kéregpikkelyektől, amelyek alatt a kártevők tojásainak és a gombás betegségek spóráinak a tömege telel át. Most a koronaritkítás ideje következett el, amikor a sűrűn álló, az egymást keresztező és egymással rivalizáló ágrészeket és vesszőket kell tőből kimetszeni.

Csak így érhetjük el, hogy minden gyümölcsöt elegendő napsütés érjen, és ízletes termést hozzanak létre. Március második felében kell elvetni az átmeneti lehűlést is elviselő zöldségfélék (zöldborsó, sárgarépa, petrezselyem, pasztinák) magját, és ilyenkor célszerű ültetni a vöröshagyma dughagymáit és a fokhagyma gerezdjeit is.

honapsorolo

Ekkor van az évelő virágok ültetésének és a tearózsa bokrok metszésének az optimális ideje is. Kedvező idő esetén már a szabadba lehet vinni a fagymentes helyen teleltetett növényeket, pl. a leandereket, pálmafákat. A tavaszi munkálatokról Bálint gazdától ITT olvashatunk. 

Tegyenek nagy sétákat, de ne feledjék: a tavaszi vadvirágok egy része védett. Például a hóvirágot nem szabad leszedni. Ismerik az indiai mondást? „Akinek tetszik egy virág, – leszedi. Aki szereti a virágot, – az tövén hagyja, megöntözi.” Manapság inkább készít róla egy fotót…

honapsorolo

 

A nőnapra azért Valamennyiüknek illatos meglepetést kívánunk!

“Ha Isten a nőt a férfi urává akarta volna tenni,
Ádám fejéből vette volna.
Ha rabszolgájává, a lábából.
Ámde oldalából vette, mert élettársává,
egyenlő párjává akarta.”
(Szent Ágoston)

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

 

 

 

 

Hozzászólások