Nevét szorosan össze szokták kapcsolni a másik nagy Afrika-kutatóval, Livingstone-nal, bár csak néhány hónapot töltöttek együtt. Ezután Stanley volt az, aki befejezte az egyenlítői Afrika felderítését, így a fekete kontinens utolsó nagy felfedezőjének tekinthetjük.

 

istanls001p1

 

1841-ben született a walesi Denbigh-ben, eredeti neve John Rowlands. Születésekor anyja (Elizabeth Parry) 18 éves volt. Szülei nem voltak házasok, apját Stanley soha nem ismerte. Elképesztően nehéz gyermekkort élt át. Anyja elhagyta, és ezután még öt gyermeket szült, de házasságban csak egyet. Stanley-t ezután anyai nagyapja, Moses Parry nevelte, de ő meghalt, amikor a gyermek még csak öt éves volt. Ezután rövid ideig unokatestvére családjában élt, majd a Dickens regényeiből jól ismert dologházba került, ahol sok megpróbáltatáson ment keresztül. 15 éves koráig maradt ott, majd egy állami elemi iskolában diáktanárként dolgozott.

 

stanley11

Dologház Angliában

1859-ben nagy elhatározásra jutott. Amerikába utazott és New Orleans-ban szállt partra. Itt végre rámosolygott a szerencse. Munkát kapott egy gazdag kereskedőnél, Henry Stanley-nél, aki gyermektelen lévén fiaként támogatta őt. A későbbi nagy felfedező annyira tisztelte, hogy a továbbiakban a kereskedő nevét vette fel. Az amerikai polgárháború kitörésekor (1861) Stanley-t először a déli hadseregbe sorozták be. 1862-ben fogságba esett, és ezután az északi hadseregben szolgált, de csak rövid ideig, mert súlyos betegsége miatt leszerelték. Felépülése után a haditengerészethez került.

 

stanley6

 

A háború után kezdte meg újságírói pályafutását. Először egy katasztrofális utat tett az Ottomán Birodalomba, ahol börtönbe került, és csak nehezen szabadult. 1867-ben Tappan ezredes felkérésére részt vett az Indián Békebizottság munkájában, amely a rezervátumok helyzetét vizsgálta. Nagy fordulópontot jelentett életében, amikor James Gordon Bennett szerződtette a New York Heraldhoz, és a lap tengerentúli tudósítója lett. 1869-ben azt a megbízást kapta az újság tulajdonosától, hogy kutassa fel a híres felfedezőt és misszionáriust, Livingstone-t Afrikában, aki már évek óta nem adott életjelt magáról. Stanley állítása szerint az újság korlátlan hitelt biztosított számára az expedíció megszervezésére.

 

stanley2

 

Stanley 1871-ben érkezett Zanzibárba, ahol kiválóan felszerelt csapatot állított össze (200 teherhordót vitt magával). Ennek ellenére a 700 mérföldes út során sok nehézsége akadt. Telivér lova a tse-tse légy csípése következtében elpusztult, több teherhordója megszökött vagy trópusi betegségben meghalt. Stanley-t már ekkor vádolták azzal, hogy túl gorombán bánik a bennszülöttekkel. Egyik kortársa, Sir Richard Burton, a híres utazó szerint nem becsülte őket többre a majmoknál. Mások szerint viszont Stanley nem volt durvább a bennszülöttekkel, mint a többi utazó.

 

stanley3

Henry Morton Stanley visszaemlékezése: “Hogyan találtam meg Livingstone-t?”

Végül 1871-ben egy, a Tanganyika-tóhoz közeli bennszülött faluban, Ujijiben megtalálta Livingstone-t. A két férfi barátságot kötött egymással, és együtt szerveztek kutatóutakat. Megállapították, hogy nincs kapcsolat a Tanganyika-tó és a Nílus között. Miután nem tudta rábeszélni Livingstone-t, hogy térjen vissza Angliába, 1872-ben Stanley távozott. Soha többé nem találkozott Livingstone-nal, aki a következő évben meghalt.

 

stanley7

Henry Morton Stanley expedíciója a Kongón (1874-1877)

1874-ben Stanley újabb expedíciót szervezett Afrikába a New York Herald és az angol Daily Telegraph támogatásával. Jól felszerelt, 350 fős csapatával elérte a Viktória-tavat. Mindkét nagy tavat (Viktória, Tanganyika) sikerült feltérképeznie, és bebizonyította, hogy nincs kapcsolatuk a Kongó folyóval. Így szárazföldi úton jutott el a Kongó felső folyásához. Livingstone-nal ellentétben nem volt békés a kapcsolata a bennszülöttekkel, legalább harminc alkalommal kellett fegyverrel fellépnie ellenük. Erről később beszámolt a Sötét kontinensen keresztül című könyvében, ahol azt írta, hogy a vadak csak az erőt, a hatalmat, a bátorságot és a határozottságot tisztelik.

 

stanley4

Stanley a bennszülött teherhordók között

A bennszülöttektől a Bula Matari (Sziklatörő) nevet kapta. A Kongó folyását követve 1877-ben elérte az Atlanti-óceánt. Ezzel sikerült felderítenie az utolsó ismeretlen területet is Afrikában. Az út ezer napig tartott, és 365 emberéből csak 114 maradt életben. Stanley volt az egyetlen európai túlélő. Az expedíció emlékére Stanley nevét sokáig egy nagy vízesés őrizte meg a Kongó folyón, de ezt a közelmúltban átkeresztelték. (Boyoma: 60 méter magas és vízhozama nagyobb a Niagaráénál.)

 

stanley10

Stanley-vízesés, ma Boyoma-vízesés

Stanley ezt követő afrikai útjaihoz II. Lipót belga király nyújtott támogatást. Viszonzásul a felfedező segített az uralkodónak a Kongó Szabad Állam megszervezésében. Ennek látszólagos célja a nyugati civilizáció és a kereszténység terjesztése volt Afrikában, valójában kialakult a későbbi Belga Kongó, vagyis gyarmatosították a Kongó vidékét. Stanley másik nagy akciója az Emin pasához vezetett mentőexpedíció volt. Ekkor zajlott a hírhedt mahdista felkelés Szudánban, amit az angolok sokáig nem tudtak leverni. Emin pasa Dél-Szudán kormányzója volt, és magára maradt. Stanley 1886-ban indult el, hogy segítséget vigyen neki. 1888-ban el is jutott a pasához, és közben olyan jelentős felfedezéseket tett, mint az Edward-tó és a Ruwenzori hegység. 1890-ben tért vissza Eminnel együtt, de az expedíciónak nagy veszteségei voltak.

 

stanley5

Henry Morton Stanley és felesége, Dorothy Tennant

Stanley 1895-ben képviselő lett az angol parlamentben, és 1900-ig volt a Ház tagja. 1899-ben a királynő lovaggá ütötte, így ettől kezdve Sir Henry Morton Stanley lett a neve. Feleségül vette Dorothy Tennant-t, egy walesi művésznőt, de gyermekük nem született. Örökbe fogadtak egy fiút, Denzilt, aki 1954-ben a Stanley hagyaték háromszáz darabját a belgiumi Királyi Közép-Afrika Múzeumnak adományozta. A nagy utazó 1904-ben halt meg Londonban. Pirbright-ban (Surrey) temették el a Szent Mihály templom sírkertjében. Sírját egy nagy gránittömb jelzi azzal a felirattal:

Henry Morton Stanley, Bula Matari 1841-1904.

 

stanley9

 

Stanley volt talán az utolsó nagy XIX. századi Afrika-utazó. Ő volt az, aki megoldotta az utolsó rejtélyt Afrikában, a Kongó folyását. Sok vád érte a bennszülöttekkel való bánásmódja miatt. Kétségtelen, hogy ebben különbözött Livingstone-tól, és nem tekintette egyenrangúnak a feketéket az európaiakkal. Számára alacsonyabb rendű fajt képviseltek, de ebben sajnálatos módon legtöbb kortársa is egyetértett. Expedíciói során hihetetlen kitartásról, akaraterőről és bátorságról tett tanúbizonyságot. Mindenképpen örökre beírta a nevét a legnagyobb Afrika-kutatók sorába.

 

 

Weninger Endre

Szerkesztette: Weninger Endréné Erzsébet

 

 

 

Hozzászólások