Magyarország első egyetemét 1367-ben alapították Pécsett, mely mindössze néhány évtizedig működött, mégis az európai kultúrkör egyik legjelentősebb intézményének létrehozását jelentette. A régészeti feltárásokat követően rekonstruálták a Középkori Egyetemet, a felújított műemléket 2014. március 18-án adták át a közönségnek.

Evlia Cselebi török történetíró leírása alapján az egyetem helyét a székesegyház körüli épületekben feltételezték. Dr. Sándor Mária és dr. Gerő Győző ásatásai során kerültek elő Pécsett a székesegyház mögött a várfalhoz tapadó épületmaradványok, rendkívüli értékű szobrok, amelyek igazolhatják a feltételezéseket, hogy a XIV. században ezen a helyen volt a magyar egyetemi oktatás bölcsője.

Az 1967-ben meginduló feltárások során – amelyek rövidebb-hosszabb szünetekkel egészen 2010-ig tartottak – került elő a Sándor Mária által a középkori egyetemmel azonosított épület, valamint az egyetem épületétől nyugatra elhelyezkedő, írott forrásokból is ismert Aranyos Mária-kápolna, amelyet 1355-ben alapított Miklós püspök (1346-60). Az ásatás során megállapítható volt, hogy a kápolnát temetkezőhelyül is használták. A feltárt síremlék helye és faragványainak a XIV. század második felére keltezhető stílusa egyértelművé tette, hogy a reprezentatív baldachinos síremlék az egyetemalapító Vilmos püspöké volt.


A most feltárt épületegyüttes egy 19 méter hosszú és 6 méter széles nagyteremből („magna aula”) és ettől keletre, valamint nyugatra egy-egy kisebb teremből áll. A feltárt épületektől függetlenül könnyen lehet, hogy több helyszínen is folyt az oktatás, ám a jól látható oktatói helyszíneket tartják alkalmasnak a kutatók arra, hogy méltóképpen a nagyközönség elé tárják.

A feltárás különleges jelentősége arra a meggondolásra késztette a régészeket és az építészeket, hogy az emlékeket a történeti hitelességet messzemenőkig őrizve egy olyan védőépületben kell bemutatni, amely egyben otthona is lehet az ásatás során előkerült gazdag leletanyagnak. A védőépület Schőner László és Schőnerné Pusztai Ilona tervei alapján készült.


Magyarország első egyeteme, a pécsi studium generale alapítólevelét V. Orbán pápa 1367. szeptember elsején írta alá Viterbó-ban. Különlegességnek számított, hogy az egyetemet nem a királyi székhelyen hívták életre. Ennek oka elsősorban az volt, hogy a pécsi püspök, Vilmos (1361-74) vállalta az intézmény fenntartását, s ily módon elnyerte Nagy Lajos király támogatását és a pápai jóváhagyást. A pécsi egyetemen római és kánonjogot, valamint filozófiát oktattak. A teológiai fakultást V. Orbán papa nem engedélyezte.

Pécs valóban a középkori Magyarország leggazdagabb városai közé tartozott, a pécsi püspök tizedbevételeit egyedül az esztergomi érseké múlta felül. Pécs kiválasztása azért sem lehetett véletlen, mert püspöke a német származású Koppenbachi Vilmos volt (1361–1374), aki a prágai egyetemet alapító német-római császár, IV. Károly környezetéből került a magyar király udvarába. Számos alkalommal teljesített diplomáciai küldetést királya számára, a pápai udvarban is többször megfordult. Joggal feltételezzük, hogy ő lehetett az ötletadó Lajos király számára, egyben a közvetítő a pápai udvar felé, és nem utolsósorban pécsi püspökként a megfelelő anyagi eszközök is rendelkezésére álltak.


Vilmos püspöknek az alapításban játszott meghatározó szerepére utal, hogy mindjárt az egyetem alapítását követően Pécsre tudott „csábítani” egy igen neves jogtudóst, Galvano di Bolognát. A „csábítást” a szokásosnál lényegesen jobb anyagi feltételek jelentették: a 600 aranyforint évi fizetés, amelyhez Ürög falu 70 forintnyi tizede és pécsi lakás járult. Minderre bizonyára szükség volt, hogy a neves professzor otthagyja Bolognát Pécs kedvéért. Az új egyetemet pedig vonzóvá tette az ismert jogtudós jelenléte. Galvano di Bologna pécsi működése nem lehetett hosszú életű, bár pontos adataink nincsenek róla. 1374-ben – valószínűleg Vilmos püspök halálát követően – visszatért Bolognába.


A Középkori Egyetem megtekinthető egyénileg és csoportosan is tárlatvezetéssel: péntek, szombat, vasárnap 10,12,14 és 16 órakor induló idegenvezetéssel.

Forrás: Zsolnay Örökségkezelő Nkft.

2014. március 20.

Hozzászólások