A X. század válságos időszak volt a magyarság számára. A Kárpát-medencébe érkező magyarok számos rablóhadjáratot vezettek Itáliába és Nyugat-Európába, amelyeket a történetírás kalandozásoknak nevez.

sarolt7

Az augsburgi csata

A hadjáratok félelmetes hírnevet szereztek őseinknek, Nyugat-Európa azért imádkozott, hogy Isten óvja meg őket a magyarok nyilaitól. Amikor azonban létrejött a Német-Római Birodalom és a nyugatiak kiismerték harcmodorunkat, a magyarok katasztrofális vereséget szenvedtek a 955-ös augsburgi csatában. Innentől kezdve a magyarság léte került veszélybe, mert két keresztény nagyhatalom (a Német-Római Császárság és a Bizánci Birodalom) közé került.
A X. században Magyarország nem volt egységes állam. A fejedelem nem uralta az egész országot, egyes törzsfők országrésznyi területet tartottak uralmuk alatt. Ezek egyike volt az erdélyi Gyula (egyes források Zsombor néven említik).

Az ő leánya volt Sarolt, a későbbi fejedelemasszony. Születésének pontos dátumát nem ismerjük, valószínűleg 950 körül született. Nevének jelentése „fehér menyét”. Apja kapcsolatot épített ki Bizánccal, így Saroltot a keleti egyház rítusa szerint már házassága előtt megkeresztelték. Sarolt a keresztségben nem kapott új nevet. A nagy egyházszakadás (1054) csak később történt meg, de a keleti és nyugati egyház között egyre nagyobb volt az ellentét.

sarolt3

Géza fejedelem

972-ben halt meg Taksony fejedelem, akit fia, Géza követett. Géza válaszút előtt állt, megértette, hogy a pogány Magyarországnak nincs létjogosultsága egy keresztény Európában. Itthoni helyzetét is meg kellett szilárdítania, szövetségesekre volt szüksége. 970 körül vette feleségül Erdély nagy hatalmú urának lányát, az ekkor már keresztény Saroltot.

A kortársak nagyon szép asszonynak írták le Saroltot. Ugyanakkor az egyik krónikaíró, Merseburgi Thietmar férfias jellemét emeli ki, szerinte a szép nő férfi módra ülte meg a lovat, vadászott, és agresszív természete volt. A krónikás szerint egyszer hirtelen haragjában meg is ölt egy embert. Nem biztos, hogy ez megtörtént, de az valószínű, hogy az erélyes asszony mindenben segítette férjét az ország kormányzásával kapcsolatban.

sarolt1

Szent István születése a Képes Krónikából

Géza megkezdte a kereszténység terjesztését Magyarországon. 973-ban követeket küldött Quedlinburgba, a birodalmi gyűlésre, és hittérítőket kért Ottó császártól. A kereszténység terjesztése nem volt könnyű feladat. Gézát a krónikák kegyetlen emberként ábrázolják, akinek kezéhez sok vér tapadt. Ez azt jelentette, hogy meg kellett törnie a pogány törzsfők ellenállását. Ebben a munkában Sarolt kétségtelenül komoly támasza volt a fejedelemnek.
A házaspárnak több gyermeke született. A krónikák alapján négy leányt és egy fiút azonosíthatunk. Vajk, a későbbi Szent István 975 és 980 között születhetett. A keresztségben az első vértanú, István nevét kapta. Géza is megkeresztelkedett, de nem biztos, hogy lélekben is keresztény lett.  A krónikákban arról is olvashatunk, hogy Sarolt nem csak az országot, hanem a férjét is irányította. Ez arra utalhat, hogy Géza egészsége uralkodása utolsó éveiben rosszabbodott, így a nálánál fiatalabb Sarolt átvette az ország irányítását.

sarolt5

Vajk (István) megkeresztelése

Géza 997-ben halt meg. A keresztény öröklési rend szerint (primogenitura) fiának, Istvánnak kellett követnie. A pogány szokás szerint (szeniorátus) viszont a fejedelem törvényes utódja a család legidősebb férfitagja volt. Ennek alapján a Somogy nagy részét uraló Koppány magának követelte a hatalmat. Egy másik pogány szokás szerint (leviratus) Koppány az elhunyt uralkodó feleségét, Saroltot is magának követelte. A harcban Koppány vereséget szenvedett, és egy Veszprém közelében vívott csatában életét vesztette. Jól ismerjük ezt a történetet az István, a király című rockoperából, amely szerint István hajlik a megbocsátásra, de Sarolt követeli Koppány felnégyelését. Sarolt jelleméből arra lehet következtetni, hogy ennek van igazságalapja. A fejedelemasszonyt bizonyára sértette, hogy Koppány őt asszonyának akarta, és ezért bosszút akart állni. Tény, hogy Koppány testét felnégyelték, és a négy legnagyobb vár fokára szegezték.

sarolt2

Koppány legyőzése

Nincs tudomásunk Sarolt halálának pontos idejéről. Lengyel források szerint Géza másodszor is nősült, és egy lengyel hercegnőt, Adelhaidot vett el feleségül. Ezt egyetlen magyar forrás sem igazolja. Sarolt valószínűleg 1000 körül halhatott meg, mert nincs tudomásunk arról, hogy fia mellett részt vett volna az ország irányításában.

sarolt6

Éder Enikő Sarolt szerepében a Kolozsvárott bemutatott István, a király című darabban

Sarolt olyan időszakban volt az ország fejedelemasszonya, amikor Magyarország léte forgott kockán. Bár forrásaink szűkszavúak, megállapíthatjuk, hogy Sarolt méltónak bizonyult feladatához egy olyan korban, amikor a nők kevés politikai szerepet vállaltak. Aktív részese volt annak a küzdelemnek, amelyet férje, Géza és fia, Szent István sikeresen vívott meg a magyarság fennmaradásáért a Kárpát-medencében.

Weninger Endre

Hozzászólások