Amint a neve, Bajor Gizella is mutatja, nem magyar származású volt, de első királyunk feleségeként nagy szerepet játszott hazánk történelmében, és több mint negyven évig élt Magyarországon.

gizi02

Gizella 980 körül született Civakodó Henrik bajor herceg és Gizella burgundiai hercegnő gyermekeként. Kolostorban nevelkedett, és Szent Wolfgang bencés rendi szerzetes hatására alakult ki mély vallásos meggyőződése. Ez egyébként családi hagyomány is volt, húga, Brigitta apáca lett, és később a kolostor főnökasszonya. Ez volt Gizella szándéka is, amikor 995-ben Géza magyar fejedelem követei érkeztek a bajor udvarba, és feleségül kérték Gizellát a trónörökös, István számára.

gizi3

Az előzményekről annyit tudunk, hogy Gizella apjának sok konfliktusa volt Gézával. Civakodó Henrik halála után Gizella testvére, Henrik (később német-római császár) lett a bajor herceg. Nyugati tervei miatt hajlott arra, hogy rendezze a viszonyt Magyarországgal. Erre kiváló alkalmat jelentett a magyar trónörökös és a bajor hercegnő házassága. Ezt a házasságot III. Ottó német-római császár is támogatta. Az egyetlen akadályt Gizella elhatározása jelentette, hogy apáca akart lenni. A hagyomány szerint végül a Magyarországon is hittérítő munkát végző, szent életű püspök, Adalbert győzte meg Gizellát, hogy Istennek tetsző feladat, ha segít egy nem régen még pogány nemzet kereszténnyé válásában.

gizi5

Veszprém, Gizella kápolna

A házasságot német földön kötötték meg 996-ban. A fiatal pár ezután Esztergomba utazott. Gizella kíséretében nem csak hittérítők, hanem bajor lovagok is érkeztek Magyarországra. Ezeknek hamarosan nagy szerepük lett az új típusú királyi hadsereg kialakításában. Amikor Géza 997-ben meghalt, egyik rokona, Koppány trónkövetelőként lépett fel Istvánnal szemben. Ebben a helyzetben István számára létfontosságú volt a német lovagok támogatása. Egyes források szerint a Veszprém melletti véres csatában az egyik német lovag, Vecellin ölte meg Koppányt.
Magyarországon Veszprém lett Gizella és a későbbi királynők városa. Gizella székesegyházat építtetett, és a veszprémi püspök lett a királynék gyóntatója és koronázója. Gizella alapította a veszprémvölgyi apácakolostort. Udvarhölgyei és apácái segítségével nagy szerepet vállalt a templomok miseruhákkal való ellátásában. Tudjuk, hogy a királyné kiválóan varrt és hímzett, nevéhez fűződik a későbbi koronázási palást elkészítése (eredetileg a székesfehérvári katedrális számára készült.)

gizi7

Koronázási palást

A krónikák példás feleségként említik, aki gyakran elkísérte férjét országjáró útjaira. Kiemelik vallásosságát, szelídségét és jótékonykodását. A házastársaknak több gyermekük született. Három fiúról tudunk, akik közül Ottó és Henrik nem érte meg a férfikort. Imre herceg 1007 körül született, és szülei nagy gondot fordítottak a nevelésére. A fiatal herceg azonban 1031-ben meghalt, valószínűleg vadászbaleset áldozata lett, egy vadkan ölte meg.
István uralkodásának végén a legnagyobb problémát a trónutódlás jelentette. Mint ismeretes, a legközelebbi rokont, Vazult a király alkalmatlannak találta az uralkodásra. Vazul valószínűleg merényletet kísérelt meg az uralkodó ellen, ezért megvakították. Ezután merült fel István nővére fiának, Orseoló Péternek a neve, mint lehetséges utód. Valószínűnek tűnik, hogy Pétert Gizella is támogatta.

gizi4

Szent Imre herceg

István 1038-ban halt meg. Péter méltatlan utódnak bizonyult, hamarosan nagyon népszerűtlen lett az országban. Az özvegy királynéval is hálátlanul bánt, birtokait elvette és Veszprém várában őriztette. Pétert 1041-ben elűzték, de az új király, Aba Sámuel sem bánt másként Gizellával. Amikor Péter a német-római császár segítségével újra visszatért, Gizella elhagyta Magyarországot, valószínűleg 1041-ben. A passau-i kolostorba vonult, ahol hamarosan főnökasszony lett. (Egyes magyar források szerint Veszprémben maradt, és itt is temették el 1050 körül. Erre semmi bizonyíték nincs.)

gizi6

Gizella királyné sírja Passauban

Kolostori életéről kevés adatunk van. Német forrásokból annyit tudunk, hogy rendtársai körében nagy tiszteletnek örvendett. Halálának pontos dátumát nem ismerjük. Passau-i sírfelirata szerint 1095-ben halt meg, ami teljes képtelenség, mert eszerint 115 évet élt. Történészek szerint a feliratban összekeverték a két utolsó számot (1059). Ezt látszik igazolni, hogy a sírban talált csontváz anatómiai vizsgálata egy 75 év körüli nőre utalt.

gizi1

István király és Boldog Gizella szobra Veszprémben

Gizella történelmi szerepéről azt mondhatjuk el, hogy méltó társa volt első királyunknak, és nagy szerepet játszott a kereszténység megszilárdulásában Magyarországon. Ennek ellenére boldoggá avatását csak 1911-ben kezdeményezték.

Weninger Endre

Hozzászólások