Báthory Anna (1594-1636) – Nagy László történész A rosszhírű Báthoryak című könyvében négy híres személyiségről ír, akik közül kettő a Báthory család nőtagja, Erzsébet és Anna. 

Híres magyar nők 11. - Báthory Anna

Báthory Anna

Báthory Erzsébet a sokkal ismertebb, a vérszomjas szörnyeteg megszemélyesítője. A másik nő, Anna ellen a nagy fejedelem, Bethlen Gábor három pert is indított, amelyben vérfertőzéssel, boszorkánysággal és csecsemőgyilkossággal vádolták. A történész a Báthoryakat illető vádakat túlzottnak és részben megalapozatlannak tartja. Lehet, hogy Báthory Anna sem volt olyan elvetemült, mint amilyennek a hagyomány tartja?

Báthory Anna valószínűleg 1594-ben született a Báthory család somlyói ágában. Szüleit (Báthory István és Bebek Zsuzsanna) korán elveszítette, és bátyjával, Gáborral együtt a család másik, ecsedi ágához tartozó Báthory István nevelte fel. Nem sokat tudunk azokról az évekről, amelyeket Anna Ecsed várában töltött. Ecsedi Báthory István az ország egyik főméltósága volt, és gondosan nevelte az árvákat, mivel saját gyermekei nem voltak. 1605-ben bekövetkezett halálakor őket tette meg örökösévé, de azt is tudjuk, hogy Báthory felesége gyűlölte a gyermekeket, így Anna anyai szeretet nélkül nőtt fel.

1608-ban, 14 éves korában kötött házasságot egy nálánál jóval idősebb erdélyi főúrral, Bánffy Dénessel. Ekkor már bátyja, Gábor Erdély fejedelme volt. Anna 18 éves korában özvegy lett, és jelentős birtokok tulajdonosa. Valószínűleg nagy tragédiát jelentett számára, hogy testvérét, a fejedelmet 1613-ban a hajdúk bosszúból meggyilkolták a vezetőjük kivégzése miatt.

Anna még ez előtt újra férjhez ment Jósika Zsigmondhoz, a korábban kivégzett erdélyi kancellár fiához. A házasságból egy fiú született, Gábor, akinek törvényességét a későbbi perek megkérdőjelezték.

1614-ben az új fejedelem, Bethlen Gábor pert indított Báthory Anna ellen. Boszorkánysággal vádolta, és nem ismerte el Jósika Zsigmonddal kötött házasságát. Ennek a pernek még nem volt komoly következménye. De 1618-ban, majd 1621-ben a „nagy fejedelem” még két további pert indított Báthory Anna ellen, melyekben már vérfertőzéssel, házasságtöréssel és gyermekgyilkossággal is vádolták. Mindezekért máglyán kellett volna megégetni őt, mint a boszorkányokat, de végül csak birtokait kobozták el.

A börtönből megszökött (vagy kiengedték), és Lengyelországba menekült. Bethlen halála után visszatért Erdélybe, de vagyonát nem kapta vissza. 1636-ban Eszterházy Miklós nádor egy kis házat adományozott neki, ezután viszont a története homályba vész, és halála időpontját sem ismerjük.

Az adatok alapján felmerül a kérdés, hogy miért vált ez az asszony hírhedtté. Két híres regényben is szerepel. Móricz Zsigmond Tündérkertjében inkább mellékszereplő, de az író elfogadja a testvére, Gábor iránti szerelem tényét. Makkai Sándor Ördögszekér című regényének főszereplője, és a két testvér nemi kapcsolata a könyv egyik fő motívuma. Valóban megtörtént-e mindez? A korabeli Erdélyben ez a híresztelés mindenesetre széles körben elterjedt.

Néhány orvostörténész szerint az egymással közeli rokonságban álló Báthory családok (az ecsedi és somlyói) közötti házasságok már eleve felvetik a vérfertőzés gondolatát. Történelmi tény, hogy Báthory Gábor botrányos magánélete, felfokozott szexualitása, kapcsolatai neves erdélyi arisztokrata családok nőtagjaival valószínűsítik a gyanút.

Állítólag a korábban őt támogató Bethlennek is azért romlott meg a kapcsolata, mert megerőszakolta Bethlen első feleségét. Miután Anna anyai gondoskodás nélkül nőtt fel (mostohája gyűlölte), a természetellenes kapcsolat nem zárható ki, bár a perek során ez bizonyítást nem nyert.

A másik súlyos vád a gyermekgyilkosság volt. Kétségtelennek tűnik, hogy Báthori Annának több, házasságon kívüli kapcsolata is volt. A boszorkányperben felmerült például Krajnyik Jánossal való viszonya, és az, hogy a tőle született gyermeket az asszony meggyilkolta. Bizonyíték erről sem került elő. Az viszont tény, hogy Bethlen első felesége, Károlyi Zsuzsanna gyűlölte Annát, és lehet, hogy ő állt a perek mögött.

Egyes források szerint ennek oka az volt, hogy Báthory Anna elcsábította a fejedelmet, aki Kereki várában maga is részt vett egy – az asszony által szervezett – orgián. Lehet, hogy Anna a kivégzést csak a fejedelemasszony halála miatt kerülte el.

Báthory Anna mindenesetre mint vérfertőző, bűbájos, gyilkos boszorkányként került be a köztudatba. A perek viszont inkább arra utalnak, hogy Bethlen a vagyonára pályázott, amit meg is szerzett. Ez nem vet igazán jó fényt a „nagy fejedelemre”, valamint az sem, hogy uralkodása alatt boszorkányüldözések zajlottak. Ez nem vall arra a felvilágosult fejedelemre, akit 2000 Ft-os bankjegyünkön tudósai körében láthatunk.

Ugyanakkor az is biztosnak tűnik, hogy Báthory Annának botrányos kapcsolatai voltak, és nem volt a női erény mintaképe. Egyet kell értenünk Makkai Sándorral, hogy egy olyan nőről van szó, aki pszichikailag sérült lehetett, mert szeretet nélkül nőtt fel, ami élete kisiklásához vezetett.

Híres magyar nők 11. - Báthory Anna

Forrás: Weninger Endre: Híres magyar nők

1. Sarolt fejedelemasszony (~950 ~ 1000)
2. Gizella királyné (~980~1059)
3. Gertrudis, II. András felesége (~1185-1213)
4. Árpád-házi Szent Erzsébet (1207-1231)
5. Árpád-házi Szent Kinga (1224-1292)
6. Árpádházi Szent Margit (1242-1270)
7. Szent Hedvig királynő (1373-1399)
8. Rozgonyi Istvánné Szentgyörgyi Cecília (~1398~1436)
9. Szilágyi Erzsébet (1410-1483)
10. Báthori Erzsébet, „a csejtei boszorkány” (1560-1614)
11. Báthory Anna (1594-1636)
12. Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszony (1602-1660)
13. Báthory Zsófia (1628-1680)
14. Széchy Mária (1610-1679)
15. Bornemissza Anna fejedelemasszony (~1630-1688)
16. Zrínyi Ilona (1643-1703)
17. Garamszeghy Géczy Julianna (1680-1714)
18. Brunszvik Teréz (1775-1861)
19. Kossuth Zsuzsanna (1817-1854)
20. Lebstück Mária (1830-1892)
21. Déryné Széppataki Róza (1793-1872)
22. Teleki Blanka grófnő (1806-1862)
23. Leövey Klára (1821-1897)
24. Laborfalvi Róza (1817-1886)
25. Bányai Júlia (1824-1883)
26. Szendrey Júlia (1828-1868)
27. Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő (1847-1922)
28. Erzsébet, „a magyarok királynéja” (1837-1898)
29. Sass Flóra (1841-1916)
30. Jászai Mari színésznő (1850-1926)
31. Kéthly Anna (1889-1976)
32. Slachta Margit (1884-1974)
33. Salkaházi Sára (1899-1944)
34. Tormay Cécile (1875-1937)
35. Horthy Istvánné gróf Edelsheim-Gyulai Ilona (1918-2013)

Illusztrációk: Antalffy Yvette

Hires Magyar Nők – kalligráfiái video

A könyv megrendelhető az alábbi elérhetőségeken: Weninger Endréné: 06-30-601 9246, e-mail: werzsi.werzsi@gmail.com 

A könyv ára 3.000 Ft.

Hasonló cikkünk:

Hangulatos könyvbemutató a Híres magyar nőkről