Wass Albertre, az erdélyi magyar íróra, költőre emlékeztek január 8-án, a 111. születésnapján Kecskeméten, a Piarista Gimnázium dísztermében a Hírös Rovókör és Hírös Olvasókör szervezte rendezvényen, ahol kitűnő előadást láthattak a megjelent Wass Albert tisztelők. Közeleg a februári felolvasó nap is.

Hogyan kapcsolódott a Hírös Rovókör a Wass Albert nevével jelzett szépirodalmi ünnephez? – kérdezem Csernus Lajost, a körök és a rendezvények szervezőjét.

Ez egy országos, sőt nemzetközi méretűvé nőtt kezdeményezés, amit a magyarok lakta területeken tizenkettedik éve tartanak. Kecskeméten Kiss Gabriella szervezte évekig. Ő örökítette baráti körünkre, a Hírös Rovókörre, aminek tagjai már ezt megelőzően is rendre részt vettek olvasóként a Gabriella vezette Wasshiányos összejöveteleken.

Kedves Lajos! Kérlek, mesélj magadról, s arról is mondj néhány szót, hogyan ismerkedtél meg Wass Albert írásaival!

A tiszazugi Csépáról földműves családok gyermekeitől származom. Az összes gyermekkori betegségen túljutva, s közben a kötelező közoktatás lépcsőin fellépdelve megtanultam írni-olvasni. Aztán gimnáziumba apám a kecskeméti piaristákhoz hozott, hogy tisztességes embert faragjanak belőlem, mert a tudás és a türelem mellett az a harmadik té is fontos volt nálunk.

Érettségi után a Petőfi Nyomdában ismerkedtem a betűkkel, mint fizikai valósággal (kéziszedést, majd könyvkötést tanultam) az ólom mellett a betűk, a formák és a pontos, precíz munka tisztelete és szeretete is itt ragadt rám.

Szülővárosomban, Szegeden jártam főiskolára, ahonnan tanári diplomámmal visszatértem a Petőfi Nyomdába. Kiadványok tipografizálása mellett itt már nagyrészt csomagolás-tervezéssel foglalkoztam, mint nyomdai grafikus. A Petőfi Népénél folytattam, mint tervezőszerkesztő. Aztán, ahogy hajdan a munkásmozgalmi nótában dalolták: nemzetközivé, helyesebben a nemzetközié lett a keleti abroncsát vesztett kádári országunk. S mivel a szakmaiságot egyre jobban kiszorította a haszonelvű szemléletre áttért helytartóság mohó pénzszivattyúzása – otthagytam a kiadót és saját vállalkozásba kezdtem.

Közben családot alapítottam, és a cseperedő gyermekeinknek – piff-puff történetek helyett – régi magyar meséket és mondákat keresve találtunk rá Wass Albert írásaira. Azóta is emlegetik Bulámbukot és a pávaszemes pillangóról szóló tanulságos meséket. Az ő írásai felidézték az egykori mesével, történetekkel tanító, bölcsen biztató nagyapák szavait. Novellái, regényei olyan tájakra röpítettek, ahova egyre vágyom, a történetei, az üzenetei csillagként világítanak a legsötétebb pillanatokban is. S ha az ember ennyi jóval találkozik, azt hiszem, természetes következmény, hogy továbbadja, mai kifejezéssel megosztja barátaival, ismerőseivel… Így jártunk el Wass Albert maratonokra olvasni.

Mi indította el azt az elhatározást, hogy Kecskeméten is legyen emlékműve Wass Albertnek?

Miután Wass-emléknapokon már nem csak mint olvasó, hanem mint a kecskeméti esemény szervezője is munkálkodtam, tájékozódtam, és a Wass Albert emlékoldalon – Bartha Kata webre kitett gyűjteményében – láttam, hogy a közelmúltban milyen sok településen tisztelegnek Albert bátyánk előtt emlékművekkel. Ezt Kárpát-hazánk térképére rajzolva be is mutattam a 2017. évi olWASSunk Együtt rendezvényünkön. Örömmel látták a társaim is, milyen jó, hogy egyre többen ismerik Wass Albert műveit, hogy ilyen sok helyen értékelik, becsülik… S milyen jó lenne itt, a hírös városban is egy emlékmű!

Simon Balázs barátom, egykori gimnáziumi évfolyamtársam, rendezvényeinknek a videósa volt az, aki felvetette: ha eddig nem állítottak, miért nem avatunk mi?!
Megkérdeztem ismerőseimet, barátaimat, és mindenki lelkesedett a gondolatért. A magyarságnak és az egyetemes emberi jónak, a követendőnek fénye sugárzik a műveiből. Ezt a rövidlátó, nagyhangú igazságért folytatott öldöklő küzdelem helyett a békességre, az egységre törekvést hirdető és élő Wass Albert által is megjelenített szellemiséget mindenkor példaként állíthatjuk magunk elé.

Mák Kornél alpolgármester úr

A civil kezdeményezéseteknek sikerült utat találni a városvezetés felé is?

– Nagy fába vágjátok a fejszét – intettek az óvatosak. – Politikusi támogatás nélkül esélyetek sincs… K. Szabó Benedek bátyám, aki 2016-ban első szóra (ma hideg hívásnak mondják) jött és szavalta kedves Wass-verseit, Mák Kornél alpolgármester urat ajánlotta, akivel rendezvényekről jó ismerősök voltak. (Rovástábla állításunkon magam is találkoztam már vele.) Bejelentkeztünk… és meghallgatásra találtunk.

Kik lettek a segítőtársaid? Hogyan szerveztek meg egy-egy emlékező, gyűjtő alkalmat?

Értékőrző baráti körünk, a Hírös Rovókör ismerősei, barátai révén sok lelkes segítőt találtunk, akik a súlyos Wass Albert szövegeket zenével, énekkel, tánccal segítik emészthetővé tenni.
Többször tapsolhatott már a rendezvényeinket látogató közönség Szabó Sándor tárogatósnak, Boronkay Klárának és a Barátok együttesnek, a Lakó Sándor Kamarazenekarnak és a fiatal népzenészeknek, Héjja Bella Emerencia tanárnő és Vadas László tanár úr tehetséges tanítványainak, a Tűzön-Vízen Át Egyesület táncosainak. Rendezvényeink ikonikus fellépője K. Szabó Benedek és Gyöngyösi Szabó Kati is mindig meglep valamilyen kevéssé ismert Wass-verssel, idézettel. Kati és Sándor a szervezésben és a műsortervezésben is segítenek, mint rutinos szereplők.

   

Mit üzensz azoknak, akik most hallottak csak a rendezvénysorozatról? Hogyan foglalnád össze a meghívásod lényegét?

Akik a mindennapok malmából megtöretve eljönnek a rendezvényeinkre – pl. a legközelebbi 2019. február 23-án, szombaton 10-19 óra közötti olWASSunk Együtt rendezvényre – gyönyörködhetnek a teremtett világ szépségeit megidéző, a fennvaló jóságát, mint a gond-köd és felhőtakarta vidékre nap áldott ragyogását felmutató Wass szövegekben és a hírös város kitűnő zenészeinek, énekeseinek, táncosainak művészetében. Erőt nyerhetnek, mint aki hegyet járt, aki, ha meg is szuszogósodik, dübörgővé is válik szív-hangja, meg is izzad, ám felérve kitárul előtte a táj, és körülpillantva a természet szépségein, s azokon túl is, még távlatosabban szemlélődve, átlát, megért dolgokat… Talán könnyet is morzsol, hálát is mormol… Wass Albert történeteit olvasva friss fenyőillatú erdélyi hegyoldalon, napsütötte virágos tisztáson érezve magát szelídül a hajszolt emberfia, s utóbb tán’ bölcsebben, megértőbben, békésebben szemléli a világot.

Akik tenni is készek a jólétért, azért, hogy jobban érezzék magukat a mindennapokban, azok jöjjenek és vegyenek részt olvasó- és rovóköreinkben. Érezzék meg a teremtő közös ég adta örömöt. Ne a csempeségüket szégyellve magány-gubólyukat csomózzák, ne húzódjanak félre, a homály és a sötétség erőit ne hagyják tért hódítani, hanem a szeretet áldó fényének továbbítására, tükrözésre alkalmas, csodálatra méltó részeiket tisztítsák meg, állítsák rendbe. Hogy a cserépdarabkákból összeálló mozaikhoz hasonlóan képesek legyünk létfontosságú üzenetet hordozni, közvetíteni a türelmünket és energiáinkat rabló idegen hatalmasságok és izmusok mételyezte időkben, emberöltőkön át.

   

A rendezvényeitek már-már hagyománnyá válnak. Sok ismerős arc mosolyog az emberre, s a műsort agapé követi finom falatokkal a közösen terített asztalról. Ezzel közösségépítő munkát is végeztek.

Igen, szándékunk Wass Albert szellemiségének terjesztése itt, ebben az anyagi ingoványba süllyedő, önzés vírusával fertőzött világban. A természet és az alapvető, közös emberi értékeket felmutató írásait ezért olvassuk, mondjuk, hogy a nyitott fülű, szívű embertársainkat megérintsék, megerősítsék ezek a jó gondolatok. S hogy egymást erősítve a teremtett világ szépségeiben gyönyörködő látó-emberként éljünk, a mammon rabságában senyvedőknek a teremtő szeretet fényét tükrözzük.

Ennek a megnyilvánulásai az előadóink önzetlen fellépései, amikor a tudásuk színe-javát mutatják be nekünk, és mi, a csendes többség, a hallgatóság a tetszésnyilvánítás szokásos tenyércsapkodásán túl is – úgy gondoltuk és tapasztaljuk – tevékeny részese lehetünk rendezvényeinknek. Mindenki hozzájárulhat a közjó érzéséhez a maga értékeivel: a kincset jelentő gondolataival, a színpadi produkciójával, a közös terített asztalra tett étel-ital finomságaival, a szervezésben és a megvalósításban segédkezve és forintjaival egyaránt.

Bizonyára lassú az emlékműállítás folyamata. A szervező Hírös olWASSókörben és Hírös Rovókörben nagyszerű munkát végeztek. Vannak szponzoraitok?

Sokkal hosszabb és nehezebb terep, mint amilyennek az első pillanatra tűnt. Apró lépésekben, miként a járni tanuló gyermek, le-letottyanva, fel-felállva haladunk. Eddig magánemberek kisebb-nagyobb adományai gyűlnek a Porta Közhasznú Egyesület által vezetett Wass Albert számlán (50800128 -15550642). Csurran-csöppen. Köszönettel fogadjuk továbbra is a támogatást a rendezvényeinken és a számlára utalva is.

Reméljük, kis hazánk és házunk tája erősödő vállalkozói is fontosnak tartják az anyagi mellett a szellemi növekedést is. Segítik, támogatják a teremtett világ, a hagyományos és általános emberi értékek szerint élőknek és ezt felmutatóknak a méltó emlék állítását, hiszen az említett értékek a Wass Albert műveiből áradó teremtő fénnyel és megtartó gyökerekkel szimbolizálhatók.

Köszönöm a beszélgetést! Sok sikert a Wass-akaratot kívánó vállalkozásotokhoz!

 

További információ, elérhetőségek:  Csernus Lajos (36-30-9456 321, hiros.rovokor@gmail.com)

 

Weninger Erzsébet

 

 

Hozzászólások