A Várkert Bazár a főváros ékszerdoboza, ahol művészet és természet együtt, egymást kiegészítve él. Olyan egyedülálló építészeti alkotás, amely egyidejűleg képes történelmi, kulturális és természetközeli élményt nyújtani, a szórakozás, a kikapcsolódás és művelődés színterévé válni. Különleges témáik sok érdeklődőt vonzanak. Íme az egyik érdekesnek ígérkező téma: Rejtélyes Történelem sorozat – Hunyadi László halálának rejtélyei az újabb kutatások fényében.

Hunyadi László portréja, 18. századi festmény

„Meghalt a cselszövő, nem dúl a rút viszály!” – ünnepli a Hunyadiak győzelmét az ellenfél, Czillei Ulrik felett immár másfél évszázada az operarajongó magyar közönség. Ám tudjuk, hogy mégsem csitultak az indulatok, és az ifjú Hunyadi László feje hamarosan porba hullott Budavár piacán.

A források egybehangzó tanúsága szerint Hunyadi Lászlót 1457. március 16-án végezték ki, estefelé, a budai várban a Friss palota előtti Szent György téren. A hóhérnak csak negyedszerre sikerült elválasztania László fejét a testétől, amelyet később a budai Mária-Magdolna templom Krisztus-teste kápolnájában temettek el minden gyászpompa nélkül.

Koporsóját öccse, az ifjú Mátyás király 1458-ban átvitette a gyulafehérvári székesegyházba, ahol apja mellett találta meg végső sírhelyét. Ezt követően sorsa nem volt hangsúlyos eleme az országos politikai emlékezetnek több évszázadon keresztül. Hunyadi László történetét a 19. század „fedezte fel”. Személye alkalmas volt arra, hogy a nemzet sorsára emlékeztessen, így Hunyadi László alakja a korszak egyik sokszor megformált tragikus hőstípusává vált: többek között Erkel Ferenc 1844. évi operájában vagy Madarász Viktor 1859. évi drámai festményében. Benczúr Gyula 1866-ban festett Hunyadi-képének forrása valószínűleg gr. Teleki József A Hunyadiak kora Magyarországon című (1852–55) történeti monográfiája volt. Festménye szinte illusztrálja a történész monográfiájában leírtakat.

Benczúr Gyula: Hunyadi László búcsúja

A politikai indíttatású gyilkosság fogalma nem volt ismeretlen a 15. század előtt sem Magyarországon. Aba Sámuel mintegy 50 ellene szervezkedni akaró főurat végeztetett ki 1044-ben, Zsigmond király pedig két ellene lázadó Lackfi főurat gyilkoltatott meg 1397-ben mindenféle bírósági eljárás nélkül. Anjou I. Károly már gondoskodott arról, hogy a királyi család életére törő és a helyszínen lekaszabolt Zách Felíciánt és rokonságát gondos tárgyalás ítélje el utólag hivatalosan is.

A magyar történelem „koncepciós” perei közül mégis az egyik legkiemelkedőbb a forrásokban „Vajdafi” Lászlóként is szereplő Hunyadi Lászlóé. Jelentőségét nem elsősorban az idősebb Hunyadi fiú személye adja meg, hanem az elítéléséhez, kivégzéséhez vezető körülmények, az esemény közvetlen előzményei és hatása.

Régi plakát Erkel operájához

Vajon jól tudjuk-e azt, amit tudni vélünk? A fönnmaradt oklevelek korábbinál gondosabb vizsgálata során egy új történet bontakozik ki előttünk: nem kevéssé véres, mint az előző, és több pontján igazi meglepetéssel szolgál…

Vendég: Pálosfalvi Tamás, a MTA BTK Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa
Helyszín: Budapest, Várkert Bazár, Testőrpalota, Vetőterem
Időpont: 2019. február 28., csütörtök 19.00 óra
További információ: info@varkertbazar.hu, rendezveny@varkertbazar.hu

Ha útba ejtik, élvezetes módon bővíthetik történelmi ismereteiket! Érettségire készülő ifjak figyelmét is érdemes felhívni erre lehetőségre!

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

 

 

 

Hozzászólások