Göncz Árpád 100 éve született – „Ha szolgálni kívánok valakit, azokat szolgálom, akiknek szolgálójuk nincsen: a védteleneket, akiknek sem a darutollas úri világban, sem az egyenlők közt egyenlőbbek világában nem jutott jó szó, akik a versenytársadalom versenyképtelenjei, akiknek nincs eszközük megvédeni Önmagukat, s akik épp ezért leginkább szorulnak védelemre.” – Részlet Göncz Árpád parlamenti felszólalásából (1990. augusztus 3.)

Göncz Árpád (Budapest, 1922. február 10. – Budapest, 2015. október 6.) József Attila-díjas magyar író, műfordító és politikus, a Magyar Köztársaság elnöke 1990 és 2000 között.

Az 1956-os forradalom után életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, de az 1963-as amnesztiával kiszabadulhatott a fogvatartásból. A második világháború után és az 1956-os forradalom idején a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a rendszerváltás idején a Szabad Demokraták Szövetsége politikusa. 1990-ben tagja lett a rendszerváltás utáni első szabadon választott Országgyűlésnek, amelynek első elnökévé választották. Pozíciójából adódóan betöltötte az ideiglenes köztársasági elnöki tisztséget, majd augusztusban a harmadik Magyar Köztársaság első elnökévé választották, mely tisztségét 2000-ig viselte.

Göncz Lajos római katolikus vallású posta- és távirdafőtiszt, teniszjátékos és az unitárius vallású Haimann Ilona gyermekeként született Budapesten 1922. február 10-én. Gyermekkorában Budán élt. A Werbőczy Gimnáziumban jelesre érettségizett. Fiatalon tagja volt a cserkészmozgalomnak. 1939-től az Országos Földhitelintézetben volt gyakornok, ezzel egyidejűleg a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán tanult (a mai: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar), ahol 1944-ben szerezte meg diplomáját. A Teleki Pál Munkaközösségnek is tagja volt.

Göncz Árpád

Mivel egyetemi felmentéssel rendelkezett, így csak a második világháború végén kapott behívót. A 25. hegyivadász pótzászlóaljhoz vonult be Bélapátfalvára, de 1945-ben megszökött a Németországba vezényelt egységtől. Többször is szovjet fogságba került, ahonnan mindig sikerült megszöknie. 1945-ben belépett a Független Kisgazdapártba, ahol először az ifjúsági szervezet elnöke és a Nemzedék című lap szerkesztője volt.

A Teleki Pál Munkaközösség ajánlására 1945 februárjától Kovács Bélának, a Kisgazdapárt főtitkárának személyi titkára 1947. február 25-ig, a főtitkár szovjetek által történt elhurcolásáig.

Ezt követően a parlament feloszlatásáig a Kisgazdapárt képviselőcsoportjának parlamenti titkára. 1948-ban, a Kisgazdapárt teljes felszámolásának idején három hétig tartották fogva a Katonapolitikai Osztályon folyamatos kihallgatásokkal. 1948 után segédmunkásként, hegesztőként, csőlakatosként dolgozott. 1952-től négy évig a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre járt. 1957-ben segített Nagy Imre „A magyar nép védelmében” című kéziratát külföldre juttatni. Májusban letartóztatták, és 1958. augusztus 2-án a Bibó-per vádlottjaként életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték a fellebbezés lehetősége nélkül.

goncz arpad

1960 márciusában részt vett a váci éhségsztrájkban. Az 1963-as általános amnesztiával szabadult. A rendszerváltás után számtalan tisztséget viselt. 1990. augusztus 3-án megválasztották a Magyar Köztársaság elnökének. 1995-ben újabb ötéves időszakra választották meg, posztját 2000. augusztus 3-ig töltötte be. „Hűséges lokálpatriótaként” 1993-ban Óbuda-Békásmegyer díszpolgára lett. Tízéves elnöki periódusa alatt végig kimagaslóan vezette a politikai népszerűségi listákat.

Visszavonulása után 2000-ben Budapest díszpolgárává avatták. Tizennyolc európai, nyolc dél-amerikai országból kapott állami kitüntetést. Több egyetem díszdoktora. 2012 novemberében Göncz Árpád négy gyermeke alapítványt hozott létre életének és munkásságának bemutatására, az 1956-os forradalom emlékének, a magyar demokratikus és szabadelvű hagyományok ápolására, valamint művei és a róla szóló művek megjelentetésének elősegítésére.

Irodalmi munkássága is jelentős. Műfordítói tevékenységének legismertebb és legjelentősebb terméke J. R. R. Tolkien angol író és filológus A Gyűrűk Ura című regénye nagy részének átültetése magyarba. A művet első ízben 1981-ben adták ki magyarul. Ezen kívül magyar nyelvre ültette Hemmingway, Thackeray, Faulkner műveit is.

„Fordító a börtönben lettem. Azt állítottam, hogy tudok angolul, amit nagyon jól tettem, mert meg is tanultam bent. És megtanultam egy szakmát, amiből aztán éltem. Mert én a fordításból indultam el az irodalom felé.”

Önálló regénye a Sarusok. Elbeszéléseit is kötetbe szerkesztették Örökség címen. Napvilágot látott, s néha a színpadon is megjelenik több drámája. (Pl.: a Kristályrács c. kötet 6 drámát foglal magába. Esszéi, beszédei is becses irodalmi értékűek.

A 2015. október 6-án elhunyt néhai köztársasági elnököt november 6-án helyezték végső nyugalomra az Óbudai temetőben. A 15.00 órakor kezdődő gyászszertartáson – végakaratának megfelelően – Koncz Zsuzsa és Bródy János a Ha én rózsa volnék című dallal, majd egykori ’56-os rabtársa, Mécs Imre, valamint Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát búcsúztatta.

2016. május 23-án Budapest III. kerületében emléktáblát helyeztek el annak az épületnek a falán, ahol 1947 és 1990 között élt. A hónap elején egy közeli parkban tisztelői emlékfát ültettek, majd halálának második évfordulóján felállították mellszobrát (Jovánovics György alkotása).

2016. szeptember 27-én Budapest XIII. kerületében az Árpád híd környéki városrészt Göncz Árpád városközpontnak nevezték el, ahol 2018. október 5-én felavatták szobrát is (Erős Apolka alkotása).

Jelentősége, munkássága, emberi példája túlnő hazánk határain.

„Valahol a népszerűség igazi titka, ha az ember nem igazodik mindig a népszerűség követelményeihez. (…) Amikor elnök lettem, azt hitték, hogy mazsola leszek a kalácsban. Aztán kiderült, hogy kavics.”

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

A szerző előző írása

 

Hozzászólások