Ezt látni kell! – Bélyegmúzeum Budapesten

Írta: Farkas Ferencné Pásztor Ilona | 2023. máj 2. | Életmód | 0 |

A Bélyegmúzeum ma az Erzsébet körútról nyíló Dob utca és a Hársfa utca sarkán található. Címe: 1074. Budapest, Hársfa u. 47. A múzeum 1930-ban nyitotta meg kapuit a Postavezérigazgatóság Krisztina körúti palotájának nyolcadik emeletén. A gyűjtemény hamarosan kinőtte a rendelkezésre álló helyet, ezért 1939-ben átköltözött az Erzsébetvárosban akkor elkészült Rimanóczy Gyula tervezte postaépületbe, mely az első modern kori műemléképület hazánkban.

A Postapalota tervezésénél figyelembe vették a múzeumi szempontokat. Az épület és a kiállítóterem hangulatához illő mustárszínű, bélyegperforáció díszítésű csempék, melyek a múzeum lépcsőházát és márványtermét díszítik, egyedi megrendelésre készültek a Zsolnay gyárban.

A Bélyegmúzeum kiállítási helyisége egyetlen impozáns terem, mely látszatra egy hatalmas könyvtár hangulatát idézi. A bélyegeket ugyanis falba süllyesztett fémkeretes üveglapok között, hőtől, fénytől, párától védetten helyezték el. A kiállítóteremben 3200 kihúzható keretben található. Az összes itt őrzött bélyeg száma eléri a 13 milliót.

Mit is olvashatunk magáról a postabélyegről?

A postabélyeg (a köznapi szóhasználatban egyszerűen bélyeg), általában kisméretű, színes rajzolatú értékjegy, amelyet postai küldeményekre ragasztva bérmentesítésre használnak. A bérmentesítés azt jelenti, hogy a küldemény átvételekor a címzettnek a kézbesítésért már nem kell fizetnie. Az első postabélyeg 1840. május 6-án került forgalomba Nagy-Britanniában.

Rowland Hill feljegyzései szerint a megfelelő papír és festék kiválasztásától kezdve sokféle technikai nehézséggel kellett megküzdeni, de végül 1840. május 1-jén megvásárolhatók lettek az első bélyegek. Óriási érdeklődést és forgalmat váltottak ki, noha a bélyeg hivatalosan csak május 6-án került forgalomba.

Mulatságos érdekesség, hogy az első bélyeg elkészítői túl jól végezték el a munkájukat. A postahivatalokban a levélre ütött bélyegző egyik célja, hogy regisztrálja a levél felvételének helyét és idejét. A másik, hogy a félig a bélyegre ütött bélyegzőlenyomat lehetetlenné tegye a bélyeg újabb felhasználását egy másik levélen.

Nos, a Penny Black első sorozatai olyan jó minőségű nyomatok lettek, hogy a bélyegzőlenyomat lemosható volt róluk anélkül, hogy ez a bélyegen meglátszott volna, és így a bélyeget a levélről leáztatva újból felhasználhatták. A problémáról értesülve az újabb bélyegeken már gyengébb minőségű festéket használtak.

Magyarországon 1848-ban, a szabadságharc alatt Than Mór festőművész megbízást kapott a Debrecenben működő Kossuth-kormánytól az első magyar bélyeg tervének elkészítésére. A bélyegterv el is készült, a megvalósítás azonban csak a nyomdai előkészítésig juthatott.

Az első magyar postabélyeg-sorozatot a kiegyezés után, 1867. június 1-jén bocsátották ki (2 kr, 3 kr, 5 kr, 10 kr és 15 kr címletben, később 25 kr és 50 kr címletben is). A bélyegeket – itthoni technikai feltételek híján – Bécsben nyomtatták, és az – immár önálló – osztrák posta is használatba vette azokat. Ez sok vitához vezetett, de a mai szakmai konszenzus szerint ez tekintendő az első magyar bélyegsorozatnak.

Érdekességek a bélyegmúzeum bélyegeiről

• A szokásos négyzet vagy téglalap alakú bélyegek helyett néha más alakú, kör, háromszög, ötszög formájúakat is forgalomba hoznak. Sierra Leone és Tonga például gyümölcs alakú bélyegeket hozott forgalomba.
• Bhután a nemzeti himnusz lejátszható változatával ellátott bélyegeket adott ki.
• Andi Herzog legendás gólja látható rövidfilm formájában az osztrák posta bélyegén, amely több szempontból is egyedülálló az osztrák filatéliai termékek sorában. Ez az első olyan bélyeg, amelyet lentikuláris technikával állítottak elő. Vagyis egy filmfelvétel 48 képét helyezték egymásra, amely a szemlélő számára egy kb. 3 másodperces filmszekvenciát ad ki.
• Készült bélyeg aranyból, ezüstből, selyemből, sőt, a II. világháború alatt a kialakult papírhiány miatt újrahasznosított újságpapírból is.
• A tárlók egyikében illatosított bélyeg vár ránk, és van hanglemez bélyeg is.
• Érdekes az alumíniumból gyártott bélyeg is.
• Ékszerbélyegben is gyönyörködhetünk, ezt Guinea hozta forgalomba 1972-ben.
• A dimenziós és hologramos bélyegek már a technikai fejlődést mutatják.
• A gyűjtemény a mai napig folyamatosan gyarapodik a Magyar Posta ZRt. által átadott filatéliai anyagokkal, valamint az Egyetemes Postaegyesület küldeményei, gyűjtői adományok és hagyatékok révén.
• Változatos témájú időszakos kiállításokat is láthatnak a vendégek.
• Múzeumpedagógiai foglalkozások várják az iskolásokat.
• A belépőjegy ára is baráti: felnőtt 1200 Ft, gyerek/nyugdíjas 600 Ft.
• A jobb eligazodáshoz kinyomtatott kalauzt kaphatunk, amin kiemelik, mit érdemes megnézni, melyik szekrény melyik rekeszében található.

Mióta bélyeg van, vannak bélyeggyűjtők is!

Az első bélyeggyűjtők (az 1860-as–1870-es években) gyerekek és tinédzserek voltak, akkoriban a bélyeggyűjtést sok felnőtt gyerekes elfoglaltságnak tartotta. Az 1920-as évek táján az értékes bélyegekről szóló hírverések által megnövekedett a bélyeggyűjtők száma. A postai bélyegek árának gyors emelkedését leginkább annak lehetett tulajdonítani, hogy nagyon kevés idősebb bélyeg maradt meg jó állapotban.

A bélyegmúzeum legritkább darabjai a dupla vagy tripla bélyegek, illetve a bélyegblokkok számítottak. Értékes kincsek az úgynevezett „hibás”azaz a „tévnyomatos” darabok. /Apró nyomdahibák, recézés hiány, színprobléma, téves irány, stb…/ Ezekből kevés készült, mert amikor észlelték, leállították a nyomását, de ami már kint volt a forgalomban, visszahívni nem tudták.

Bélyegkatalógusok vannak forgalomban a jó tájékoztatás, információ áramlás segítésére. A gyűjtők valóságos és web üzemeltetésű boltokban vásárolhatnak.

Mindezeket bővebben megismerhetik a valóságban, ha rászánnak egy délutánt erre az érdekes programra. Várják Önöket a magyar, európai, ázsiai, afrikai, amerikai, ausztráliai bélyegcsodák! Ne hagyják ki a háromszögletű bélyeg megtekintését, amelyiknek hazája a Jóreménység-fok, de unikumnak számít a világ legkisebb bélyege, amit Kolumbiában nyomtattak.