Május 23-án látványos kiállításokkal nyitotta meg kapuit a Néprajzi Múzeum új, a Liget Budapest projekt keretében megvalósult épülete. A Ferencz Marcel (NAPUR Architect) által tervezett ház az intézmény történetének első olyan otthona, melyet néprajzi múzeumi célra alakítottak ki.

Ezzel a Városligetben, az egykori Felvonulási tér helyén Európa egyik legkorszerűbb etnográfiai múzeumépülete jött létre, ahol a korábbi – Kossuth téri – kiállítóhelyhez képest háromszor nagyobb tér áll rendelkezésre a páratlanul gazdag gyűjtemény bemutatására.

neprajzi muzeum

Fotó: Magyar Múzeumok

A Városliget szélén, az Ötvenhatosok terén álló, két egymásba fonódó domboldalt megidéző, látványos új épület különlegessége a közel félmillió pixelből kialakított homlokzati díszítése, amely 20 magyar és 20 nemzetközi néprajzi motívum kortárs újrafogalmazását jeleníti meg, illetve a több mint 7000 négyzetméteres tetőkertje, mely legmagasabb pontján gyönyörű panorámát nyújt. A nemzetközi ingatlanszakma egyik legnagyobb presztízsű megmérettetésén, a londoni International Property Awardson 2018-ban már a tervei alapján a világ legjobb középületének választották a Néprajzi Múzeumot, s egyben a Best Architecture fődíjjal is kitüntették.

A projekt jelenleg Európa legnagyobb léptékű kulturális tartalmú városfejlesztése, amely a Városliget átfogó megújítását, benne a park kulturális intézményhálózatának és nemzeti közgyűjteményeink fejlesztését tűzte ki célul. A Szépművészeti Múzeum átfogó rekonstrukciója 2018-ban fejeződött be, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ épületét 2019-ben adták át, a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum új épületének mostani megnyitását pedig rövidesen az Új Nemzeti Galéria megvalósítása követi majd.

Fotó: Wikipédia

A Városligetben való megjelenés korszakos változás a Néprajzi Múzeum számára, hiszen a Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról származó, mára 250 ezer darabot számláló gyűjtemény sokat vándorolt a múzeum 1872-es alapítása óta,- tehát 150 éve-, amely eddig még nem működött olyan épületben, amelyet eredendően az intézmény igényeinek megfelelően alakítottak volna ki.

Most a múzeum a Városligetbe tulajdonképpen hazatér: a nagyközönség számára 1896-ban itt, a Millenniumi Kiállítás Néprajzi Falujában mutatkozott be először, majd hosszú évekig a Városligetben álló nagy Iparcsarnok adott teret a néprajzi gyűjteménynek.

Mindezen hányattatás ellenére a múzeum gyűjteménye és társadalmi-tudományos tevékenysége lendületesen erősödött, gyarapodott. A következetes gyűjtő- és feldolgozómunka eredményeként mára a budapesti Néprajzi Múzeum új épülete és gyűjteményei alapján is a régió nagy néprajzi múzeumai között szerepel. S végre az értékeihez méltó helyszínen működhet – mondta a szakmai napon (05.25.) Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója.

Felidézte, hogy a 150 éves intézmény története során a gyűjtemény most kap először saját igényeire szabott otthont egy, „a hazai múzeumügyben példa nélküli sikerként megvalósult projekt” eredményeként. A Néprajzi Múzeum a Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról származó, mára 250 ezer darabot számláló gyűjteménye sokat vándorolt a múzeum 1872-es alapítása óta.

Fotó: NÉPRAJZI.HU

A Néprajzi Múzeum épületéről

A múzeum két íves szárnya a „közösségi” és „múzeumszakmai” funkciók mentén vált szét. A „közösségi” funkciók közé sorolható a rendezvényterem, a múzeumpedagógiai terek (workshop, gyermek- és ifjúsági kiállítás), a látogatóközpont, a múzeumi bolt és az étterem. A „múzeumszakmai” funkciók alapvetően a múzeum belső, tudományos-szakmai működésével függenek össze, így itt a könyvtár, az archívum, a múzeumi dolgozók irodái és a műtárgykezelés kapott helyet. Az épület íves architektúráját a hidakhoz hasonlóan utófeszített szerkezet tartja.

A vadonatúj épületet kívülről közel félmillió pixelből kialakított homlokzat díszíti, mely 20 magyar és 20 nemzetközi néprajzi motívum kortárs újrafogalmazását jeleníti meg. A pixeleket egy speciális robot helyezte be a lézervágott alumínium rácsszerkezetekbe, melyekből több mint 2.000 darabot rögzítenek fel az épületre. Az összesen 7000 négyzetméteres tetőkert közösségi kiülős helyként szolgál majd, miközben a félkör közepén továbbra is áll az Ötvenhatosok emlékműve.

Az épület mintegy 60 százaléka a térszint alatt kap helyet, ahol a modern muzeológiai ajánlásoknak megfelelően a természetes fénytől védett helyen alakították ki a kiállítótereket. Fontos változás, hogy a Néprajzi Múzeum korábbi Kossuth téri bemutatóhelyhez képest több mint háromszor nagyobb, összességében közel 7000 m2-es alapterület áll rendelkezésre a múzeum szakembereinek..

neprajzi muzeum

Fotó: Néprajzi Múzeum

A felszíni parkoló helyén megépült a Néprajzi Múzeum, körülötte pedig újonnan kialakított zöldfelületek és egy hangulatos sétány, a Városligeti Promenád várja a látogatókat, így az autók által megszállt óriási területet visszakapta a Városliget. Az autóval ideérkező ligetlátogatókat pedig a 2020-ban átadott Múzeum Mélygarázs fogadja.

“A legszebb magyar gyűjtemény csakis a szomszédság, a rokonság és az egyetemesség tükrében mutathat tudományos való, s nem csalóka képet”– mondta Semayer Vilibáld igazgató 1913-ban. Ez a gondolat helyet kapott a jelenlegi intézmény küldetés-nyilatkozatában.

A Néprajzi Múzeum Európa egyik legkorábbi néprajzi múzeumaként 1872 óta gyűjti, archiválja, óvja, kutatja és közvetíti a magyarországi, az európai és az Európán kívüli közösségek hagyományos és modern kulturális emlékeit. Tárgyak, képek, szövegek, hangok és gondolatok gyűjteménye, amely a világ megismerésének gazdag és sokrétű forrása.

Ez az intézmény társadalmi múzeumként a múltbeli és a jelenkori tárgykultúra, valamint a társadalmi jelenségek kutatásának és bemutatásának reflexív helyszíne, a néprajztudomány, az európai etnológia, a kulturális antropológia meghatározó magyarországi intézménye, múzeumtudományi műhelye.

Fotó: Liget Budapest.hu

Gyűjteményének és tudáskészletének köszönhetően a Múzeum más tudományok és a művészet számára is kiindulópontot jelent a kulturális emlékezet, a kulturális sokszínűség és a változó identitások megértéséhez, elfogadásához és tiszteletéhez. A tudás, az élmény és a tapasztalat összhangjával lehetőséget teremt a közösségi és egyéni értelmezések, viszonyulások megfogalmazására.

Az épület nyitott kulturális tér, ahol összeér a múlt a mával, a tudomány a tanítással, ahol kultúrák és generációk találkoznak és beszélnek egymással.

A múzeum első időszaki kiállítása Megérkeztünk címmel nyílt meg, és a gyűjtemény keresztmetszeteként mutat be egy tematikus válogatást. Itt elsősorban a klasszikus múzeumi élményt kaphatjuk meg, ahogy minden tárgyhoz külön felirat tartozik. A tárlat az elmúlt másfél évszázad múzeumi munkájának eredményeiről beszél, egyszerre mutatva be a legelső, 19. század közepi gyűjtéseket és a legújabb szerzeményeket. A külön témákra bontott tárlatban külön szerepelnek a szakrális kellékek, harci eszközök, népi viseletek – és nem csak a magyar kultúrából, hanem a világ minden tájáról, különböző egzotikus kultúrákból láthatunk itt darabokat.

A második kiállítótér a ZOOM-kiállítás, mely szövegek helyett interaktív képes formában mutatja be a különböző kultúrákat. A nézőpont és közelítés itt fizikai, vizuális élmény. Közel 700, a Néprajzi Múzeum sokszínűségét bemutató tárgy mellett kiemelt szerepet kap, és új összefüggésbe kerül például a legrégebbi, 1673-as székelykapu és a Néprajzi Múzeum egyik legnagyobb tárgya, az egyetlen fatörzsből faragott, 7 méteres bödönhajó.

Fotó: Wikipédia

A harmadik kiállítás az épület főlépcsője mentén mintegy 4000 műtárgyat felvonultató, nyitvatartási időben ingyenesen látogatható Kerámiatér. A két részből álló kiállításban a kerámiatárgyak a múzeum magyar és nemzetközi gyűjteményeibe engednek betekintést. A látványtár két „féltekére” osztott tere az emberi agy működését képezi le. A bal agyfélteke értelmez és rendszerez: földrészek, fazekasközpontok és formák szerint csoportosítja a világ kerámiáit. A jobb agyfélteke a kerámiavilágokat inkább érzéki szempontból próbálja felfedezni, és laza asszociációs láncba szervezni.

A központ részeként itt tekinthető meg ingyenesen a Budapest Aranykora tárlat is, mely egy 55 négyzetméteres, több mint 6000 épületből álló léptékarányos városmakett. A városképet tableteken keresztül AR technológiával is fel lehet fedezni, mely kijelöli nekünk a város nevezetességeit, már megszűnt negyedeit, érdekességeit.

Minden korosztály talál magának sok érdekes néznivalót. Gazdagodjanak sok értékes látnivalóval! Igazi családi vagy közösségi program lehet.

 

Érdeklődés: info@neprajz.hu
Weboldal 
(Sokféle jegykombináció él, érdemes tájékozódni.)
Elhelyezkedés 
Cím: Ötvenhatosok tere Budapest XIV. kerület 1146

 

Rövidfilm a Néprajzi Múzeum építéséről

 

 

Farkas Ferencné Pásztor Ilona

 

Kapcsolódó cikkünk:

Budapest, te csodás! – Budapest100